Nagycenk
Nagycenk (németül: Großzinkendorf) nagyközség Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
A településen világörökségi helyszín található |
Nagycenk | |||
A Széchenyi-kastély, nemzeti emlékhely | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Soproni | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Csorba János (független)[1] | ||
Irányítószám | 9485 | ||
Körzethívószám | 99 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2763 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 108,12 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,45 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
Földrajzi kistáj | Ikva-sík[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 36′, k. h. 16° 42′47.600000°N 16.700000°EKoordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 16° 42′47.600000°N 16.700000°E | |||
Nagycenk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycenk témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Nyugat-magyarországi peremvidéken az Ikva-síkon helyezkedik el. A határ délnyugati rész dombos és a Soproni-hegység nyúlványaihoz kapcsolódik.
Megközelítése
szerkesztésKét legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 84-es és a 85-ös főút, amelyek a közigazgatási területén – belterületének nyugati szélén – találkoznak egymással. Fontos elérési útvonala az M85-ös autóút is, amely a forgalomba helyezése óta jelentős mértékben tehermentesíti az áthaladó forgalom alól a települést.
A környező községek közül Hidegséget a 8525-ös út, Fertőbozt pedig a 85 118-as számú mellékút kapcsolja össze Nagycenkkel.
A hazai vasútvonalak közül a Győr–Sopron-vasútvonal és a Sopron–Szombathely-vasútvonal is érinti, de ma már csak ez utóbbin érhető el; az 1865 óta működő Nagycenk vasútállomás a belterület déli peremén helyezkedik el és a 84-es főútról érhető el, a 86 314-es számú mellékúton. A Győr–Sopron-vasútvonalon levő egykori megállója (Nagycenk–Hidegség megállóhely) az 1990-es években megszűnt.
Nevének eredete
szerkesztésA község nevét 1291-ben írták le először egy latin nyelvű birtokeladási oklevélben, ekkor Zenknek hívták. A két Cenk megkülönböztetésére időnként jelzős nevek is feltűnnek, például 1359-ből: Gudurzenk (Gödörcenk) A Nagy Czenk név 1544 óta ismeretes. Kiscenk, németül Kleinzinkendorf első ismert neve Tótcenk volt. 1544-től már Dávid Czenknek írják.
Története
szerkesztésKésői ásatások (1904-ben) őskori telepet tártak fel. A réz- és bronzkorból is találtak leleteket. Hallstatti korú hamvasztásos sírt, római és avar kori temetőt is feltártak. A község határában római kori kőépület maradványait lelték fel.
A község első birtokosai Czenki Demeter és Lőrinc, majd Osli Gergely; később a Kanizsay család, a Poki család, majd az Ember család volt. Ez utóbbi család kihalása után 1570-ben a Nádasdyak birtokába került a két község (Kiscenk és Nagycenk). A török időkben német és vallon katonaság járta és pusztította a környéket (1590). Később Bethlen Gábor hadjáratától szenvedett a lakosság. Miután Nádasdy III. Ferencet kivégezték, mert részt vett a Wesselényi-összeesküvésben, a cenki birtok 1671-ben a királyi kincstárra szállt át. I. Lipót, Draskovich Miklósnak adományozta az elkobzott Nádasdy-birtokok közül Sárvárt és a hozzá tartozó Alsó- és Felsővidéket – utóbbihoz tartozott Cenk is.
Hogy a birtokok örökjogon a Draskovich család birtokába kerülhessen, több pénzt kellett volna fizetnie, mint amennyi elő tudott teremteni. Draskovich ezért elzálogosította Széchényi György győri püspöknek a birtokok egy részét. Az egyezség (1678) szerint Széchényi György érsek, valamint testvére és gyermekei harmadíziglen birtokolhatták a javakat. A Széchényi családra a vagyon véglegesen csak örököse és unokaöccse, II. Széchényi György révén szállt át 1711-ben, és ez tette lehetővé, hogy a család a magyarországi főnemesek közé emelkedjen.
A vasúti közlekedést a Déli Vasút indította el 1865-ben a Wiener Neustadt-Nagykanizsa közti vonalon.
Nagycenk és Kiscenk sokáig két önálló község volt. Közigazgatásilag 1893. október 1-jén egyesítették őket Nagycenk néven, de máig sem épültek össze teljesen. Az uradalom és a község 1945-ig a Széchenyiek birtoka volt.
Az 1921-ben, Sopronban és környékén tartott népszavazás során Nagycenken született a legnagyobb arányú Magyarország melletti kiállás: a szavazók 99,5%-a Magyarországot választotta, míg Ausztriát csak 0,5%.[4]
Elnevezései más nyelveken
szerkesztésNémetül a nagyközség neve Großzinkendorf. Horvátul három neve van: a kópházi horvátok Cienkának, a fertőhomoki horvátok Cienjkának, a bezenyeiek pedig Cinkának hívták.[5]
Címerének leírása
szerkesztésA címer: álló, csücskös talpú, enyhén íves oldalú pajzs piros mezejében arányosan elrendezve lebeg jobb oldalon fent, három, arany színű, keresztbe tett gabonaszál, középen lent arany színű ekevas, bal oldalon fent pedig szárával felfelé álló arany színű szőlőfürt. A pajzson aranyszínű, rubin kövekkel díszített ötágú liliomos korona ül. A címert két keresztbe tett zöld pálmaág övezi.
A címerkép kialakulásáig az alábbi pecsétnyomók voltak a település jelképei: CENC
Kerek talpú pajzsban balra néző lebegő ekevas, jobbról és balról a pajzskeretből benövő leveles virág. Előfordulás ideje: 1780.
A pecsét mezejében balra néző lebegő ekevas, jobbról három búzakalász, balról, egylevelű szőlővesszőről lecsüngő szőlőfürt, felette: N E M W monogram, melyet ötágú gyöngyös korona tetőz. Szárukkal alul összefonódó pálmalevelek. Előfordulás ideje: 1864.
Kis Czenk – Villa Tothchynk 1281.- Zenk 1291.
A pecsét mezejében jobbra vágtató lovas vitéz, jobbjában kardját vágásra emeli, lova alatt skorpió. A pecsét mezejében élével balra néző, lebegő ekevas, felette K C monogram. Kétoldalt pálmalevelek. Előfordulás ideje: 1782
Kis-Czenk és Nagy-Czenk települések egyesülése után:
NAGYCZENK KÖZSÉG * SOPRON VÁRMEGYE * A pecsétképből hiányzik a monogram, egyébként azonos az 1864. évi lenyomattal.
1902.
SOPRON VÁRMEGYE NAGYCZENK KÖZSÉG *1906 *
A monogram nélküli pecsétképet csücskös pajzs vörös mezejébe helyezték.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Fekete Lajos (független)[6]
- 1994–1998: Fekete Lajos (független)[7]
- 1998–2002: Udvardi Imréné (független)[8]
- 2002–2006: Udvardi Imréné (független)[9]
- 2006–2007: Ivánkovics Ottó Ferenc (független)[10]
- 2007–2010: Ivánkovics Ottó Ferenc (független)[11]
- 2010–2011: Ivánkovics Ottó Ferenc (Fidesz-KDNP)[12]
- 2011–2014: Csorba János (független)[13][14]
- 2014–2019: Csorba János (független)[15]
- 2019–2024: Csorba János (független)[16]
- 2024– : Csorba János (független)[1]
A településen a 2006–2010 közti önkormányzati ciklus körülbelül negyedénél, 2007. október 21-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző képviselő-testület néhány hónappal azelőtt feloszlatta magát.[17] A választáson feltehetőleg az addigi polgármester is elindult bár családneve a hivatkozott forrásban egy ékezetnyi eltéréssel szerepel , és három jelölt közül, a második helyezettel szemben elég szoros küzdelemben ugyan, de meg is nyerte azt.[11]
A következő önkormányzati ciklusnak nagyjából ugyanebben a szakaszában újból időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Nagycenken – 2011. november 15-én, rendhagyó módon egy hétköznapi, keddi napon –,[13] ismét azért, mert a képviselő-testület augusztusban feloszlatta magát,[18] a képviselők és a polgármester közti kommunikációs nehézségekre hivatkozva. Az időközi választáson a polgármesteri tisztséget az addigi alpolgármester szerezte meg.
