1950-es megyerendezés

közigazgatási területi reform Magyarországon
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 30.

Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt. Fő célja a szovjet mintára kialakítandó tanácsok számára alkalmas kereteket biztosító közigazgatási területi egységeknek a létrehozása volt. Ezzel összhangban minden mai megyét érintett, hasonló méretű módosításra korábban nemigen volt példa.

A rendezés eredményeként az ország a korábbi 25 megye és 14 törvényhatósági jogú város helyett 19 megyére és Budapestre oszlott, vagyis e közigazgatási területi egységek száma mintegy a felére csökkent. Emellett az új beosztás mind területi, mind népességi szempontból kiegyenlítettebb volt az addiginál.

A második világháborút követően az 1945-ös megyerendezés során kisebb-nagyobb módosítások történtek a megyei beosztásban. Ezek egy részét a magyar államterület újbóli megváltozása tette elkerülhetetlenné, és lényegében az 1938 előtti állapot visszaállítását jelentették, más részük már reformelemeket is tartalmazott a történelmileg kialakult megyehatárok legkirívóbb észszerűtlenségeinek megszüntetésére, viszont e döntések egy részének tényleges végrehajtására nem került sor. Ezek a változtatások azonban továbbra sem léptek túl a legszükségesebb mértéken, és az így kialakult megyebeosztást még mindig alkalmatlannak vélték a tanácsrendszer bevezetésére. Ezért került sor a teljes körű átalakításra 1950 folyamán.

Magyarország megyebeosztása a megyerendezés előtt (piros határvonalakkal jelölt) és után

A rendezés előtti megyebeosztás

szerkesztés

1949 végén Magyarország 25 megyére és 14 törvényhatósági jogú városra oszlott. A megyei beosztás nagyjából megegyezett az 1938-ban érvényben lévővel, azonban a háború utáni években néhány módosításra is sor került. Az alkotmány hatályba lépésével a korábbi vármegye megjelölés 1949. augusztus 20-ától megszűnt.

A megyerendezés jogszabályi keretei

szerkesztés
 
Magyarország megyéi és törvényhatósági jogú városai a megyerendezés közbeni átmeneti állapotban, 1950. február 1. és március 15. között

Az 1950-es megyerendezést egy sor jogszabály együttesen valósította meg.

Az Alkotmány határozta meg az ország területi tagozódásának alapelveit és előírta, hogy a területi beosztás részleteiről a minisztertanács dönt.

  • 1949. évi XXVI. törvény

A Budapest területének új megállapításáról szóló törvény alapján Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye egy része (7 megyei város és 16 nagyközség) a főváros részévé vált, így létrejött Nagy-Budapest.

  • 4.343/1949. (XII.14.) M.T. számú rendelet

Az Alkotmány felhatalmazása alapján a minisztertanács e rendeletben határozta meg az új megyék nevét, székhelyét és területét, egyúttal felhatalmazta a belügyminisztert a végrehajtás további részleteinek és az új beosztás hatálybalépése napjának meghatározására.

  • 5.201/4/II–1/1950. (I.29.) B.M. számú rendelet
  • 5.201/11/II–1/1950. (III.12.) B.M. számú rendelet

A belügyminiszter e két rendeletben hajtotta végre a minisztertanács által ráruházott feladatokat. Az elsőben tíz, az utóbbiban kilenc új megye megalakításáról intézkedett, február 1-jei, illetve március 16-ai hatályba lépéssel. E jogszabályok rendelkeztek a megyék között átcsatolt települések járási és jegyzőségi beosztásáról is, továbbá néhány esetben járások megszüntetéséről, létrehozásáról vagy székhelyének megváltoztatásáról.

  • 1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról

E törvény határozta meg az államhatalom új szerveinek működési és szervezeti rendjét. E törvény írta elő, hogy Budapest városi tanácsa a megyei tanácsokkal egy tekintet alá esik.

Megyeszékhelyek a rendezés előtt és után

szerkesztés

A rendezés előtt és után összesen 30 település töltött be megyeszékhely szerepkört. A rendezés során az addigi 25 megyeszékhely közül 11 elveszítette ezt a szerepét (Baja, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Esztergom, Gyula, Makó, Mátészalka, Sátoraljaújhely, Sopron, Szentes, Szikszó), 5 város pedig ekkor szerezte meg (Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Salgótarján, Tatabánya).

