Gesta Hungarorum

a 13. században keletkezett történeti leírás a magyarokról Anonymustól

A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe. A latin kifejezés A magyarok viselt dolgait jelenti.

A magyarok viselt dolgai
Anonymi Belae regis notarii historia de septem primis ducibus Hungariae
Anonymus Gesta Hungarorumának első oldala
Anonymus Gesta Hungarorumának első oldala

Szerző Anonymus
Eredeti cím Gesta Hungarorum
Megírásának időpontja 1200 körül
Nyelv latin
Témakör a honfoglalás korának története
Műfaj geszta
Külső hivatkozás MEK
A Wikimédia Commons tartalmaz A magyarok viselt dolgai témájú médiaállományokat.
A Kárpát-medence a 9. században Anonymus szerint

Az első, 1200 körül keletkezett mű az őshazából (Szkítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel.[1] Ez Anonymusnak, azaz P. mesternek a munkája.[2]

Gesta Hungarorum címmel 1283 körül Kézai Simon is írt egy másik gesztát, melyet napjainkban Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz „A hunok és a magyarok cselekedetei” címen is szoktak nevezni annak érdekében, hogy megkülönböztessék Anonymus művétől. Kézai műve a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig (12721282) tájékoztat a magyarok történelmének évszázadairól.

Mindkét Gesta Hungarorum műfaja latin nyelvű geszta, és eredeti példánya egyiknek sem maradt fenn, tehát csak másolatok alapján ismert.

Anonymus műve szerkesztés

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Anonymus műve (amelynek 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtár kincsei közt található) 1200 körül készülhetett. A névtelen szerző műve a magyarok őshazájától Géza fejedelemig, az államszervezés kezdeteiig tárgyalja a magyarok történetét.[3] Wehli Tünde művészettörténész, a geszta vitatott „P” kezdőbetűjének bizonyos motívumait az 1240-1250-es évek könyvfestészetében, illetve diplomatikai emlékeiben találta meg.[4] Anonymi Belae regis notarii historia de septem primis ducibus Hungariae címen jelent meg. A történelmi leírás kezdetének része, hogy tájékoztat minket Béla király kérésére a magyar nép szcítiai népektől való ősi eredetéről, akiket Dentü-mogyerinak hívnak, s így a dicsőséges múltunkhoz tartozik Dáriusnak, Círusnak és Nagy Sándornak a legyőzése is. E népbe tartozott Attila király is, és elmondja, hogy a magyarokat a nyugati népek nevezték el hungárusoknak, a hét vezér Hungvárnál való hosszas tartózkodása miatt. Továbbá Anonymus értékes hagyományanyagot őrzött meg művében a magyar nemesi nemzetségek múltjából, valamint hivatkozik a magyar történelmi népköltészetre, regös-énekekre is. Az anonymusi Gesta Hungarorum a szerző állítása alapján az „iratok biztos előadásából meg a történeti művek világos értelmezéséből nemeshez méltó módon” összeállított mű, melyben a harcok leírásai a szerző korabeli keresztény stílusával, látásmódjával színesítettek.[5]

A „sajátos nemzeti érdekeiket” szem előtt tartó román történészek abszolút hiteles műként szeretik bemutatni a Gesztát a nemzetközi közvélemény előtt. 1987-ben Ceausescu román diktátor kérésére még a New York Times-ban is fizetett hirdetésszerű propagandaanyagot jelentettek meg a Gesta "hitelességének" védelme érdekében.[6]

A magyar történészek viszont kezdetektől bírálták a műnek a honfoglalás korára vonatkozó hitelességét. A gesztában szerepeltetett helyi vezérek vagy államok ugyanis teljesen különböznek attól, ami a régebbi német, bizánci, lengyel és kijevi krónikákban olvasható. Információ hiányában Anonymus fiktív hősöket, vezéreket talál ki, akiket folyókról vagy domborzattal kapcsolatos helynevek után nevezett el. Fiktív hősei a honfoglalás során pedig elképzelt csatákat vívtak elképzelt népek és a honfoglalás korában a Kárpát-medencében nem létező hatalmak ellen.[7] A Honfoglalás korára vonatkozóan az Anonymus által "ősi" Kárpát-medencei etnikumokként szerepeltetett kazárok, kunok, görögök, blakok (románok), csehek és rómaiak a 9. században nem éltek ezen a területen.[8] Mindez azzal magyarázható, hogy Anonymus művét kb. 300 évvel a honfoglalás után írta. Ettől függetlenül a geszta nagyon fontos forrás a történészeknek a 13. század vonatkozásában, a nyelvészeknek pedig a benne fennmaradt tulajdonnevek okán.

Hatása szerkesztés

A geszta nyomán maradt fenn a köztudatban a Turul-monda, a Vereckei-hágón át történő bejövetel, a hét vezér közismert névsora (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm), a vérszerződés, a pusztaszeri gyűlés, Zalán vezér menekülése. A kortársak sem tartották megbízható műnek, így a Gesta Hungarorum tényektől gyakran teljesen elrugaszkodó gazdag fantáziavilága és ebből következő megbízhatatlansága okán már a keleti magyarokat felkereső kortárs Julianus barát is az egy évszázaddal korábbi „Keresztény Magyarok Cselekedetei” c. munkát (a késő középkorban elveszett) használta a Gesta Hungarorum helyett.[9]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Anonymus: Gesta Hungarorum 1250 és 1270 között
  2. A „P. dictus magister” latin nyelvű formula „mesternek mondott P.” jelentésű.
  3. A magyar irodalom története Anonymus Gesta Hungaroruma
  4. Thoroczkay Gábor: az Anonymus-kérdés kutatástörténeti áttekintése (1977-1993)
  5. Anonymus: Gesta Hungarorum
  6. Rady, Martyn; Veszprémy László (2010). „Introduction”. In: Bak, János M.; Borkowska, Urszula; Constable, Giles; Jaritz, Gerhard; Klaniczay Gábor: Anonymus and Master Roger. CEU Press. pp. xvii–xxxviii. ISBN 978-963-9776-95-1.
  7. Györffy György: ANONYMUS GESTA HUNGARORUMÁNAK KORA ÉS HITELESSÉGE [1]
  8. Kristó Gyula (2003). Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. 2. kiadás. Szukits Könyvkiadó (13. oldal)
  9. Kristó Gyula (2002). Magyar historiográfia I.: Történetírás a középkori Magyarországon (52. oldal)

További információk szerkesztés

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Gesta Hungarorum témában.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés