Wikipédia

Dél-Alföld

magyarországi tervezési-statisztikai régió

Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el. Régióként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyéket foglalja magába. A régió központja Szeged.

Dél-Alföld
Dél-Alföld régió elhelyezkedése és vármegyéi
Dél-Alföld régió elhelyezkedése és vármegyéi
Központ Szeged
Vármegyék Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád
Népesség
Teljes népesség1 237 101 fő (2019. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség67,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18 337,39 km²
Legmagasabb pont Ólom-hegy (174 m)

KözigazgatásSzerkesztés

A dél-alföldi régió járásai:

Bács-Kiskun vármegye

Békés vármegye

Csongrád-Csanád vármegye

Legnépesebb településekSzerkesztés

Város Lélekszám (2014)
Szeged 161 921 fő (2014.jan 1.)
Kecskemét 110 638 fő (2018. jan 1.)[2] +/-
Békéscsaba 59 357 fő (2018. jan 1.)[3] +/-
Hódmezővásárhely 43 700 fő (2018. jan 1.)[4] +/-
Baja 34 788 fő (2018. jan 1.)[5] +/-
Gyula 29 606 fő (2018. jan 1.)[6] +/-
Kiskunfélegyháza 29 324 fő (2018. jan 1.)[7] +/-
Orosháza 27 492 fő (2018. jan 1.)[8] +/-
Szentes 27 080 fő (2018. jan 1.)[9] +/-
Kiskunhalas 27 136 fő (2018. jan 1.)[10] +/-
Makó 22 514 fő (2018. jan 1.)[11] +/-
Békés 18 503 fő (2018. jan 1.)[12] +/-

DemográfiaSzerkesztés

  • Lakosság: 1 271.040 fő (2015)
  • 0-14 éves korig terjedő lakosság: 15%
  • 15-64 éves korig terjedő lakosság: 68%
  • 65-X éves korig terjedő lakosság: 17%
  • A KSH adatai alapján.

TurizmusSzerkesztés

 
Hajós: Európa legnagyobb összefüggő pincefaluja
 
A szegedi dóm

A dél-alföldi régió területe megegyezik a Dél-Alföld turisztikai régióval. A régió turisztikai vonzerejét elsősorban a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet és a városok műemlékei jelentik. Az utóbbi időben a turisták a tanyákra is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik.

Bács-Kiskun vármegyeSzerkesztés

A vármegyében Kecskemét, Kalocsa és Baja hangulatos történelmi belvárosai mellett különösen népszerűek a vízparti nyaralóhelyek: a Tisza Tiszakécskénél és a Duna Tasstól az országhatárig. Kedvelt kirándulóhely Bugac, valamint Hajós az 1200 pincéből álló híres pincesorral. A május végén tartott Orbán-napi Borünnep sok vendéget vonz ide. A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika, a kalocsai hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka.

Lásd még: Bács-Kiskun vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Békés vármegyeSzerkesztés

Békés vármegye fő látnivalói közé tartozik a gyulai vár, a szarvasi arborétum és a mezőhegyesi ménes. A természetszeretők számára különleges élményt kínál a dévaványai túzokrezervátum és a kardoskúti hagyományos állattartó telep. Békés megye nevezetességei közé tartozik a csabai kolbász, a gyulai szalámi és a békési szilvapálinka. A tudomány szerelmesei pedig felkereshetik a nagyszénási Kiss György Csillagdát.[13] Békés vérmegye fürdőkben is gazdag: Gyopárosfürdő, Gyulai Várfürdő vagy a Nagyszénási Parkfürdő, hogy csak párat említsünk.

Lásd még: Békés vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Csongrád-Csanád vármegyeSzerkesztés

Csongrád-Csanád vármegye fő turisztikai vonzerejét városai, múzeumai és néprajzi emlékei adják. Szeged kiemelkedő látnivalója a Dóm tér és épületei, ezenkívül figyelmet érdemel az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Makó épített öröksége, Szentesen a történelmi belváros, Hódmezővásárhelyen pedig a város műemlékein kívül a közelben található Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A megye múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a makói József Attila Múzeum valamint a szentesi Koszta József Múzeum. A jellegzetes ételek, italok közé tartozik a szegedi fűszerpaprika, a makói vöröshagyma, a Pick-szalámi valamint a Csongrádi borvidék nedűje. A turisták körében népszerű évenként megrendezett programok közé tartoznak a Szegedi Szabadtéri Játékok, a szentesi lecsófőző fesztivál és Makói Nemzetközi Hagymafesztivál.

Lásd még: Csongrád vármegye turisztikai látnivalóinak listája

GazdaságSzerkesztés

A következő leírás felsorolja a régió 10 legnagyobb munkaadó cégének nevét és székhelyét 2018-ban. (Zárójelben a foglalkoztatottak létszáma):

  1. Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. - Kecskemét (4.510 fő) Bács-Kiskun vármegye
  2. Pick Szeged Zrt. - Szeged (2.083 fő) Csongrád vármegye
  3. Hungerit Zrt. - Szentes (1.602 fő) Csongrád vármegye
  4. Knorr Bremse Fékrendszerek Kft. - Kecskemét (1.070 fő) Bács-Kiskun vármegye
  5. ACPS Automotive Kft. - Kecskemét (992 fő) Bács-Kiskun vármegye
  6. Phoenix Mecano Kft. - Kecskemét (980 fő) Bács-Kiskun vármegye
  7. Villeroy & Boch Magyarország Kft. - Hódmezővásárhely (841 fő) Csongrád vármegye
  8. Fornetti Kft. - Kecskemét (750 fő) Bács-Kiskun vármegye
  9. Gallicoop Zrt. - Szarvas (639 fő) Békés vármegye
  10. NKM Áramhálózati Kft. (korábbi EDF Démász Hálózati Kft.) - Szeged (622 fő) Csongrád megye

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. november 5.)
  2. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  3. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  4. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  5. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  6. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  7. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  8. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  9. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  10. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  11. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  12. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  13. ↑ Archivált másolat. [2019. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 14.)

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dél-Alföld&oldid=25835578”