1950 előtt mindig voltak olyan megyeszékhelyek Magyarországon, melyeknek nem volt városi címe, közvetlenül a rendezés előtt három (Berettyóújfalu, Mátészalka, Szikszó). 1950-ben jött létre először olyan a helyzet, hogy valamennyi megye székhelye városban volt.

Meg kell még jegyezni, hogy a törvényhatósági jogú városok és a mai megyeszékhelyek közül egyedül Szeged nem szerepel a felsorolásban, ugyanis nem volt megyeszékhely se a rendezés előtt, se közvetlenül utána. Csongrád megye székhelye 1950-ig Szentes volt, 1950-1962 között pedig Hódmezővásárhely, Szeged csupán ekkor vette át e szerepet.

Székhely Jogállás A rendezés előtt A rendezés után
Baja törvényhatósági jogú város Bács-Bodrog megye
székhelye
1921-től 1941-ig
1944-től 1950-ig

nem megyeszékhely

Balassagyarmat megyei város Nógrád-Hont megye
székhelye
1923-tól 1938-ig
1945-től 1950-ig

nem megyeszékhely

Békéscsaba törvényhatósági jogú város nem megyeszékhely Békés megye
székhelye
1950-től
Berettyóújfalu nagyközség Bihar megye
székhelye
1920-tól 1940-ig
1945-től 1950-ig
nem megyeszékhely
Budapest főváros Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye
székhelye
Pest megye
székhelye
Debrecen törvényhatósági jogú város Hajdú megye
székhelye
Hajdú-Bihar megye
székhelye
Eger megyei város Heves megye
székhelye
Heves megye
székhelye
Esztergom megyei város Komárom-Esztergom megye
székhelye
1923-tól 1938-ig
1945-től 1950-ig
Esztergom vármegye
székhelye
1938-tól 1945-ig
nem megyeszékhely
Győr törvényhatósági jogú város Győr-Moson megye
székhelye
Győr-Sopron megye
székhelye
Gyula megyei város Békés megye
székhelye
XV. századtól 1950-ig
nem megyeszékhely
Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város nem megyeszékhely Csongrád megye
székhelye
1950-től 1962-ig
Kaposvár törvényhatósági jogú város Somogy megye
székhelye
Somogy megye
székhelye
Kecskemét törvényhatósági jogú város nem megyeszékhely Bács-Kiskun megye
székhelye
1950-től
Makó megyei város Csanád-Arad-Torontál vármegye
székhelye
1923-tól 1945-ig
Csanád megye
székhelye
1945-től 1950-ig
nem megyeszékhely
Mátészalka nagyközség Szatmár vármegye
székhelye
1920-tól 1923-ig
1945-től 1950-ig
Szatmár-Ugocsa-Bereg vármegye
székhelye
1923-tól 1940-ig
nem megyeszékhely
Miskolc törvényhatósági jogú város Borsod-Gömör megye
székhelye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
székhelye
Nyíregyháza megyei város Szabolcs megye
székhelye
Szabolcs-Szatmár megye
székhelye
Pécs törvényhatósági jogú város Baranya megye
székhelye
Baranya megye
székhelye
Salgótarján megyei város nem megyeszékhely Nógrád megye
székhelye
1950-től
Sátoraljaújhely megyei város Zemplén megye
székhelye
1938-tól 1945-ig
nem megyeszékhely
Sopron törvényhatósági jogú város Sopron megye
székhelye
XI. századtól 1950-ig
nem megyeszékhely
Szekszárd megyei város Tolna megye
székhelye
Tolna megye
székhelye
Szentes megyei város Csongrád megye
székhelye
1883-tól 1950-ig
nem megyeszékhely
Székesfehérvár törvényhatósági jogú város Fejér megye
székhelye
Fejér megye
székhelye
Szikszó nagyközség Abaúj-Torna vármegye
székhelye
1920-tól 1938-ig
Abaúj megye
székhelye
1945-től 1950-ig
nem megyeszékhely
Szolnok megyei város Jász-Nagykun-Szolnok megye
székhelye
Szolnok megye
székhelye
Szombathely törvényhatósági jogú város Vas megye
székhelye
Vas megye
székhelye
Tatabánya megyei város nem megyeszékhely Komárom megye
székhelye
1950-től 1990-ig
Komárom-Esztergom megye
székhelye
1990-től
Veszprém megyei város Veszprém megye
székhelye
Veszprém megye
székhelye
Zalaegerszeg megyei város Zala megye
székhelye
Zala megye
székhelye

Az új megyék neve és székhelye

szerkesztés

Az új megyei beosztásról szóló minisztertanácsi rendelet a belügyminisztert hatalmazta fel a hatálybalépés időpontjának meghatározására. Ennek alapján két miniszteri rendelet kiadására került sor 1950. január 29-én és március 12-én, tehát az új területi beosztás két részletben lépett hatályba. A miniszteri rendeletek intézkedtek a járási beosztásnak a megyehatárok módosítása miatt szükséges kiigazításairól is.

Komárom és Nógrád megye esetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak 1952-ben költözött át Balassagyarmatról Salgótarjánba illetve Esztergomból Tatabányára, addig tehát a korábbi két megyeszékhely átmenetileg megőrizte e szerepét.

Meg kell jegyezni azt is, hogy egyes állami szervek gyakran nem a megyeszékhelyen voltak megtalálhatók 1950 után sem. Így a Komárom megyei bíróság székhelye csak az 1980-as években került Esztergomból Tatabányára, a Békés illetve Nógrád megyei bíróság székhelye pedig 2000 után is Gyulán illetve Balassagyarmaton van.

Megye Székhely Hatálybalépés
Baranya megye Pécs 1950. február 1.
Bács-Kiskun megye Kecskemét 1950. február 1.
Békés megye Békéscsaba 1950. március 16.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc 1950. március 16.
Csongrád megye Hódmezővásárhely 1950. március 16.
Fejér megye Székesfehérvár 1950. február 1.
Győr-Sopron megye Győr 1950. március 16.
Hajdú-Bihar megye Debrecen 1950. március 16.
Heves megye Eger 1950. február 1.
Komárom megye Tatabánya 1950. március 16.
Nógrád megye Salgótarján 1950. február 1.
Pest megye Budapest 1950. február 1.
Somogy megye Kaposvár 1950. február 1.
Szabolcs-Szatmár megye Nyíregyháza 1950. március 16.
Szolnok megye Szolnok 1950. február 1.
Tolna megye Szekszárd 1950. február 1.
Vas megye Szombathely 1950. február 1.
Veszprém megye Veszprém 1950. március 16.
Zala megye Zalaegerszeg 1950. március 16.

Az új megyék részletesen

szerkesztés

Baranya megye

szerkesztés
 
Baranya megye 1950-től

Baranya megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Pécs 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Bács-Kiskun megye

szerkesztés

Bács-Kiskun megye 1950. február 1-jén alakult meg a következő területekből:

A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Kecskemét székhellyel.

Baja és Kecskemét 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Békés megye

szerkesztés

Békés megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

Békéscsaba 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

szerkesztés
 
Borsod-Abaúj-Zemplén megye kialakítása 1950-ben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

Miskolc 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Csongrád megye

szerkesztés

Csongrád megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

  • Csongrád megye teljes addigi területe,
  • a megszűnő Csanád megyéből az alábbi területek:

Hódmezővásárhely és Szeged 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Fejér megye

szerkesztés

Fejér megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Székesfehérvár 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Győr-Sopron megye

szerkesztés
 
Győr-Sopron megye 1950-től

Győr-Sopron megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

Győr és Sopron 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Hajdú-Bihar megye

szerkesztés

Hajdú-Bihar megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Polgár székhellyel.

Debrecen 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Heves megye

szerkesztés

Heves megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

A megyerendezéssel egyidejűleg február 1-jén alakult meg Heves megye új közigazgatási egységeként a Füzesabonyi járás.

Komárom megye

szerkesztés
 
Komárom megye 1950-től

Komárom megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

Nógrád megye

szerkesztés

Nógrád megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

A megyerendezéssel egyidejűleg az addig Nógrád-Hont megyéhez tartozott Sziráki járás megszűnt és Pásztó székhellyel új járás alakult.

Pest megye

szerkesztés

Pest megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Somogy megye

szerkesztés
 
Somogy megye 1950-től

Somogy megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Kaposvár 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Szabolcs-Szatmár megye

szerkesztés

Szabolcs-Szatmár megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

A megyerendezéssel egyidejűleg a Ligetaljai járás megszűnt.