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1945 | 1975 | 2003 | 2625 | 2704 | 2684 | 2763 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 0,7% horvátnak, 3,3% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlovénnek mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68%, református 2,4%, evangélikus 2,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,9% (19,9% nem nyilatkozott).[19]
Nevezetességei
szerkesztés- Fő látnivalója a Széchenyi-kastély, amely 2016 óta nemzeti emlékhely.
- A Széchenyi István Emlékmúzeumot a kastélyban rendezték be.
- A kastély bejárata előtt indul a védett hársfasor, amit Barkóczy Zsuzsanna telepíttetett.
- A több mint két kilométer hosszúságú Széchenyi-hársfasor végén található a legnagyobb magyar fiának és feleségének, Széchenyi Bélának és fiatalon elhunyt nejének, Erdődy Hannának sírhelye, a szarkofág Kundmann Károly bécsi szobrász vörös svéd gránitból készült alkotása.[20][21]
- A Széchenyi család mauzóleuma (jelenleg ravatalozóként is üzemel) a plébániatemplom mögött található.
- A Szent István tiszteletére szentelt templom előtti téren áll Széchenyi István szobra.
- A Széchenyi-kastély közelében, 1972-ben épült meg a 760 mm nyomtávú Széchenyi Múzeumvasút.
- A Hűségkút nevű térplasztikát 2002-ben állították az 1921-es népszavazás emlékére. Egy „országfát” ábrázol, amelynek tetején a magyar címert egy turulmadár tarja a csőrében.[22]
-
A kastély és a park
-
A faluközpont és a Községháza
-
A kastély díszkivilágítása
-
Széchenyi István dolgozószobája a kastélymúzeumban
-
Széchenyi István kriptája
-
Széchenyi Béla és felesége síremléke
-
A síremlék felirata
-
Széchényi Pál üvegkoporsója a sírboltban
-
Nagycenk temploma
-
Lovasverseny a Hársfasoron
-
Kisvasúti mozdony a szabadtéri kiállításon
-
Dízelvontatású szerelvény a kisvasúton
További látnivalók
szerkesztés- Old Timer Autó-Motor Kiállítás (Kiscenki u. 60.)
- Ipartörténeti magánmúzeum, melyet 2008-ban hozott létre Gráf Gyula asztalosmester a szülői házban. A régi mesterségek szerszámkiállítása[23] abból az ötletből jött létre, hogy a mester évtizedek óta gyűjtötte a szerszámokat. Sok van közöttük, amit már nem használnak és a szakemberek sem ismernek fel. A tárlat közvetlenül a templom mellett (Széchenyi tér 18.) tekinthető meg.
Légi fotó galéria
szerkesztés-
A nagycenki Széchenyi-kastély légi fotója
-
A kastélyparkhoz tartozó védett hársfasor a magasból
-
A Széchenyi-kastély légi felvételen, Nagycenk
-
Nagycenk temploma légi felvételen
-
A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút madártávlatból
-
Széchenyi Múzeumvasút légi fotója, Nagycenk
-
Nagycenk látképe madártávlatból
-
Nagycenk légi felvételen
-
Nagycenk, Széchenyi-kastély légi fotón
-
Széchenyi-kastély a magasból
-
A nagycenki kastély a levegőből
Lásd még
szerkesztés- Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút (1969-1972 között épült; Fertőbozt Nagycenkkel köti össze.)
