Kiskunhalasi járás

közigazgatási egység Bács-Kiskun vármegyében Magyarországon

A Kiskunhalasi járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Kiskunhalas. Területe 826,35 km², népessége 44 087 fő, népsűrűsége 53 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Két város (Kiskunhalas és Tompa) és 7 község tartozik hozzá.

Kiskunhalasi járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyeBács-Kiskun vármegye
Járási székhelyKiskunhalas
Települések száma9
városok2
Népesség
Teljes népesség41 032 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület826,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A Kiskunhalasi járás elhelyezkedése Magyarországon
A Kiskunhalasi járás elhelyezkedése Magyarországon

A Kiskunhalasi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, az 1950-es járásrendezés során hozták létre és 1983 végén szűnt meg.

Települései szerkesztés

Település Rang
(2013. július 15.)
Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2012. január 1.)
Terület
(km²)
Kiskunhalas járásszékhely város Kiskunhalasi
28 427
227,58
Tompa város Kiskunhalasi
4 543
81,57
Balotaszállás község Kiskunhalasi
1 497
104,94
Harkakötöny község Kiskunhalasi
934
52,7
Kelebia község Kiskunhalasi
2 583
66,7
Kisszállás község Kiskunhalasi
2 396
92,05
Kunfehértó község Kiskunhalasi
2 014
78,37
Pirtó község Kiskunhalasi
941
34,5
Zsana község Kiskunhalasi
752
87,94

Története szerkesztés

A Kiskunhalasi járás az 1950-es járásrendezés során jött létre 1950. június 1-jén. Létrehozását egyfelől az indokolta, hogy a megye- és járásrendezéssel párhuzamosan több más nagy határú alföldi városhoz hasonlóan Kiskunhalas területéből is több új község alakult, másrészt megszűnt a megyehatár, mely korábban elválasztotta Kiskunhalastól természetes vonzáskörzetének egy részét. Ezzel lehetővé vált, hogy a város átvegye a kevésbé jelentős Jánoshalmától a járási központ szerepkörét, ezért a Jánoshalmi járás egyidejűleg megszűnt és községeit Mélykút kivételével az új járás kebelezte be.

Területe többször is megnövekedett, főképp szomszédos járások megszűnése folytán, viszont 1981 végén Pirtót Kiskunhalas városkörnyékéhez osztották be.

1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Kiskunhalasi is. Községei közül Kiskunmajsa városi jogú nagyközségi rangot kapott, a többi község a Kiskunhalasi és a Bajai városkörnyékhez, illetve a Kiskunmajsai és a Bácsalmási nagyközségkörnyékhez került.

Községei 1950 és 1983 között szerkesztés

Az alábbi táblázat felsorolja a Kiskunhalasi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Meg kell jegyezni, hogy a tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Kiskunhalas jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartozott.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Bácsszőlős 1962. április 1. Bácsalmási járásból 1983. december 31. Bácsalmási nagyközségkörnyékhez
Balotaszállás 1952. január 1. (Kiskunhalas határából alakult) 1983. december 31. Kiskunhalasi városkörnyékhez
Borota 1950. június 1. Jánoshalmi járásból 1983. december 31. Bajai városkörnyékhez
Csikéria 1962. április 1. Bácsalmási járásból 1983. december 31. Bácsalmási nagyközségkörnyékhez
Csólyospálos 1970. június 30. Kiskunfélegyházi járásból 1983. december 31. Kiskunmajsai nagyközségkörnyékhez
Harkakötöny 1950. június 1. Kiskőrösi járásból 1983. december 31. Kiskunhalasi városkörnyékhez
Jánoshalma 1950. június 1. Jánoshalmi járásból 1983. december 31. Kiskunhalasi városkörnyékhez
Jászszentlászló 1970. június 30. Kiskunfélegyházi járásból 1983. december 31. Kiskunmajsai nagyközségkörnyékhez
Kelebia 1950. június 1. Bácsalmási járásból 1983. december 31. Kiskunhalasi városkörnyékhez
Kéleshalom 1952. január 1. (Jánoshalma határából alakult) 1983. december 31. Kiskunhalasi városkörnyékhez
Kiskunmajsa 1970. június 30. Kiskunfélegyházi járásból 1983. december 31. Kiskunmajsai nagyközségkörnyékhez
Kisszállás 1950. június 1. Jánoshalmi járásból 1983. december 31. Kiskunhalasi városkörnyékhez
Kömpöc 1970. június 30. Kiskunfélegyházi járásból 1983. december 31. Kiskunmajsai nagyközségkörnyékhez
Kunbaja 1962. április 1. Bácsalmási járásból 1983. december 31. Bácsalmási nagyközségkörnyékhez
Kunfehértó 1952. január 1. (Kiskunhalas határából alakult) 1983. december 31. Kiskunhalasi városkörnyékhez
Mélykút 1962. április 1. Bácsalmási járásból 1983. december 31. Kiskunhalasi városkörnyékhez
Pirtó 1962. február 1. Kiskőrösi járásból 1981. december 30. Kiskunhalasi városkörnyékhez
Rém 1950. június 1. Jánoshalmi járásból 1983. december 31. Bajai városkörnyékhez
Szank 1970. június 30. Kiskunfélegyházi járásból 1983. december 31. Kiskunmajsai nagyközségkörnyékhez
Tompa 1950. június 1. Bácsalmási járásból 1983. december 31. Kiskunhalasi városkörnyékhez
Zsana 1952. január 1. (Kiskunhalas határából alakult) 1983. december 31. Kiskunhalasi városkörnyékhez

Történeti adatai szerkesztés

Megszűnése előtt, 1983 végén területe 1587 km², népessége pedig mintegy 69 ezer fő volt.

Források szerkesztés

  1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)