Szolnok megye

szerkesztés

Szolnok megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Tolna megye

szerkesztés

Tolna megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Vas megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Szombathely 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Veszprém megye

szerkesztés

Veszprém megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

Zala megye

szerkesztés
 
Zala megye 1950-től

Zala megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

A megyerendszer változásai a következő évtizedekben

szerkesztés

Az 1950-ben kialakult megyerendszer nagyobb részben több mint fél évszázada alig változott, amire nem volt példa Magyarország történelmének utolsó három évszázadában. Megyeszékhely áthelyezésére egyetlen alkalommal került sor: 1962-ben a sokkal népesebb Szegedre került át Csongrád megye székhelye Hódmezővásárhelyről. A megyehatárok néhány helyen kisebb mértékben módosultak néhány község átcsatolásával (például Bakonycsernye 1956-ban Veszprémtől Fejér megyébe került), az egyetlen nagyobb léptékű változás Keszthely és a Keszthelyi járás visszacsatolása volt Veszprémtől Zala megyéhez 1978. december 31-én.

1954-ben Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged városokat megyei jogú városként kiemelték megyéik fennhatósága alól, 1971-ben azonban ez a helyzet megszűnt. Egyidejűleg azonban létrehozták a megyei városi jogállást az említett négy város és egy ötödik, Győr számára. A megyei városok sok tekintetben kiemelt hatáskörrel rendelkeztek, de nem voltak függetlenek a megyéktől, melyekhez tartoztak. 1989-ben újabb három város (Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár) lett megyei város, 1990-ben azonban a megyei városi jogállás megszűnt.

1990-ben négy megyeátnevezés történt: Győr-Sopron megye neve Győr-Moson-Sopronra, Szolnoké Jász-Nagykun-Szolnokra módosult, Komárom megyének Komárom-Esztergom, míg Szabolcs-Szatmárnak Szabolcs-Szatmár-Bereg lett az új neve. Emellett ismét megyei jogú városok jöttek létre. Ez utóbbiak azonban a korábbiakkal ellentétben nem alkotnak önálló, a megyéktől különálló közigazgatási területi egységet, és számuk jóval nagyobb: 1990-ben 20 megyei jogú város alakult, 1994-ben újabb kettő, 2006-ban még egy, végül 2022-ben további kettő. Napjainkban megyei jogú város az összes megyeszékhely (Budapest kivételével) és még hét nagyobb város. 2020-ban egy újabb megyeátnevezés történt: Csongrád megye június 4-től (a trianoni békeszerződés 100. évfordulója napjától) a Csongrád-Csanád nevet viseli.

1990 után a megyehatárok csupán néhány helyen módosultak kisebb mértékben. A legjelentősebb, az ország közigazgatási térképén látványos nyomot hagyó változás az volt, hogy Veszprém megye összesen 11 települése került át Győr-Moson-Sopron megyébe három hullámban: 1992-ben (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny, mindhárom Győr vármegyéhez majd Győr-Sopron megyéhez tartozott 1954-ig), 1999-ben (Bakonypéterd és Lázi) és 2002-ben (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány). Bács-Kiskun megyéhez csatolták 1996-ban Baranya megyétől Dunafalvát és 1999-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Tiszaugot, Komárom-Esztergom megyéhez pedig Fejér megyétől Szárligetet 1999-ben. 2013-ban pedig szintén Veszprém megyétől Somogy megyéhez csatolták Balatonvilágost.

Az Alaptörvény 11. módosításával 2023. első napjától ismét vármegyéknek nevezik a megyéket.[1]

Lásd még

szerkesztés
  • Hencz Aurél: Területrendezési törekvések Magyarországon. KJK, Budapest, 1973. pp. 529–534.
  • A Magyar Népköztársaság Helységnévtára 1973. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest. pp. 967–1015. (IV. Az államigazgatási területi egységek főbb területszervezési változásainak összefoglaló jegyzékei.)
  • A minisztertanács 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában
  • A belügyminiszter 5.201/4/II–1/1950. (I. 29.) B. M. számú rendelete a minisztertanácsnak a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában
  • A belügyminiszter 5.201/11/II–1/1950. (III. 12.) B. M. számú rendelete a minisztertanácsnak a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában
  • A minisztertanács 143/1950. (V. 18.) M. T. számú rendelete a megyei tanácsok, valamint a budapesti városi tanács felállításáról és működésének megkezdéséről
  • A minisztertanács 144/1950. (V. 20.) M. T. számú rendelete a járások területének rendezéséről
  • A minisztertanács 196/1950. (VII. 25.) M. T. számú rendelete a budapesti városi kerületi, a járási és a városi tanácsok felállításáról és működésének megkezdéséről

További információk

szerkesztés