Bácsalmási járás
A Bácsalmási járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Bácsalmás. Területe 522,54 km², népessége 19 983 fő, népsűrűsége pedig 38 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Bácsalmás) és kilenc község tartozott hozzá. Területfejlesztési szempontból a települések a Bácsalmási és a Bajai kistérséghez tartoznak.
Bácsalmási járás | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Vármegye | Bács-Kiskun vármegye |
Járási székhely | Bácsalmás |
Települések száma | 10 |
városok | 1 |
Népesség | |
Teljes népesség | 17 451 fő (2022. okt. 1.)[1] |
Népsűrűség | 38 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 522,54 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Térkép | |
A Bácsalmási járás elhelyezkedése Magyarországon |
A Bácsalmási járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1950 előtt Bács-Bodrog vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozott, és 1962. március 31-én szűnt meg.
Települései
szerkesztésA települések 2013. évi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. (A népesség és a terület az év elejére, a többi adat 2013. július 15-ére vonatkozik.)
A járás tíz települési önkormányzata közül kettő működtet önálló hivatalt, a többi nyolc pedig három közös önkormányzati hivatalhoz tartozik.
Település | Jogállás | Közös hivatal | Kistérség | Népesség | Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
Bácsalmás | járásszékhely város | Bácsalmás | Bácsalmási | 6 811 |
108,32
|
Bácsbokod | nagyközség | Bajai | 2 656 |
63,93
| |
Bácsborsód | község | Katymár | Bajai | 1 179 |
77,52
|
Bácsszőlős | község | Bácsalmás | Bácsalmási | 349 |
38,83
|
Csikéria | község | Bácsalmás | Bácsalmási | 868 |
25,81
|
Katymár | község | Katymár | Bácsalmási | 1 951 |
71,08
|
Kunbaja | község | Kunbaja | Bácsalmási | 1 562 |
33,72
|
Madaras | község | Bácsalmási | 2 903 |
49,3
| |
Mátételke | község | Bácsalmás | Bácsalmási | 476 |
27,93
|
Tataháza | község | Kunbaja | Bácsalmási | 1 228 |
26,1
|
Története
szerkesztésA Bácsalmási járás az 1950-es megyerendezésig Bács-Bodrog vármegyéhez, azután Bács-Kiskun megyéhez tartozott, és 1962. március 31-én szűnt meg, amikor területét felosztották a Bajai és a Kiskunhalasi járás között.
Népesség
szerkesztésLakosságszám[2] | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 27 728 | — |
1880 | 27 624 | −0,04% |
1890 | 30 792 | 1,09% |
1900 | 32 277 | 0,47% |
1910 | 34 632 | 0,70% |
1920 | 33 601 | −0,30% |
1930 | 37 741 | 1,16% |
1941 | 38 705 | 0,23% |
1949 | 39 986 | 0,41% |
1960 | 34 040 | −1,46% |
1970 | 29 821 | −1,32% |
1980 | 27 214 | −0,91% |
1990 | 24 053 | −1,23% |
2001 | 22 900 | −0,45% |
2011 | 20 094 | −1,31% |
2019 | 18 287 | −1,18% |
Etnikai összetétel
szerkesztésJelentős nemzetiségi csoportok[3] | |
---|---|
Nemzetiség | Népesség (2011) |
Német | 1 062 |
Horvát | 568 |
Cigány | 291 |
Szerb | 75 |
Román | 17 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
- ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16
Források
szerkesztés- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012. augusztus 13.)
- A KSH 2013. évi helységnévkönyve