Pákozd
Pákozd nagyközség Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, Székesfehérvártól 11 km-re északkeletre.[7] A település és környéke kőkori, ókori és középkori régészeti lelőhelyekben gazdag terület. A magyar történelem két fontos, győztes csatája fűződik Pákozd nevéhez: a törökellenes küzdelmek során 1593-ban megvívott ütközet, valamint az 1848–1849-es szabadságharc egyik legnevezetesebb csatája.
Pákozd | |||
A pákozd-sukorói csata emlékműve a Mészeg-hegyen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Gárdonyi | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Kardos Ádám (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Jegyző | Szabadi-Gál Rita[2] | ||
Irányítószám | 8095 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3722 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 70,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 95[4] m | ||
Terület | 43,3 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[5][6] | ||
Földrajzi középtáj | Vértes–Velencei-hegyvidék[6] | ||
Földrajzi kistáj | Velencei-hegység[5][6] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 13′ 16″, k. h. 18° 32′ 42″47.221119°N 18.544931°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 16″, k. h. 18° 32′ 42″47.221119°N 18.544931°E | |||
Pákozd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pákozd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésPákozd a Velencei-hegység délkeleti, a Velencei-medencébe ereszkedő lankáin, a Velencei-tó északnyugati kiszögellésénél fekszik, átlagosan 125 méteres tengerszint feletti magasságban. A belterület délkeleti pereme a tóparttól mintegy 300–500 méterre húzódik, ezen a földsávon fut északkelet–délnyugati irányban az M7-es autópálya. Székesfehérvártól kelet–északkeletre, légvonalban 8, közúton 10 kilométerre, a járási központtól, Gárdonytól légvonalban 6, közúton 11 kilométerre található.
A tipikusan szalagtelkes település belterületi utcái a Velencei-hegység délkeleti, 110–155 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő vonulatain futnak. Központi tengelyét az északkelet–délnyugati irányú sukoró–székesfehérvári főút (Budai út, 8116-os út), illetve az arra merőleges Bella-patak völgye adja; másik fontos útvonala a Seregélyestől Dinnyésen át idáig húzódó 6213-as út. Külterületeit délnyugaton érinti még a 7-es főút is.
Vasúton egykor elérhető volt a mára megszűnt Bicske–Székesfehérvár-vasútvonalon, jelenleg a Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal dinnyési megállója van legközelebb, míg a vasútvonal átépítésekor megszüntetett régi dinnyési állomás Pákozd közigazgatási területére esik. A belterület nyugati-északnyugati szomszédságában, a Karácsony-hegy, illetve az Ősi-hegy lankáin szőlőskertek, hétvégi telkek, illetve új építésű lakóházak sorakoznak (Karácsonyhegy, Suhogó), míg Pákozd északkeleti előterében, a Csíkmák-hegy és a Kanca-hegy irányában, a Pákozdi-ér völgyével párhuzamosan a 20. század utolsó negyedében kialakult településrész dinamikus fejlődése tapasztalható (Újtelep).
Pákozdhoz tartozó fontos külterületi részek a település központjától 3 kilométerre keletre található Mészeg-hegyi katonai emlékhely, illetve a hajóállomással rendelkező Szúnyog-sziget, ezek gépjárművel a 81 307-es számú mellékúton közelíthetők meg.
Földrajza
szerkesztésA települést északról a Velencei-hegység alacsony csúcsai koszorúzzák, ezek nyugatról kelet felé haladva: Ősi-hegy (155 m), Karácsony-hegy (193 m), Tompos-hegy (240 m), Pogány-kő (241 m), Sár-hegy (226 m), Csíkmák-hegy (181 m), Kanca-hegy (152 m). Távolabbi magaslatok a Bika-hát (211 m), a Polák-hegy (202 m), a Pákozdvár (253 m) és a Sor-hegy (281 m). A Karácsony-hegy és a Sár-hegy között kanyarog a Velencei-tóba futó, 3,4 km hosszú Bella-patak völgye. A vízfolyás felduzzasztásával létrehozott, betonszegéllyel ellátott egykori Bella-fürdő ma árnyas fákkal szegélyezett tavacska, Bella-tó néven. A terület felszíni vízben szegény, Pákozd közelében három nevezetes forrás található: nyugaton a Zsellér-legelő Anikó-forrása, északon pedig a polák-hegyi Barlang-kút, illetve a pákozdvári Angelika-forrás. A Sár-hegy és a Pogány-kő lepusztult gránitfelszínén található a Magyarországon egyedülálló sziklaalakzatokat, az ún. ingóköveket felvonultató Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület. Ettől északra magasodik a már említett Pákozdvár csúcsa (253 m), amelynek közelében a Velencei-hegység kevés barlangjainak egyike, a Barcaházi-barlang található (az Angelika-forrás mellett).
A Kanca-hegyet keletről a 2,4 km hosszú Pákozdi-ér (vagy Kanca-hegyi-árok) ellaposodott völgye (Lapos) választja el a szomszédos községtől, Sukorótól. A településhez tartozik a Lapos keleti szegélyén magasodó Mészeg-hegy (160 m), itt található a Pákozdi Arborétum is.
Délről a Velencei-tó és az azt magában foglaló Velencei-medence zsombékos-mocsaras, helyenként ligeterdős lapályai övezik a települést. A Velence-tó nyugati, Pákozd–Dinnyés közötti nádfoltos részén terül el a Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület. A Szúnyog-sziget és a Gárdony partjaihoz közel eső Cserepes-sziget között vízi tanösvényt alakítottak ki.
Története
szerkesztésPákozdon és környékén több fontos régészeti lelőhely található. A legrégibb leletek az őskőkorból származnak, a helyi iskola udvarán pedig egy újkőkori temetkezési helyet tártak fel. A településtől 4,5 kilométerre északkeletre található Pákozdvár csúcsánál késő bronzkori erődített településre bukkantak, de ismert egy kora vaskori, hallstatti urnatemető is a környékről. A késő vaskortól a római hódítás kezdetéig kelták éltek a vidéken, s több, a kultúrájukhoz kapcsolódó tárgyi emlék került a felszínre az M7-es autópálya építését megelőző leletmentő munkálatok során (bronztárgyak, kézművesműhelyek stb.).
Anonymus a 13. század eleji Gesta Hungarorumban említi, hogy a honfoglaló magyarok Százhalombattától („Centum Montes”, azaz Százhalom) Veszprém felé haladva a pákozdi hegy alatt ütöttek tábort („iuxta montem Pacostu”). A település neve feltehetőleg puszta személynévből keletkezett szláv eredetű minta alapján (vö. lengyel Pakost személynév, cseh Pakosta családnév). A település első írásos említése 1279-ből maradt fenn Pakazt, 1298-ban Pakazth, 1323-ban Pacazth alakban jegyezték fel.
1279-ben Péter veszprémi püspök itteni földjét átadta használatra Colynus mester veszprémi főesperesnek, protonótáriusnak. 1323–1337 körüli időből ismert Pákozdi Pál neve, aki fehérvári kanonok volt, 1348-ból pedig már a település plébániájának említése is ismert. A török hódoltság alatt az İstolni Belgrad-i (Székesfehérvári) szandzsákhoz tartozott. 1593. november 3-án a településtől északra elterülő magaslatokon zajlott a pákozdi csata, amelynek során a Pálffy Miklós, Nádasdy Ferenc és Zrínyi György vezette magyar had szétverte a Székesfehérvár felmentésére érkező Haszán budai pasa túlerőben lévő seregét.
A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötést követően Pákozdban tartották Fejér vármegye nemesi közgyűlését 1711. május 5-én. Ekkor és a 18. században végig népes település volt, amelynek jobbágyai a Velencei-tó déli partján és a Vértesalján bérelt földeken folytattak extráneus gazdálkodást.
Az 1848–1849-es szabadságharc egyik nagy ütközete, az 1848. szeptember 29-ei pákozdi csata a Sukorótól és Pákozdtól északra lévő magaslatokon zajlott le. A Móga János vezette magyar honvédsereg – még mielőtt véres közelharcra került volna sor – megfutamításra késztette a Székesfehérvárról Buda felé vonuló Jelačić horvát bán seregét. A környék fegyverforgató férfi lakossága is részt vett a csatában, amelynek során a horvátok tartalék seregét lefegyverezték, következményeként pedig a fegyverszünetet kérő Jelačić Bécs felé vonult el. A pákozdi diadal tiszteletére 1950–1992 között szeptember 29-én tartották a magyar honvédelem emléknapját (előbb Néphadsereg napja, később fegyveres erők napja, legutóbb pedig honvédelem napja elnevezéssel).
