Wikipédia

Nemzeti emlékhely

A magyarországi nemzeti emlékhelyek a magyar történelem legfontosabb helyszínei, melyek megtestesítik a nemzeti emlékezetet valóságban és jelképesen is. Az emlékhelyek gyakran műemlék épületek, de vannak köztük temetők, emlékparkok is, mert nem az építészeti értékük adja a jelentőségüket, hanem a történelemben betöltött meghatározó szerepük. Az emlékhelyeket felkeresők megismerhetik a magyar történelemben fontos, sorsdöntő események helyszíneit.

A magyar királyi jogart is díszítő kettős csomó lett a nemzeti emlékhelyek logója

Jogi háttér szerkesztés

A kulturális örökség védelméről szóló törvény[1] alapján

„ Nemzeti emlékhely: a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar nemzet, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít. ”
– 2001. évi LXIV. törvény

A törvény szerint nemzeti emlékhely az az épített környezet vagy természeti helyszín lehet, ahol a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy irányadó állami döntés, intézkedés valósult meg. Kiemelt nemzeti emlékhely az a helyszín lehet, amely mind a nemzeti történelemben, mind a Magyar Állam történetében kiemelkedő jelentőséggel bír. Az emlékhelyek listáját a törvény 2. melléklete sorolja fel.

A nemzeti emlékhelyek listája szerkesztés

A 2016. évi XCII. törvénnyel[2] kibővült lista szerint egy kiemelt nemzeti emlékhelyet és tizenhat nemzeti emlékhelyet jelölt ki Magyarországon a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság.

  •  
    Győr, káptalandomb
  •  
    Mátraverebély-szentkúti kegyhely
  •  
    Máriapócsi kegyhely

Logó szerkesztés

A nemzeti emlékhelyek logójának a kettős csomót („Salamon-csomó”)[3] választották, mely a magyar királyi jogar tetején levő aranylemezen is látható.[4] A végtelenített vonalmintát formázó szimbólumnak a középkorban bajelhárító képességet tulajdonítottak.[5]

2015 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank új 50 forintos érmét hozott forgalomba, melynek hátoldala ezzel a jelképpel népszerűsíti a nemzeti és történelmi emlékhelyeket. Az érmét Kósa István fővésnök[6] tervezte, amelyből 12 ezer számozott érmét is kiadtak, a rendelet szerint pedig 2 000 000 darab készíthető belőle.[7][8]

„ Az érme előlapjának szélén található gyöngysor-szegélyen belül, köriratban a „NEMZETI ÉS TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK” és – két oldalt ponttal elválasztva – a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. A körvonal által határolt középmezőben kettős csomót ábrázoló embléma látható, amely az érmét álló helyzetben tartva a nemzeti emlékhelyek, 45 fokkal elforgatva pedig a történelmi emlékhelyek emblémájának felel meg. ”
– 30/2015. (IX. 2.) MNB rendelet[9]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről - Jogtár.hu
  2. ↑ 2016. évi XCII. törvény a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról - Magyar Közlöny 2016. 91. szám, 2016. június 24.
  3. ↑ Gyulai Éva: Hunyadi Mátyás emblémái a 16–17. századi emblémáskönyvekben, epa.oszk.hu
  4. ↑ Endre Tóth: A magyar koronázási jogar
  5. ↑ Pál József-Újvári Edit: Szimbólumtár Archiválva 2016. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, tankonyvtar.hu
  6. ↑ Ötven éve az érmék szolgálatában Archiválva 2017. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarhirlap.hu
  7. ↑ Új pénzzel fizethetünk ősztől - Origó, 2015.09.03.
  8. ↑ Az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozata Archiválva 2016. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, mnb.hu
  9. ↑ 30/2015. (IX. 2.) MNB rendelet „Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek” felirattal ellátott 50 forintos címletű érme kibocsátásáról, net.jogtar.hu

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Jön az új 50 forintos érme, mno.hu
  • Illés Andrea–Karádi Ilona: Nemzeti emlékhelyeink. Várak, nevezetes épületek, történelmi emlékhelyek; Mérték, Bp., 2008
  • Terekbe írt múlt. Nemzeti és történelmi emlékhelyek Magyarországon; szöveg Kovács Ákos András, Nagy Ágoston, Nagy-Csere Áron, fotó Gedai Csaba; Nemzeti Örökség Intézete, Bp., 2014
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemzeti_emlékhely&oldid=25615936”