Soltvadkert

magyarországi város Bács-Kiskun megyében

Soltvadkert város Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi járásban.

Soltvadkert
A városháza
A városháza
Soltvadkert címere
Soltvadkert címere
Soltvadkert zászlaja
Soltvadkert zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKiskőrösi
Jogállás város
Polgármester Temerini Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 6230
Körzethívószám 78
Testvértelepülései
Lista
Bodelshausen (D), Sarmaság (RO), Nagyenyed (RO)
Népesség
Teljes népesség7342 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség68,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület108,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Soltvadkert (Magyarország)
Soltvadkert
Soltvadkert
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 34′ 51″, k. h. 19° 23′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 51″, k. h. 19° 23′ 37″
Soltvadkert (Bács-Kiskun megye)
Soltvadkert
Soltvadkert
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Soltvadkert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Soltvadkert témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Duna–Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában fekszik, Kiskőröstől közúton 13 kilométerre délkeletre, Kiskunhalastól 20 kilométerre északnyugatra, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől pedig mintegy 45 kilométerre délnyugatra.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúti megközelítés tekintetében kifejezetten kedvező helyen fekszik, mivel a központjában keresztezi egymást a Duna–Tisza köze két nagy forgalmú főútja, az 53-as és 54-es főút; ezek révén a térség szinte minden nagyobb városa felől könnyen elérhető. Kiskunmajsa, és azon keresztül Szeged térségével az 5405-ös út köti össze.

Vonattal a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalon érhető el; Soltvadkert vasútállomás a belterület déli szélén helyezkedik el, közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.

TörténeteSzerkesztés

A várost 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal. Az első írásos említés 1376-ból való, amely évszám a város címerében is látható.

Az 1426—1508. években említik az oklevelek. 1426-ban a Vadkerti, 1493—1504-ben a Vadkerti Sulyok család volt itt birtokos. 1504-ben a Simon család is Vadkerti előnévvel szerepel.[3]

A török időkben ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. Vadkert puszta 1639-ben Miskey János, majd a miskolci Patay család, 1674-ben a halasi Tegzes család tulajdona volt. 1690-ben még elhagyott helyként írták össze.[3]

A gazdálkodás fellendítése érdekében az 1740-es évek elején a báró Orczy család először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését.

Leírás a településről a 18. század végén:

"VADKERT: Magyar, és német falu Pest Várm. földes Ura B. Orczy Uraság, lakosai katolikusok, reformátusok, és evangelikusok, fekszik Ketskeméthez 6, Kis Kőröshöz 1, Keczelhez 1 1/2 mértföldnyire; határja homokos, 3 nyomásbéli, kétszeres búzát, rozsot, zabot terem, sok helyen a’ folyó homok hegyek sóska bokrokkal tellyesek; erdeje kevés, szőleji meglehetősek; szarvas marhákat, és spanyol közönséges juhokat tenyésztetnek, lovakat magok szükségeikre jókat nevelnek; postája is van." 					
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

A szocializmus alatt szakszövetkezeti formában megmaradt az egyéni gazdálkodás, ami jövedelem tekintetében kiemelte a falut a környezetéből.

 
Krämer Fülöp, a soltvadkerti borlovagrend névadójának szobra

Az 1990-es évek elejére Soltvadkert a kistérség egyik központjává vált, ezért 1993-ban elnyerte a városi rangot. A rendszerváltás után számos magánvállalkozás indult be, különösen műanyagfeldolgozásra létesültek modern üzemek. Sajnos a Kecel-Soltvadkert-Kiskőrös „aranyháromszög” ekkor a borhamisításról is nevezetessé vált.

A borászok és borbarátok által alakított Krämer Fülöp Borlovagrend tagjai a hagyományok ápolásán túl a vadkerti borok jó hírének öregbítését vallják szívügyüknek. Ezt szolgálják a különböző borversenyek, borbemutatók és borszentelések. A szőlő és a bor tiszteletét két szobor is reprezentálja. (Lásd még: Kunsági borvidék.)

A település lakói az évszázadok folyamán vallásuknak megfelelően több templomot építettek, amelyek meghatározó elemei a városközpontnak. Az egyik legszebb középület a volt Lukács-kúria, a mai városháza, amely az 1810-es 1820-as években épült, s jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el. Számos emlékmű és szobor állít emléket az elődök helytállásának.

A városban az infrastruktúra 100%-ban kiépült, amely a 35 km-re levő M5-ös autópályával kiváló lehetőség a beruházóknak.

A Vadkerti-tó mellett feltárt termálvíz hasznosítása a közeljövő feladata lesz.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Berkecz László (független)[4]
  • 1994–1998: Berkecz László (független)[5]
  • 1998–2002: Berkecz László (független)[6]
  • 2002–2006: Berkecz László (független)[7]
  • 2006–2010: Lehoczki Ferenc Sándor (Fidesz-KDNP-Magosz)[8]
  • 2010–2014: Lehoczki Ferenc Sándor (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Lehoczki Ferenc Sándor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Temerini Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]

NépességSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 1,6% németnek, 0,8% románnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,4%, református 11%, evangélikus 25,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,3% (16,9% nem nyilatkozott).[12]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Légi felvétel
  • Műemlékek: Református templom (barokk, 1794), evangélikus templom (klasszicista, 1837), a római katolikus Szent Kereszt (Lukács) kápolna (klasszicista, 1847).
  • Katolikus templom (1908)
  • Baptista Imaház (1911)
  • Nagy-Pál István Helytörténeti Gyűjtemény
  • Motormúzeum

