Pirtó

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében

Pirtó község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában.

Pirtó
Knob-kastély Bahget Iskander felvétele
Knob-kastély
Bahget Iskander felvétele
Pirtó címere
Pirtó címere
Pirtó zászlaja
Pirtó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunhalasi
Jogállásközség
PolgármesterNagy Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám6414
Körzethívószám77
Népesség
Teljes népesség829 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′, k. h. 19° 26′Koordináták: é. sz. 46° 31′, k. h. 19° 26′
Pirtó (Bács-Kiskun vármegye)
Pirtó
Pirtó
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Pirtó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pirtó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Kiskunság aránylag magasabb fekvésű részén helyezkedik el, majdnem azonos távolságra (nagyjából 8-9 kilométerre) Soltvadkerttől és Kiskunhalastól. Az előbbi város az északnyugati, utóbbi a délkeleti szomszédja, rajtuk kívül csak két településsel határos: északkeleti szomszédja Tázlár, a délnyugati pedig Imrehegy.

Megközelítése

szerkesztés

Belterületén végighúzódik északnyugat-délkeleti irányban az 53-as főút, így ez a legfontosabb, sőt szinte egyedüli közúti megközelítési útvonala. Tázlárral az 5406-os út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 150-es számú Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonala érinti, melynek két megállási pontja is van itt. Pirtói szőlők megállóhely a község északi széle mellett létesült, Pirtó vasútállomás pedig a településtől közel két kilométerre délre, így az alacsonyabb rangú megálló jobban szolgálja a mai lakossági igényeket, mint az úgymond helyi, ám a belterülettől távol eső állomás.

Története

szerkesztés

Régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a népvándorlás idején s az Árpád-korban is lakott volt. A 13. században a betelepülő kunok szállásterületének része lett. A 16. században török megszállás alá került, s ettől kezdve osztozott Kiskunhalas város sorsában. A török kiűzése után a gróf Cseszneky család és a halasi gazdák közös legelőterülete lett. A lassan újranépesedő pirtói határban a 19. századra kiterjedt tanyavilág alakult ki. Önálló településsé csak 1947-ben szervezték, ekkor szakadt el Kiskunhalastól.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendelte Pirtó községnek a Bács-Kiskun megye kiskőrösi járás területéből a kiskunhalasi járás területéhez való átcsatolását, 1962. február 1-jei hatállyal.[3]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
930
927
916
867
837
829
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 10%, evangélikus 4,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17% (26,5% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szerbnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,3% volt római katolikus, 9,3% református, 5,5% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 15,5% felekezeten kívüli (34,1% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés

Pirtó környékén, akárcsak a Kiskunság nagy részén változatos a táj; borókás, jelentős méretű homokbuckák, nyárfaligetek, telepített fenyvesek váltják egymást.

Híres emberek

szerkesztés

A 18. században Pirtó volt gróf Cseszneky János, neves lótenyésztő ménesének központja.

  1. a b Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. 23/1961. NET határozat, Magyar Közlöny, 99. szám
  4. Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  6. Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  9. Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  11. Pirtó Helységnévtár
  12. Pirtó Helységnévtár