- Széchenyi-kastély (Nagycenk)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Nagycenk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Hűség napja – 1921-es Népszavazás 100. évfordulója (PDF). Cenki Híradó, 2021 (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
- ↑ Nagycenk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagycenk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nagycenk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagycenk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagycenk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ a b Nagycenk települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. október 21. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Nagycenk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ a b Nagycenk települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. november 15. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
- ↑ Választás hétköznap: Csorba János az új nagycenki polgármester (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Nagycenk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Nagycenk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
- ↑ Nagycenk Helységnévtár
- ↑ Gróf Széchenyi Béla és Erdődy Hanna Grófnő síremléke, szentandras-fogado.hu
- ↑ Széchenyi Béla és Erdődy Hanna síremléke, youtube.com
- ↑ Nagycenki Hűségkút. Élmény nektek. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
- ↑ Régi mesterségek szerszámkiállítás, nagycenk.hu
Források
szerkesztés- Keszei Dénes: Nagycenk múltja és jelene (monográfia). Sopron, 1983. ISBN 963-03-1287-5
- Varjú Sándor: Nagycenk gazdasági néprajza. Sopron, 1998. ISBN 963 550 5345
- Filip Gabriella (szerk.): Eszterházától Eisenstadton át Fraknóig. Well-Press, Miskolc, 2009. ISBN 978-963-9490-77-2
További információk
szerkesztés- A község honlapja.
- Nagycenk az utazom.com honlapján
- Nagycenk Széchenyi-kastély
- Nagycenki füzetek
- Történetek és leírások Nagycenk múltjából. Keszei Dénes gyűjtése; Községi Tanács, Nagycenk, 1988
- Keszei Dénes: Nagycenk és társközségei múltjából, jelenéből; Nagyközségi Tanács, Nagycenk, 1990
- Keszei Dénes: Régi és újabb történetek Nagycenk múltjából; Polgármesteri Hivatal, Nagycenk, 1991
- Kenessei Károly. Nagycenk; szerk. Jászberényi Ferencné, Néma Sándor; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Nagycenk. Ismerkedés Széchenyi István falujával; összeáll. Huiber Edit, fotó Krisch Miklós, Németh Béla; Escort Tourist, Sopron, 2006
- Nagycenk. A magyar Mekka. Válogatás a Soproni Szemle tanulmányaiból; vál., szerk., előszó Szabó Attila; Simon Péter, Nagycenk, 2008 (Nagycenki füzetek)
- Szántó Antal: A nagycenki plébánia története; szerk., előszó Szabó Attila; Simon Péter, Nagycenk, 2008 (Nagycenki füzetek)
- Alkotók Nagycenken; szerk. Szabó Attila, Magyar Balázs; Simon Péter, Nagycenk, 2009 (Nagycenki füzetek)
- Képek Nagycenk múltjából. Válogatás Keszei Dénes fotógyűjteményéből; szerk. Keszei István; 2. bőv. kiad.; Simon Péter, Nagycenk, 2010 (Nagycenki füzetek)
- Mesélő Nagycenk; szerk. Szabó Attila; Simon Péter, Nagycenk, 2011 (Nagycenki füzetek)
- Születő hagyomány, élő kultúra; szerk. Szabó Attila; Simon Péter, Nagycenk, 2012 (Nagycenki füzetek)
- Nagycenk a történelem viharában; szerk. Szabó Attila; 2. bőv. kiad.; Simon P., Nagycenk, 2012 (Nagycenki füzetek)
- Kő András: A cenki István-nap. Vendégségben Széchenyi Istvánnál; Maecenas, Bp., 2012
- Tett és példa. Jubileumi kötet; szerk. Szabó Attila; Simon Péter, Nagycenk, 2013 (Nagycenki füzetek)
- Huiber Edit: Beszélő múlt, amiről a cenki sírkövek mesélnek. Történetek a falu múltjából; Simon Péter, Nagycenk, 2014 (Nagycenki füzetek)
- Berecz Ágnes Gabriella: Teleírt hársfalevél; Napkút, Bp., 2014
- Szentkuti Károly: Széchényiek nyughelye. Nagycenki temető; Önkormányzat, Nagycenk, 2014
- Nagycenk. A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István faluja / Gemeinde des grössten Ungarn, Graf Stephan Széchenyi / The village of Count Stephen Széchenyi, "the greatest Hungarian"; szerk. Keszei István; Friends of Europe Egyesület, Nagycenk, 2015
- A Széchenyi család nagycenki levéltárának iratai, 1678–1944; sajtó alá rend. Dominkovits Péter, Kelemen István; MNL Győr-Moson-Sopron Megyei Soproni Levéltára, Sopron, 2017