Rendezvények, idegenforgalomSzerkesztés

  • Az üdülőszezonban tartott rendezvényeket – horgászverseny, országos motoros találkozó, bor- és sörfesztivál – több tízezren látogatják.
  • A város legrangosabb szórakoztató rendezvénye a hagyományos, kétévente, szeptember közepén megrendezésre kerülő Szüreti Fesztivál, amely rengeteg kulturális és sportprogrammal várja a látogatókat.
  • A város határában található a Vadkerti-tó már a múlt század elejétől is kedvelt fürdőhely, több mint 50 hektáros vízfelülettel és környezettel szolgálja az üdülők, horgászok és vízi sportok kedvelőinek kényelmét.
  • Bor- gasztronap: Soltvadkerten „A Barátság és a jó kapcsolatok jegyében” rendezik a grill és tárcsás ételek főzőversenyét. A programot zenészek, táncosok, helyi termékek bemutatója és kézműves vásár színesíti, amelyen bemutatkoznak a környező települések is. A rendezvény népszerű eleme a közös koccintás, melyhez a város biztosítja a hazavihető, díszített borospoharat.[13]
  • Sörfesztivál: Nyár közepén, júliusban rendezik a megújuló Vadkerti-tó partján a Sörfesztivált, amely a felnőttek mellett a gyerekeknek is izgalmas programokat nyújt, így a családok is tartalmas hétvégét tudnak eltölteni a sekély vizű, homokos strandon.[14]
  • Soltvadkerti Szüreti Fesztivál: A város önkormányzatának köszönhetően rendezik meg a térség legnagyobb hagyománnyal rendelkező szüreti rendezvényét. Találhatunk itt borutcát, kirakodóvásárt és megismerkedhetünk a szőlő műveléséhez kapcsolódó szokásokkal. A fagylalt és a bor fővárosa igazi alföldi szeretettel várja a vendégeit minden évben. Az eseményt a hagyományos szüreti felvonulás zárja.[15]

Soltvadkert, a bor és fagylalt fővárosaSzerkesztés

Szent Korona CukrászdaSzerkesztés

A Szervánszky család által üzemeltetett cukrászda múzeumként és irodalmi kávéházként is funkcionál. A Szent Korona Cukrászda 2005-ben elnyerte az Év Cukrászdája címet, Szervánszky László mestercukrászt pedig 2006-ban lovaggá ütötték.[16]

Soltvadkerti borokSzerkesztés

 
Szüret Soltvadkerten [17]

A Kunsági Borvidék, az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke ad otthont Soltvadkert két neves családi borászatának, a Frittmann Borháznak (Év Borásza, Év pincészete díj) és a Font Borászatnak. Mindkét borászat a legrangosabb világversenyekről hoz el arany és ezüst minősítéseket (VinAgora, Cannes-i Nemzetközi Rosé Borverseny, Sommelie Wine Awards).

Az elmúlt évek kitartó munkájának, szakmai fejlődésének és a fejlesztéseknek is köszönhetően korszerű technológiákkal és impozáns kóstolótermek állnak rendelkezésre a családi borászatokban, ahol generációk óta foglalkoznak borkészítéssel.

A Soltvadkerti Hegyközség – amely az ország legnagyobb hegyközsége - területén fekszik az ország legnagyobb egybefüggő ezerjó ültetvénye és második Cserszegi fűszeres ültetvénye. Az Ezerjó egy magyar történelmi fehérbort adó szőlőfajta. Az Ezerjó a Kunsági borvidéken Soltvadkert térségében vált meghatározó fajtává.

A borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek melyből legnagyobb területen termesztett fajtái az arany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, a kövidinka, a kadarka, a rajnai rizling és az olaszrizling, a zweigelt, valamint az utóbbi években rezisztens szőlőfajtaként a bianca, mely fajták a teljes szőlőterület csaknem kétharmadát elfoglalják.

Az ezerjó az egész Kárpát-medencében ismert, de Magyarországon a legelterjedtebb. Ha a kadarkát is beleszámítjuk, akkor az ezerjó a negyedik legjobban elterjedt fajta a 20. század második felében.

PálinkaházakSzerkesztés

Bács-Kiskun megye a mézédes gyümölcsök és a belőlük készülő kiváló párlatok hazája. A generációról generációra öröklődő tudás teszi a pálinkát igazi hungaricummá. Soltvadkerten a Schiszler Pálinka és a Szekeres Pálinka készítői is nagy hangsúlyt fektetnek a prémium termékek elkészítésére. Mindkettő családi vállalkozás büszkélkedhet jelentős hazai és nemzetközi versenyek nagydíjaival, arany és ezüst minősítéseivel.

 
Schiszler pálinka [17]

A Schiszler- Pálinkafőzde lelke a kétszakaszos Ulrich Kothe berendezés, amiben kisüsti és egyszakaszos pálinkák is készülhetnek. A Schiszler-Pálinka bekerült a Nemzeti Pálinkakiválósági Programba is.

 
Szekeres pálinka [17]

Az 1992 óta működő Szekeres Pálinka készítői szerint igazán minőségi pálinka csak hagyományos kisüsti párlással lehetséges, mivel az ilyen módon készített pálinkák íze sokkal tovább tart.

TestvérvárosokSzerkesztés

Nevezetes soltvadkertiekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27.
  3. a b Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1910) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 12.)
  4. Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  6. Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Soltvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
  12. Soltvadkert Helységnévtár
  13. Gasztro Nap - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat weblapja. www.bacskiskun.hu. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
  14. Sörfesztivál - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat weblapja. www.bacskiskun.hu. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
  15. Szüreti Fesztivál - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat weblapja. www.bacskiskun.hu. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
  16. Soltvadkerti fagylalt - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat weblapja. www.bacskiskun.hu. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
  17. a b c Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft.

További információkSzerkesztés