Győr-Moson-Sopron megye
Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Székhelye: Győr. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság egy része Ausztriához tartozik, ugyanakkor Sopron és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére.
| Győr-Moson-Sopron megye | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megyeszékhely | Győr | ||
| Járások száma | 7 | ||
| Települések száma | 183 | ||
| megyei jogú városok | 2 | ||
| egyéb városok | 10 | ||
| ISO 3166-2 | HU-GS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 449 967 fő (2011. jan 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 108,7 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4208[2] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Győr-Moson-Sopron megye elhelyezkedése Magyarországon | |||
| Győr-Moson-Sopron megye weboldala | |||
Győr-Moson-Sopron megye területe 4208 km²,[2] Magyarország területének 4,5%-a. Fele akkora, mint hazánk legnagyobb megyéje,[3] kétszerese a szomszéd Komárom-Esztergom megyének. A megye területén kb. 450 000 ember él, ennek felét a megye három legnagyobb városa, a 132 ezer lakosú Győr megyei jogú város, a 64 ezer lakosú Sopron megyei jogú város és a kb. 35 ezer lakosú Mosonmagyaróvár adja.
A megye területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat-Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad a kettős vágányú Budapest-Bécs-vasútvonal az M1-es autópálya, és nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja.
A nyugati fekvés mindig fontos volt a megye kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életének fejlődésére. Napjainkban a turizmus alakulásában, különösen a kishatár menti forgalomban játszik nagy szerepet.
FöldrajzSzerkesztés
Győr-Moson-Sopron megye három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a Dunántúli-középhegység (Sokorói-dombság), az Alpokalja és a Kisalföld.
Domborzat
Legmagasabb pontja 669 m, amely a Bakonyban található Kőris-hegy, (709 m) csúcsától mintegy fél kilométerre keletre fekszik. Itt metszi a megyehatár a hegy oldalát.
Geológia A megye ásványkincsekben szegény.
Vízrajz
A megye nagyobb folyóvizei a Duna, a Rába és a Rábca.
Élővilág, természetvédelem
Lásd: Győr-Moson-Sopron megye védett természeti értékeinek listája
A megye szélső települései égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Rajka (Mosonmagyaróvári járás),
- a megye legdélibb települése Fenyőfő (Pannonhalmi járás),
- a megye legkeletibb települése Rétalap (Győri járás),
- a megye legnyugatibb települése Sopron (Soproni járás).
TörténelmeSzerkesztés
A megye területe az őskor óta lakott. A római korban a Duna mentén itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a borostyánút.
A Magyar Királyság történelme során a mai megye területe öt vármegye, Győr, Sopron, Moson, Pozsony és Veszprém között oszlott meg. A trianoni békeszerződés után 1923-ban Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit Győr, Moson és Pozsony k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegye néven összevonták, ennek neve 1945–1950 között Győr-Moson volt.
A mai megye az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor Győr-Moson megye és Sopron megye egyesültek. Az utóbbiból ugyanakkor a Csepregi járás déli részét (a mai Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget) Vas megyéhez csatolták. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a megye neve 1990-ig, amikor átnevezték Győr-Moson-Sopronra.
További területi változást eredményezett 1990 után, hogy három hullámban összesen tizenegy, előzőleg Veszprém megyéhez tartozott község csatlakozott Győr-Moson-Sopron megye területéhez (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1992. január 1-jén, Bakonypéterd és Lázi 1999. június 30-án, továbbá Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány 2002. október 10-én). Ezek a Veszprém megyei Pápai kistérségből átkerültek a megye Pannonhalmai kistérségébe.
Győr-Sopron megye közigazgatási beosztása 1950–1990 közöttSzerkesztés
Járások 1950–1983 közöttSzerkesztés
Az 1950-es megyerendezés előtt Győr-Moson és Sopron megyéhez négy-négy járás tartozott (előbbihez a Mosonmagyaróvár székhelyű Magyaróvári, a Győrszentmárton székhelyű Pannonhalmi, a Tét székhelyű Sokoróaljai és a Győr székhelyű Tószigetcsilizközi járás, utóbbihoz a székhelyükről elnevezett Csepregi, Csornai, Kapuvári és Soproni járás). A megyerendezéskor a Csepregi járást felosztották Győr-Sopron és Vas megye öt járása között, így az újonnan alakult Győr-Sopron megyében 1950. március 16-ától hét járás volt (Csornai, Kapuvári, Magyaróvári, Pannonhalmi, Sokoróaljai, Soproni és Tószigetcsilizközi).
Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén valamennyi járás elnevezését a székhelyéhez igazították, a Pannonhalmi járás pedig beolvadt a Győri járásba, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Győr-Sopron megye hat járásra oszlott (Csornai, Győri, Kapuvári, Mosonmagyaróvári, Soproni és Téti).
Ezt követően 1983-ig a hatból két járás szűnt meg: a Téti (1954-ben) és a Kapuvári (1969-ben). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Csornai, Győri, Mosonmagyaróvári és Soproni).
Városok 1950–1983 közöttSzerkesztés
Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megyéhez egy megyei város tartozott, Mosonmagyaróvár. Ezen kívül a két megyeszékhely, Győr és Sopron törvényhatósági jogú város volt, így nem tartoztak a megyékhez, hanem külön közigazgatási egységeket alkottak. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Győr és Sopron attól kezdve Győr-Sopron megyéhez tartozott.
1983-ig még két település szerzett városi rangot a megyében: Kapuvár (1969-ben) és Csorna (1971-ben), így 1983-ra a városok száma ötre nőtt.
A tanácsok megalakulásától 1954-ig Győr és Sopron közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Mosonmagyaróvár pedig közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Mosonmagyaróvári járáshoz tartozott. 1954 és 1971 között a megye valamennyi városának jogállása járási jogú város volt.
Győr 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város rangja egyszerűen város lett.
Városkörnyékek 1969‑1983 közöttSzerkesztés
Kapuvár volt (Hatvan mellett) a városkörnyéki közigazgatás bevezetésének "kísérleti terepe" 1969-ben. A megszüntetett Kapuvári járás községeinek nagy részét a Csornai és a Soproni járásokhoz osztották be, négyet azonban az egyidejűleg várossá alakított Kapuvár tanácsa alá rendelték. Ez nem jelentette a községek városhoz csatolását, mivel a községekben tovább működtek a helyi tanácsok, az itt korábban megválasztott járási tanácstagok viszont Kapuvár városi tanácsának tagjaivá váltak, ennél fogva az tulajdonképpen a város és a községek közös tanácsává vált. Ez a modell az 1971-ben a részben az itt szerzett tapasztalatok alapján megalkotott harmadik tanácstörvény alapján megszűnt. A városkörnyéki igazgatás ettől kezdve csupán a hivatali szervezetek közötti kapcsolatot jelentette, a községek képviselete a városi tanácsi testületben megszűnt.
1971 és 1983 között Győr-Sopron megye városai közül további három körül alakult városkörnyék: a Mosonmagyaróvári és a Soproni 1977-ben, a Csornai pedig 1981-ben. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába és mindhárom város járási székhely maradt 1983 végéig.
Városok és városkörnyékek 1984‑1990 közöttSzerkesztés
1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban. Bár a reform előkészítése során felmerült, hogy egyes egykori járási székhelyeket (Pannonhalma, Tét) városi jogú nagyközséggé nyilvánítsanak, erre végül nem került sor. A megyében a megszűnő járások községeit az addigi járásszékhelyek városkörnyékeihez csatolták, illetve a Csornai járás egyes községeit a Kapuvári városkörnyékhez. Miközben az országban 1984–1990 között a városok száma másfélszeresére nőtt, itt 1990-ig nem került sor újabb várossá nyilvánításra, így Győr-Sopron (Baranya mellett) 1990-re az ország legkevesebb, csupán öt várossal rendelkező megyéje lett.
Jegyzők: A Győr-Moson-Sopron Megye jegyzőinek almanachja bemutatja a 2000. évben dolgozó közigazgatási kart és a megye 176 települését.
Önkormányzat és közigazgatásSzerkesztés
JárásokSzerkesztés
Győr-Moson-Sopron megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
| Sorszám | Járás neve | Székhely | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Csornai járás | Csorna | 33 |
1 |
32 882 |
579,76 |
57
|
| 2 | Győri járás | Győr | 35 |
1 |
189 857 |
903,40 |
210
|
| 3 | Kapuvári járás | Kapuvár | 19 |
2 |
23 705 |
372,14 |
64
|
| 4 | Mosonmagyaróvári járás | Mosonmagyaróvár | 26 |
3 |
72 532 |
899,95 |
81
|
| 5 | Pannonhalmi járás | Pannonhalma | 17 |
1 |
15 522 |
312,34 |
50
|
| 6 | Soproni járás | Sopron | 39 |
3 |
99 271 |
867,71 |
114
|
| 7 | Téti járás | Tét | 14 |
1 |
14 543 |
272,64 |
53
|
KistérségekSzerkesztés
Győr-Moson-Sopron megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:
| Kód | Kistérség neve | Központ | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3801 | Csornai kistérség | Csorna | 34 |
1 |
34 126 |
598,75 |
57
|
| 3802 | Győri kistérség | Győr | 27 |
1 |
180 333 |
742,56 |
243
|
| 3803 | Kapuvár-Beledi kistérség | Kapuvár | 18 |
2 |
23 409 |
362,72 |
65
|
| 3804 | Mosonmagyaróvári kistérség | Mosonmagyaróvár | 27 |
3 |
74 911 |
930,66 |
80
|
| 3807 | Pannonhalmai kistérség | Pannonhalma | 18 |
1 |
16 980 |
320,54 |
53
|
| 3805 | Sopron-Fertődi kistérség | Sopron | 40 |
3 |
99 567 |
877,13 |
114
|
| 3806 | Téti kistérség | Tét | 19 |
1 |
18 986 |
375,58 |
51
|
GazdaságSzerkesztés
A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1.Audi Hungária Motor Kft. (3), 2. Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. ( 60), 3. Rába Futómű Kft. (70).
A megye mezőgazdaságában a táj kedvező adottságai, fekvése és klímája következtében jelentős a szőlő- és bortermelés. Már a pannonhalmi apátság alapítólevelében is szó esik a szőlőtermelésről, ami megélhetést jelentett a szerzetesek számára.
KultúraSzerkesztés
- Lásd még: a Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok listája és a Győr-Moson-Sopron megyei kulturális programok listája cikkeket
TurizmusSzerkesztés
- Lásd még: a Győr-Moson-Sopron megye turisztikai látnivalóinak listája és a A Sokorói-dombság látnivalói cikkeket
Győr-Moson-Sopron megye a magyarországi turisztikai régiók közül a Nyugat-Dunántúl régióba tartozik, fő turisztikai vonzerejét a számtalan értékes műemlék, Győr és Sopron város történelmi hangulatú belvárosa, a megyei kisvárosok és falvak barokk templomai, kastélyai, valamint a nagy hagyományú borkultúra jelenti. Sokan keresik fel a gyakran csak „Magyar Versailles”-ként becézett fertődi Esterházy-kastélyt és a magyarság egyik nemzeti zarándokhelyének számító nagycenki Széchenyi-kastélyt. Különleges értéket képvisel a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Fertő-táj, amelyek szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján. A megyében számos védett természeti érték is található. Van, amelyik nagyobb összefüggő területet alkot. Ilyen a Fertő vagy a Hanság, és a térség hajdani természetes állapotát őrző további természetvédelmi területek, például a Szigetköz erdei és nádasai. A megyének számos olyan természeti értéke is van, amely emberi kéz munkája, mint a kastélyparkok vagy arborétumok. Vannak, amelyek várostól távol találhatók, és van olyan, amelyet körülölel egy település. Győr-Moson-Sopron megye turisztikai vonzerejéhez hozzájárul az itt élők leleménye és szorgalma. A természeti és a történelem adta lehetőségek a zene és a sport, az előadó-művészet és a tánc sok-sok programja egészíti ki. Széles a választék a lelkes amatőröktől a világhírű együttesek méltán híres produkciójáig a nagyvárosok terein vagy a kis falvak kicsi templomaiban. A Dunántúl egész nyugati felére jellemző, hogy a kulturális rendezvények és szabadidős lehetőségek szervesen illeszkednek a régió mindennapi életébe.
A megye területén a látnivalók többsége a nagy-, és kisvárosi településeken vagy azok közelében találhatók meg. A kisebb községekben ugyanakkor a falusi vendéglátás a békés, nyugodt kikapcsolódás lehetőségét, illetve a „magyaros vendégszeretet” kínálja. Jó példaként említhető az alig pár száz lakosú Ravazd a Sokorói-dombság lábánál. A hagyomány szerint IV. Béla 1241-ben a tatárok elől menekülve, megpihent itt, és ahol a kardját leszúrta, forrás fakadt. A lakosság megőrizte a hagyományt és a forrás fölé 1792-ben építményt emelt. Rajta márványtábla őrzi az eseményt. Rövid sétával egy kis helyi múzeum, illetve egy útszéli vendéglő érhető el. Dicséretes példája annak, hogy a táj adta, ember teremtette értékegyüttes, hogyan teremti meg az itteni térség turisztikai vonzerejét, illetve kulturális programok lehetőségét.
