Ópusztaszer

magyarországi község Csongrád-Csanád megyében

Ópusztaszer (1974-ig Sövényháza) község Csongrád-Csanád (2020-ig Csongrád) megyében, a Kisteleki járásban. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közepén, a Tiszától nyugatra található. Közúton: az 5-ös úton Kistelektől kb. 7 km.

Ópusztaszer
Az Erdők temploma
Az Erdők temploma
Ópusztaszer címere
Ópusztaszer címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásKisteleki
Jogállás község
Polgármester Makra József (független)[1]
Irányítószám 6767
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség2178 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség36,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület59,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ópusztaszer (Magyarország)
Ópusztaszer
Ópusztaszer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 29′ 42″, k. h. 20° 03′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 42″, k. h. 20° 03′ 54″
Ópusztaszer (Csongrád-Csanád megye)
Ópusztaszer
Ópusztaszer
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Ópusztaszer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ópusztaszer témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Csongrád-Csanád megye nyugati részén, a Tiszától kb. 10 km-re nyugatra, Szegedtől 25, Kistelektől 7, Budapesttől 150 km-re található.

TörténeteSzerkesztés

Ópusztaszer nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták.

Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el.

Györffy György történész szerint Anonymus adatainak történeti értéke kétes: lehet, hogy a forrás csupán utólagos névmagyarázat. Azonban annál több hitelt érdemel az az adatközlés, mely szerint a honfoglaláskor Ond vezér és fia, Ete vezér telepedett meg itt, akitől a Bár–Kalán nemzetség származik. A nemzetség később itt építette fel monostorát, mely a jelentős egyházak közé tartozott, ami abból is kitűnik, hogy sórészesedését a király 1000 kősóban állapította meg.

1318-ban ez volt Károly Róbert király tartózkodási helye.

Sövényháza nevét 1348-ban említette először oklevél Suenhaz néven. Nevét a sövényből készült, tapasztott házairól kaphatta.

Sövényháza a török hódoltság végéig virágzó falu volt, egy 15. századból származó oklevél pedig mezővárosként említi.

1553-ban a török defterek összeírásakor még 92 házat írtak össze a településen, és plébánia temploma is volt, melynek romjai a 20. század elején még láthatóak voltak a Szer-monostor romjaitól délkeletre 800 m-re, a Kápolnai erdei határszélen. Később azonban a falu elnéptelenedett.

A török hódoltság után a terület kamarai tulajdon volt.

1803-ban gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini János Károly özvegye vásárolta meg a Mindszent-Algyői uradalmat, és ott dohánytermesztésbe kezdett, dohánykertészeket telepítve a birtokra.

1930-ban a környező uradalmi kishaszonbérletekben lévő 300-500 tanyán már több mint másfél ezer ember élt. Sövényháza lakossága ekkor Bakssal és Dóccal együtt már 6872 fő volt, a területnek azonban falumagja még nem volt. Az elszórtan fekvő tanyák úgynevezett községközpontjában az 1800-as években épült fel a kastély, közelében pedig a községháza; tőle 1 km-re az alsó-pusztaszeri, vagy központi major, és mindkettőtől távolabb 1925-ben épült fel a katolikus templom.

Sövényháza falumagja az 1945 után felparcellázott telkeken bontakozott ki. A környező tanyák lakói az 1970-es évek közepétől kezdtek tömegesen a faluba költözni. 1974-ben átnevezték a települést Ópusztaszerre.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Kecskeméti János (független)[3]
  • 1994–1998: Kecskeméti János (független)[4]
  • 1998–2002: Makra József (független)[5]
  • 2002–2006: Makra József (független)[6]
  • 2006–2010: Makra József (független)[7]
  • 2010–2014: Makra József (független)[8]
  • 2014–2019: Makra József (független)[9]
  • 2019-től: Makra József (független)[1]

NépességSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,4%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 2%, felekezeten kívüli 12,8% (38,9% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

Ópusztaszer leginkább a Nemzeti Történeti Emlékparkról ismert, azon belül is az ott található, Feszty Árpád festette és róla elnevezett Feszty-körképről.

Ezen kívül itt található még az egykori Pallavicini-kastély, a Szer-monostora (ez egy romkert), valamint a Csillagösvény labirintus is, ami egy tematikus sövénylabirintus és élménypark, illetve itt van a Csete György és Dulánszky Jenő tervezte Erdők temploma, valamint egy turul-szobor is.[12]

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Ópusztaszer Helységnévtár
  12. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés