Tázlár

magyarországi község Bács-Kiskun megyében

Tázlár község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi járásában.

Tázlár
Tázlár címere
Tázlár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKiskőrösi
Jogállás község
Polgármester Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 6236
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség1776 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség24,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület73,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tázlár (Magyarország)
Tázlár
Tázlár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 33′ 04″, k. h. 19° 30′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 04″, k. h. 19° 30′ 58″
Tázlár (Bács-Kiskun megye)
Tázlár
Tázlár
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tázlár témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A település a Kiskunság déli részén helyezkedik el. A szomszédos települések: észak felől Bócsa, kelet felől Szank, délkelet felől Kiskunmajsa és Harkakötöny, dél felől Kiskunhalas, délnyugat felől Pirtó, nyugat felől pedig Soltvadkert.

MegközelítéseSzerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, Soltvadkert és Kiskunmajsa felől egyaránt a Szegedre vezető 5405-ös úton, Kiskunhalas irányából pedig az 53-as főútból Pirtótól délre kiágazó 5406-os úton.

TörténeteSzerkesztés

A falu neve egy 1424-es oklevélben szerepelt először. A középkori kun Tázlár elpusztult. A XVIII. században ez a terület különböző földesúri családok kezén volt, akik a XIX. században birtokaik egy részét felparcellázták. Az eladott földeken tanyák sokasága jött létre. A gazdák sorában nagy szerep jutott a szegedi származásúaknak, akikről Erdei Ferenc is beszámol[forrás?].

Tázlár, valamint a szomszédos Kisbócsa, Nagybócsa, Kötöny és Harka területéből 1872-ben önálló községet hoztak létre Tázlár néven. Ezt a nevet 1907 és 1947 között átmenetileg Prónayfalvára változtatták. A hatalmas kiterjedésű Tázlár tanyaközségből vált ki 1906-ban Bócsa, 1949-ben pedig Harkakötöny község.

A hagyomány szerint sokszor megfordult Tázláron a híres lovas betyár, Bogár Imre és bandája, úgy tartják maguk közé fogadták a Kiskunság két híres betyárját: Baksi Gyurit és Dönti Pétert. Bogár Imre egyik este társával megjelent a felsőtelepi Beniczky-kastélyban, ahol nagy riadalmat keltett. Bogár Imre az éppen vacsorázó úrnőhöz fordult, és az volt a kérése, hogy ihasson a pohárból, s azután békében elvonulnak. Miután kérését teljesítették, a betyárok csendben elvonultak.[3]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Papp Józsefné (független)[4]
  • 1994–1998: Kószó Endre (független)[5]
  • 1998–2002: Kószó Endre (független)[6]
  • 2002–2006: Kószó Endre (független)[7]
  • 2006–2010: Kószó Endre (független)[8]
  • 2010–2014: Kószó Endre (független)[9]
  • 2014–2019: Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 13,4%, evangélikus 5,1%, felekezeten kívüli 3,1% (20% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

A látnivalók a faluközpontban vannak, az Árpád út elején. A kalocsai érsekség 1906 októberére római katolikus kápolnát hozott létre, mellé a nagytemplom az 1950-es években épült fel. A templomkertben található a világháború áldozatainak emlékműve. A Templom közben van a református és evangélikus hívek régi, közös temploma, az épületet 1994-ben felújították, bővítették, toronnyal egészítették ki. A településen több, mint száz éve működik baptista gyülekezet. Templomuk a Széchenyi utca sarkán épült fel, udvarában sportpályával és játszótérrel.

Országszerte ismert a tázlári citerazenekar és a Rozmaring asszonykórus.[12] A két együttes a helyi rendezvényeken is rendszeresen fellép. A falunapot minden évben juniálissal összekötve tartják. A szüreti bál októberben van.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története - Pest Megyei Levéltári Füzetek 19. (Budapest, 1990)
  4. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  11. Tázlár Helységnévtár
  12. SZOMSZÉDOLÁS – Népzenei találkozó a Tázlári Művelődési házban

ForrásokSzerkesztés