Tázlár

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében

Tázlár község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.

Tázlár
Tázlár címere
Tázlár címere
Tázlár zászlaja
Tázlár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskőrösi
Jogállásközség
PolgármesterBán Róbert László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám6236
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség1673 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület73,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 31′46.550000°N 19.516667°EKoordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 31′46.550000°N 19.516667°E
Tázlár (Bács-Kiskun vármegye)
Tázlár
Tázlár
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Tázlár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tázlár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A település a Kiskunság déli részén helyezkedik el. A szomszédos települések: észak felől Bócsa, kelet felől Szank, délkelet felől Kiskunmajsa és Harkakötöny, dél felől Kiskunhalas, délnyugat felől Pirtó, nyugat felől pedig Soltvadkert.

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, Soltvadkert és Kiskunmajsa felől egyaránt a Szegedre vezető 5405-ös úton, Kiskunhalas irányából pedig az 53-as főútból Pirtótól délre kiágazó 5406-os úton.

Története

szerkesztés

Tázlár helyén már a korai Árpád-korban is állt egy település, melynek neve nem maradt fenn. A tatárjáráskor a falu lakói – és feltehetőleg az ide menekülők – szembeszálltak az ellenséggel: legjobban védhető épületüket, a kőből épült templomot három, koncentrikus sáncárokkal vették körül. A támadók a település lakosságát lemészárolták, a falut felégették. A király később kun telepesekkel népesítette be a területet, a falu mai neve, amely egy 1429-es oklevélben szerepel először, kun eredetű.[3]

A középkori kun Tázlár elpusztult. A XVIII. században ez a terület különböző földesúri családok kezén volt, akik a XIX. században birtokaik egy részét felparcellázták. Az eladott földeken tanyák sokasága jött létre. A gazdák sorában nagy szerep jutott a szegedi származásúaknak, akikről Erdei Ferenc is beszámol[forrás?].

Tázlár, valamint a szomszédos Kisbócsa, Nagybócsa, Kötöny és Harka területéből 1872-ben önálló községet hoztak létre Tázlár néven. Ezt a nevet 1907 és 1947 között átmenetileg Prónayfalvára változtatták. A hatalmas kiterjedésű Tázlár tanyaközségből vált ki 1906-ban Bócsa, 1949-ben pedig Harkakötöny község.

A hagyomány szerint sokszor megfordult Tázláron a híres lovas betyár, Bogár Imre és bandája, úgy tartják maguk közé fogadták a Kiskunság két híres betyárját: Baksi Gyurit és Dönti Pétert. Bogár Imre egyik este társával megjelent a felsőtelepi Beniczky-kastélyban, ahol nagy riadalmat keltett. Bogár Imre az éppen vacsorázó úrnőhöz fordult, és az volt a kérése, hogy ihasson a pohárból, s azután békében elvonulnak. Miután kérését teljesítették, a betyárok csendben elvonultak.[4]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Papp Józsefné (független)[5]
  • 1994–1998: Kószó Endre (független)[6]
  • 1998–2002: Kószó Endre (független)[7]
  • 2002–2006: Kószó Endre (független)[8]
  • 2006–2010: Kószó Endre (független)[9]
  • 2010–2014: Kószó Endre (független)[10]
  • 2014–2019: Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1797
1774
1776
1785
1640
1673
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 13,4%, evangélikus 5,1%, felekezeten kívüli 3,1% (20% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,6% románnak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% szerbnek, örménynek, szlovénnek, görögnek, szlováknak és horvátnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,7% volt római katolikus, 10,2% református, 5% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (29,5% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés

A látnivalók a faluközpontban vannak, az Árpád út elején. A kalocsai érsekség 1906 októberére római katolikus kápolnát hozott létre, mellé a nagytemplom az 1950-es években épült fel. A templomkertben található a világháború áldozatainak emlékműve. A Templom közben van a református és evangélikus hívek régi, közös temploma, az épületet 1994-ben felújították, bővítették, toronnyal egészítették ki. A településen több, mint száz éve működik baptista gyülekezet. Templomuk a Széchenyi utca sarkán épült fel, udvarában sportpályával és játszótérrel.

Országszerte ismert a tázlári citerazenekar és a Rozmaring asszonykórus.[14] A két együttes a helyi rendezvényeken is rendszeresen fellép. A falunapot minden évben juniálissal összekötve tartják. A szüreti bál októberben van.

  1. a b Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Tatárjárás: kemencében halt meg egy anya és két gyermeke – 24.hu
  4. Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története - Pest Megyei Levéltári Füzetek 19. (Budapest, 1990)
  5. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  7. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  12. Tázlár Helységnévtár
  13. Tázlár Helységnévtár
  14. SZOMSZÉDOLÁS – Népzenei találkozó a Tázlári Művelődési házban. [2018. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 7.)

További információk

szerkesztés
  • C. M. Hann: Tázlár: a village in Hungary; Cambridge University Press, Cambridge, 1980
  • Pavlovits Miklós: A tázlári Béke Mg Szakszövetkezet harminc éve; Béke Mezőgazdasági Szakszövetkezet; Tázlár, 1990
  • Horváth János: Tázlár község története. 1945–2017; Tázlár, Önkormányzat, 2017
  • Tázlári falukönyv; szerk. Mártáné Czékus Györgyi; Önkormányzat, Tázlár, 2021