Győr-Moson-Sopron megye nem csak történelmi értékekben és táji szépségekben, hanem ízekben is gazdag. A térség messze földön híres szakácskultúrája sok régi ízt is megőrzött és a mai éttermek asztalára is beemelt. Talán sehol sem olyan jogos, mint ebben a megyében a „történelmi” jelző, annak ellenére, hogy a Sokoró-Pannonhalmai kistérség tíz szőlőtermelő települését csak 1990 óta sorolják a borvidékek közé. A szőlőtermesztés első írásos említése a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében olvasható. A borászat mindig meghatározó szerepet játszott a rend gazdaságában. Sopron életében is mindig meghatározó volt a bor. 1297-ben III. András szabadalomként adta a városnak a borkereskedelem jogát. 1333-ban Károly Róbert meghagyta a határszéli ispánoknak, hogy „a soproni polgárokat amidőn saját boraikat szállítják, útjukban ne zaklassák”. A két borvidék egyre nagyobb szerepet kap a megye turizmusában. Egyre többen várják a pincelátogatásra, borkóstolásra az ideérkezőket. Az évente visszatérő rendezvények, borversenyek, szüreti mulatságok pedig messzi földre elviszik hírét a vidék finom borának.
Győr barokk belvárosa és a Szent Ignác templom
A nagycenki Széchenyi-kastély főhomlokzata a parkkal
A zsirai Gyülevizy-Pejacsevich-kastély
A Héderváron található Khuen–Héderváry-kastély
A fertődi Tiszttartói-ház vagy „Kiskastély”
A „Magyar Versailles”-ként is ismeretes fertődi Esterházy-kastély főhomlokzata a belső udvarból szemlélve
Magyarország kiemelkedő történelmi emlékhelyének számító Pannonhalmi Bencés Főapátság és környéke
Napnyugta a Fertő tónál a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban
_2.jpg)
_35.jpg)
NépességeSzerkesztés
Győr-Moson-Sopron megye az ország egyetlen olyan megyéje, ahol a népesség növekedik.[forrás?]
| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 1949 | 374 987 | — |
| 1960 | 401 861 | +7,2% |
| 1970 | 414 457 | +3,1% |
| 1980 | 437 857 | +5,6% |
| 1990 | 432 126 | −1,3% |
| 2001 | 438 773 | +1,5% |
| 2011 | 447 985 | +2,1% |
| 2019 | 467 144 | +4,3% |
-->
TelepüléseiSzerkesztés
VárosokSzerkesztés
Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:[4]
| Sorsz. | Település | Lakónépesség
(2019.01.01) |
Járás |
|---|---|---|---|
| 1. |  Győr |
132 038  |
Győri járás |
| 2. |  Sopron |
62 671 |
Soproni járás |
| 3. |  Mosonmagyaróvár |
33 954 |
Mosonmagyaróvári járás |
| 4. |  Kapuvár |
10 234  |
Kapuvári járás |
| 5. |  Csorna |
10 105 |
Csornai járás |
| 6. |  Jánossomorja |
6 283 |
Mosonmagyaróvári járás |
| 7. |  Tét |
4 169 |
Téti járás |
| 8. |  Pannonhalma |
4 064 |
Pannonhalmi járás |
| 9. |  Fertőszentmiklós |
3 846 |
Soproni járás |
| 10. |  Lébény |
3 355 |
Mosonmagyaróvári járás |
| 11. |  Fertőd |
3 326 |
Soproni járás |
| 12. |  Beled |
2 553 |
Kapuvári járás |
Községek, nagyközségekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
- ↑ a b Magyarország közigazgatási helynévkönyve - 2012. január 1. (PDF). KSH. (Hozzáférés: 2015. május 20.)
- ↑ Bács-Kiskun megye 8297 km²
- ↑ 2011. Évi Népszámlálás, Területi adatok (159. old.)
További információkSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
- Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
- http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html[halott link]
- Győr-Moson-Sopron Megye jegyzőinek almanachja; szerkesztette dr. Horváth Sándor Domonkos, Vehrer Ferencné, Kucska Ferenc; Győr, Hazánk, 2000. ISBN 963 7586 70 9
