Wikipédia

Huszár Lajos (numizmatikus)

(1906–1987) magyar numizmatikus
Ez a szócikk a numizmatikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Huszár Lajos (egyértelműsítő lap).

Huszár Lajos (Nyárádszereda, 1906. január 29. – 1987. december 23.) nemzetközi hírű magyar numizmatikus.

Huszár Lajos
Született1906. január 29.[1]
Nyárádszereda
Elhunyt1987. december 23. (81 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozásarégész
SírhelyeFarkasréti temető (2-1-126.)[4][5]
A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója
Hivatali idő
1945 – 1949
ElődFettich Nándor
UtódMihalik Sándor
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Gimnáziumi tanulmányait a marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte és ott is érettségizett. 1924-ben a beiratkozott budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-földrajz szakára. 1928-ban szerzett oklevelet művészettörténet – klasszikus régészet – művelődéstörténet szaktárgyakból.

1929-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába, ahol önkéntes gyakornokból 1944-re osztályvezető lett. Kutatási területe a magyar éremművészet és pénztörténet volt. Doktori disszertációját a körmöcbányai éremvésőkről írta. A háború előtt fél évet Rómában és két hónapot a Balkánon töltött Hariseion ösztöndíjjal.

1944-ben mint osztályvezetőre rá is bízták a múzeum kincsrejtekének pontos helyét. A háború végét és az ostromot a múzeumban élte át. 1945 tavaszától a múzeum megbízott főigazgatója, majd 1946 augusztusától kinevezett főigazgató egészen 1949 januárjáig. Ekkor az Esterházy kincsek kiállításról történt ellopása miatt fegyelmi úton felmentették és visszakerült az Éremtárba kutatónak. 1955-ben újra osztályvezető, majd 1956 végén a múzeum ideiglenes Nemzeti Tanácsának tagja, majd választott elnöke.

1968-ban nyugdíjazták, bár erre nem életkora adott indokot. Ezek után a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban mint tudományos tanácsadó dolgozott. Életművének bibliográfiáját, mely több mint 500 kiadványcímre (könyv, tanulmány, cikk) rúg, a Num. Köz. 86-87. száma közli. Az éremgyűjteményben végzett szorgalmas munkája is említésre méltó: pontosan leltározott, valamint neki köszönhető a Niklovits gyűjtemény megszerzése (több mint 43 ezer db).

Tudományos elismeréseként 1957-ben az MTA kandidátusi címet, 1983-ban nagy doktori címet, 1984-ben pedig címzetes egyetemi tanári rangot adományozott neki.

A Magyar Numizmatikai Társulatnak 1939-től volt tagja, 1945-től ügyvezető alelnöke, majd 1950-től az összevont NT és Régészeti Társulat Éremtani Szakosztályának titkára egészen 1968-ig. 1933 és 1975 között a Numizmatikai Közlöny szerkesztője, melyet neki köszönhetően nem szüntettek meg.

Kitüntetései szerkesztés

Tagságai szerkesztés

Válogatás műveiből szerkesztés

  • 1932 Die Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn
  • 1945 Bethlen Gábor pénzei
  • 1958 A budai pénzverés története
  • 1961 A Báthoriak pénzei
  • 1963 Münzkunst in Ungarn
  • 1975 Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1657
  • 1977 Bibliographia Numismaticae (F. Fejér tsz.)
  • 1977 Hungarian Coins and Medals Related to Medicine
  • 1979 Münzkatalog Ungarn
  • Régi Magyar emlékérmek katalógusa 1500-1849 (5 füzet)

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Huszár_Lajos_(numizmatikus)&oldid=26961995”