Gyóró

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében

Gyóró község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban található.

Gyóró
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Gyóró címere
Gyóró címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásKapuvári
Jogállásközség
PolgármesterZsirai Jenő (független)[1]
Irányítószám9363
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség372 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 17° 01′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 17° 01′ 31″
Gyóró (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Gyóró
Gyóró
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Gyóró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyóró témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A községháza
A 8603-as és 8613-as utak elágazását jelölő táblák a két út közös szakaszával; a harmadik irány táblájának itt nem olvasható felirata: Mihályi / Csorna

Fekvése szerkesztés

Magyarország északnyugati részén, Kapuvártól délre helyezkedik el. A Répce-vidék települései közé tartozik, a Kapuvár–Celldömölk között húzódó 8611-es úttól nyugatra fekszik.

Megközelítése szerkesztés

Lakott területén kelet–nyugati irányban a Farádtól a falu nyugati határszéléig húzódó 8603-as út, észak–déli irányban pedig a Kapuvártól Cirákig vezető 8613-as út halad végig, ezeken könnyen megközelíthető a szomszédos települések többsége felől. Közigazgatási területén áthalad még a Beled-Pinnye közt húzódó 8612-es út, határszélét pedig érinti még a 8618-as út is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal Beled vasútállomása kínálja, mintegy 6,5 kilométerre délkeletre. Kapuvár és Gyóró között rendszeresen indulnak autóbuszjáratok is.

Története és mai élete szerkesztés

1241-ből maradt fenn első írásos említése Villa Gyorou alakban. A 13. századig a soproni királyi várnak erdőőrei és katonái lakják. 1401-ben árvíz pusztítja el a települést. A 16. század első felében a Csák nemzetségből származó Kisfaludy és Ládonyi, valamint a szentandrási Monthorok birtokolták. 1622-ben a Kisfaludy család valamennyi birtokot egyesítette. A 18. századtól több család is birtokot szerzett, közülük a legjelentősebb a Barthodeinkiek lettek. Az 1683-as török hadjárat során heves harcok dúltak a Répce-hídnál. Valószínűleg ennek az emlékét őrzi a Gyóró melletti Tatárföldi major elnevezés. 1704-ben a gyórói mezőn Heister generális ütött tábort és innen intézett kiáltványt Sopron vármegyéhez. A 18. században gyarapodott a falu lakossága, amely erdőirtással növelte a szántóterületet. A termőföld azonban rossz minőségű, erősen kavicsos, sok munka mellett is kevés termést ad. A 20. század elején a lakosság jelentős része nem tudott megélni saját földjéből, ezért mezőgazdasági munkásként, napszámosként vállalt munkát. Télen az erdei munka segítette a megélhetést.

Gyóró népessége a 18. század végén indult növekedésnek. Ez a tendencia folytatódott a 19. században is. 1850-ben 430-an, 1890-ben pedig már 765-en éltek itt, ami 30 év alatt több mint másfélszeres növekedést jelent. Gyóró történetében ez a demográfiai csúcs, ezt a lélekszámot mind a mai napig nem tudta elérni a település. A 20. században a falu népessége folyamatosan csökkent. 1930-ban 734 volt a falu lakóinak száma. A népesség fogyása a második világháború után felgyorsult. 1949-ben 672-en, 1960-ban 699-en, 1970-ben 572-en éltek a faluban. Jelenleg 419 fő alkotja a falu összlakosságát. Ebből 202 férfi és 217 nő. Bár jelenleg a ki- és beköltözések aránya kiegyenlíti egymást, a halálozási szám évről évre magasabb, mint a születések száma. A fokozatos elöregedés veszélye is fenyegeti a falut, a nyugdíjasok aránya jelenleg 30%-os. Vallás megoszlás tekintetében a lakosság 80%-a a római katolikus egyház tagja, 20%-a pedig evangélikus.

1990-ben alakult meg az önkormányzat. A képviselő-testületet és tisztségviselőit független képviselők alkotják, és szűkös keretek között gazdálkodik. Gyóró számos társulásban vesz részt. Intézményirányító társulás az alapfokú oktatás fenntartására Cirákkal és Dénesfával közösen, hatósági Igazgatási Társulás (adó- és építésügy), Házi szociális gondozás (Kapuvár Város Önkormányzata), Útügyi Társulás (Rábapordány), Védőnői szolgálat (Himód), Kis-Rába Menti Önkormányzatok Térségfejlesztő Társulása.

1945-ben megalakult a Földosztó Bizottság, 227 kh földet osztottak ki 77 igénylő között. 1959-ben megalakult a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, amit 1973-ban összevontak a Mihályi Táncsics Termelőszövetkezettel.

A falu villamosítására 1954-ben került sor. A nagy infrastrukturális beruházások időszaka az 1990-es években kezdődött. 1991-ben kiépült a vezetékes ívóvízhálózat. 1994-ben Gyóró bekapcsolódott a crossbar-rendszerbe. Jelenleg a háztartások 40%-a rendelkezik telefonnal. 1995-ben lefektették a vezetékes földgázhálózatot. 1992-ben került sor az utak pormentesítésére, a középületek felújítására, valamint az autóbuszmegállókban a leszállószigetek megépítésére. Megoldott a szilárd kommunális hulladék összegyűjtése, elhelyezése. 196263-ban épült fel az óvoda épülete. A húszszemélyes apköziotthonos óvodában két óvodapedagógus 18 gyermeket lát el. Gyóró iskolája 1929-ben készült el. 1945-ig külön katolikus és evangélikus iskolája is volt. Jelenleg az egy osztálytermes iskolában egy pedagógus 11 tanulóval foglalkozik. A művelődést, kikapcsolódást művelődési ház és könyvtár szolgálja. A sportolni vágyókat a Répcementi Sportegyesület fogja össze, egy sportpálya áll a rendelkezésükre.

Az aktív lakosság a mezőgazdaságban vállal munkát, vagy bejár a környező települések, főleg Beled, Répcelak, Kapuvár munkahelyeire. Az 1990-es években megnőtt a vállalkozókedv. Jelenleg tíz vállalkozást tartanak nyilván.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Bebes Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Ötvös László (független)[4]
  • 1998–2002: Ötvös László (független)[5]
  • 2002–2006: Ötvös László (független)[6]
  • 2006–2010: Ötvös László (független)[7]
  • 2010–2014: Ötvös László István (független)[8]
  • 2014–2019: Zsirai Jenő (független)[9]
  • 2019–2024: Zsirai Jenő (független)[1]
  • 2024– :

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
382
388
383
374
371
372
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,3% örménynek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,8%, evangélikus 9,2%, református 0,3%, felekezeten kívüli 2,9% (10,8% nem nyilatkozott).[10]

Látnivalók szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 18.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  6. Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. Gyóró Helységnévtár

Források szerkesztés

További információk szerkesztés