Főmenü megnyitása

Katonai Emlékpark Pákozd

magyarországi emlékhely

A pákozdi Katonai Emlékpark (röviden KEMPP) Magyarország egyik nemzeti emlékhelye, mely azzal a céllal jött létre 2010-ben, hogy nemzetünk hadtörténelmének 1848-tól napjainkig terjedő időszakát bemutassa. Az Emlékpark az 1848. szeptember 29-én a Pákozd, Sukoró és Pátka térségében lezajlott pákozdi csata emlékére állított Mészeg-hegyi obeliszk környezetében található 1,6 hektáros területen helyezkedik el.

Katonai Emlékpark Pákozd
Pákozd légifotó.jpg
Ország Magyarország
Település Pákozd
Terület16 000 m2
Elhelyezkedése
Katonai Emlékpark Pákozd (Magyarország)
Katonai Emlékpark Pákozd
Katonai Emlékpark Pákozd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 05″, k. h. 18° 34′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 05″, k. h. 18° 34′ 48″
A Katonai Emlékpark Pákozd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Katonai Emlékpark Pákozd témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Az 1848/49-es szabadságharc első csatájára a Velencei-hegység lankái között, 1848. szeptember 29-én került sor, melynek keretében a Móga János altábornagy vezette, még szinte alakulófélben lévő magyar honvédsereg sikerrel állította meg a jelentős túlerőben lévő ellenséget.

A győztes csata emlékére először Pákozd település állított emlékoszlopot a község főutcáján 1874-ben, amit az akkori politikai viszonyok miatt hivatalosan csak 1889-ben adtak át.

A Mészeg-hegyen (a környék egyik legmagasabb pontján) 1951. szeptember 29-én került felavatásra a történelmi jelentőségű obeliszk. A vörös márványból készült, 16 méter magas kőoszlop Kiss Kovács Gyula szobrászművész alkotása.

Hazánk legmagasabb 1848-as emlékműve környezetében a következő évtizedekben fejlesztések történtek, és népszerű kirándulóhellyé vált.

1978. szeptember 29-én adták át a Pákozd-Sukorói csata emlékkiállítását.

Az 1990-es évek közepétől egy civil szervezet, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Székesfehérvári Szervezete felkarolta a pákozdi csata emlékének ápolását, az emlékhely fejlesztését. A munkálatok az obeliszk 1998-as restaurálásával kezdődtek, majd egyre többrétűbbé, nagyszabásúbbá váltak. A Katonai Emlékpark Pákozd a jelenlegi formáját 2010 elejére nyerte el, bár a fejlesztése, látnivalói bővítése azóta is folyamatos. Az ünnepélyes megnyitóra 2010. március 12-én került sor.

Az Országgyűlés 2011. november 7-i döntése [forrás?] értelmében a Katonai Emlékpark Pákozd nemzeti emlékhellyé vált, és az ehhez kapcsolódó avatási ünnepségére 2013. január 12-én került sor.

CéljaiSzerkesztés

Az Emlékpark legfontosabb feladata a nemzeti hadtörténelem 1848-cal kezdődő időszakának méltó helyen és méltó módon való bemutatása állandó és időszakos kiállítások, valamint helyszíni programok által; a hazafias nevelés és a honvédelem össztársadalmi ügyének népszerűsítése.

Az Emlékpark részeiSzerkesztés

A parkSzerkesztés

Az 1,6 hektáros területen számos kiállítási felület, emlékmű és emlékpont található:

  • Dísztér a magyar katonai történelmi zászlókkal
  • XX. századi háborúk emlékpontja:
    • A II. világháború hőseinek és áldozatainak emlékére készített bronzszobor
    • Az I. világháború hőseinek emlékköve
    • II. világháborús lövészárok
    • A Vitézi Rend emlékköve
  • A nyíri honvédek emlékműve
  • Mártírok emlékpontja gróf Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanú emlékoszlopával
  • Kilátópont
  • Obeliszk
  • Móga János mellszobra
  • Vilmos huszár lovasszobra
  • 1956-os emlékpont egy T-55-ös harckocsival
  • Egy tankelhárító és egy légvédelmi löveg
  • Székelykapu
  • Békefenntartók emlékműve

Bár több mint 500 méterre található a park területétől, de a Katonai Emlékparkhoz tartozik a Don-kanyar Emlékkápolna is.

A kiállításokSzerkesztés

Az Emlékpark állandó kiállításai:

  • Az 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csata
  • Sorkatonaság története
  • Első világháborús tiszti barakk
  • Magyarok a békefenntartásban
  • MiG–29-es repülőgép-szimulátor (interaktív)

KépgalériaSzerkesztés


ForrásokSzerkesztés

  • A Katonai Emlékpark kiadványa (2016)

További információkSzerkesztés