Pákozd a 2013-tól érvényes új szabályok alapján jogosult a nagyközségi cím használatára (3000 fő fölötti népességű településként), amit 2013. augusztus 20-án megünnepeltek.[8] Az augusztus 20-i állami ünnep és a nagyközséggé válás alkalmából szobrot emeltek I. István magyar királynak, amihez a Nemzeti Kulturális Alap nyújtott támogatást. A szobor Rohonczi István alkotása.[9]
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Hegedűs Sándor (független)[10]
- 1994–1998: Hegedűs Sándor (független)[11]
- 1998–2002: Hegedűs Sándor (független)[12]
- 2002–2006: Takács János (független)[13]
- 2006–2010: Takács János (független)[14]
- 2010–2014: Takács János (Fidesz-KDNP)[15]
- 2014-2019: Takács János (független)[16]
- 2019–2024: Kardos Ádám (Fidesz-KDNP)[17]
- 2024– : Kardos Ádám (Fidesz-KDNP)[1]
Nevezetességei
szerkesztés- Bronzkori földvár maradványai
- Pákozd-Sukorói Arborétum
- Katonai Emlékpark
- Don-kanyar emlékkápolna
- Szúnyog-sziget
- Trianoni Harangláb
- Wass Albert emlékpark
- Hősök tere
- Református templom
- Katolikus templom
- Természetvédelmi területek
- Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület
- Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület
- Pákozdi Gyurgyalagtelep Természetvédelmi Terület
- Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület
- Anikó-forrás
- Angelika-forrás
- Bella-tó
Miskahuszár szobra
szerkesztés2017. szeptember 29-én, a Szárazföldi Haderők Napján átadásra került Miskahuszár szobra Pákozdon, ami az átadásakor a világ legnagyobb huszárszobra volt. A szobor tömege 80 tonna, magassága 12,5 méter.[18]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 3057 | 3057 | 3057 | 3422 | 3665 | 3629 | 3722 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,4%, református 17,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 17,4% (26,3% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak, románnak és szlováknak, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,5% volt római katolikus, 13,2% református, 1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 17,8% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).[20]
Rendezvények
szerkesztés- Szüreti felvonulás és bál (szeptember 29.)
- Megemlékezés a pákozdi csatáról (szeptember 29.)
- Huszárfelvonulás és csata (szeptember 29.)
- Nemzetközi Sárkányeresztő fesztivál
- Kiszézés
- Tojásgurítás
- Templomkerti hangverseny (október eleje)
- Ökumenikus imahét előadás-sorozat
Oktatás
szerkesztés- Pákozdi Nemeskócsag Általános Iskola (8095 Pákozd, Arany János u. 1-5.) Honlap:www.nemeskocsag.hu
Források
szerkesztés- Veszprémi püspöki levéltár,
- Györffy György: Fejérvármegye.
- Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 495. o. ISBN 963-05-1490-7
- Gerecse, Vértes, Velencei-hegység – turistakalauz térképpel, Budapest, Cartographia, 2008.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Pákozd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
- ↑ Polgármesteri hivatal, Pákozd (magyar nyelven). http://www.pakozd.hu/hivatal.+(Hozzáférés: 2018. május 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Pákozd, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ a b Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár. [2020. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 2.)
- ↑ Szent István király szobrának avatása Nagyközségünkben (magyar nyelven) (PHP). pakozd.hu. Pákozd Nagyközség Önkormányzata, 2013. augusztus 21. (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
- ↑ Rohonczi István: Szent István (magyar nyelven) (HTML). kozterkep.hu. Köztérkép, 2013. augusztus 23. [2017. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
- ↑ Pákozd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Pákozd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Pákozd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Pákozd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Pákozd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Pákozd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Pákozd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Pákozd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ Majer Tamás: Pákozd és egész Fejér büszke: felállt Miska, a világ legnagyobb huszárszobra (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. szeptember 30. [2017. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- ↑ Pákozd Helységnévtár
- ↑ Pákozd Helységnévtár
További információk
szerkesztés- Pákozd a funiq.hu-n
- Demeter Zsófia: Pákozd, 1848. szeptember 29.; 4. átdolg. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 1998 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- A pákozdi győzelem. Dunántúli védelmi hadművelet: 1848. szeptember 29–október 7. Irodalmi művek, egykorú dokumentumok és visszaemlékezések a dunántúli védelmi hadműveletről; vál., tan. Demeter Zsófia; Szt. István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1998 (A Szent István Király Múzeum közleményei B. sorozat)
- Erdős Ferenc–Hári Gyula–Kelemen Krisztián: Pákozd; szerk. Erdős Ferenc; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Főhajtás. Katonai Emlékpark, Pákozd; Zrínyi, Bp., 2010
- 10 éves a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely; szerk. Oláh László; Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete–Katonai Emlékpark N. Kft., Székesfehérvár–Pákozd, 2020