Rábapordány

magyarországi község Győr-Moson-Sopron megyében

Rábapordány község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Rábapordány
Rábapordány hősi halottainak emlékműve háttérben a Szent András apostol templommal
Rábapordány hősi halottainak emlékműve háttérben a Szent András apostol templommal
Rábapordány címere
Rábapordány címere		 Rábapordány zászlaja
Rábapordány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállás község
Polgármester Visy László (független)[1]
Irányítószám 9146
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség1023 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség45,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rábapordány (Magyarország)
Rábapordány
Rábapordány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″
Rábapordány (Győr-Moson-Sopron megye)
Rábapordány
Rábapordány
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábapordány témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Magyarország északnyugati részén, Csornától 9 kilométerre délkeletre található. A falu határa a Kisalföldre jellemző sík vidék, amelyet jellegzetes út menti nyárfasorok szabdalnak.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton a legegyszerűbben a Győr és Sopron közt húzódó 85-ös főút felől, Csorna előtt, a döri elágazásnál dél felé letérve, Dör községen át a 8422-es úton érhető el. A község főutcája a belterületén kelet-nyugati irányban végighúzódó 8423-as út, ezen közelíthető meg Bágyogszovát és Szilsárkány felől.

Vasútállomása is van a Pápa–Csorna-vasútvonalon.

TörténeteSzerkesztés

Szláv személynévből származó nevét[3] egy 1351-es okmány említi először "possessio Pardan" formában.

A falut a törökök 1594-ben lerombolták, de 1615 körül újratelepült. Az idők során földesurai voltak a Csornaiak, a Kanizsaiak, a Nádasdyak (köztük az 1671-es Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett Nádasdy Ferenc) és a XVII. század végétől évszázadokon át az Esterházyak.

Az 1848/49-es szabadságharcban 14 pordányi katona vett részt.

A XX. század elején, majd az 1920-as években a faluból sokan kivándoroltak Amerikába, főleg Kanadába.

Az első világháború 67, a második 49 áldozatot szedett a rábapordányiak közül.

A második világháború után, a földreform keretében 280 család kapott földet, 118 pedig házhelyet.

Az 1959-es kollektivizálás után a 60-as és 70-es években jelentősen gyarapodott a község, belterülete megduplázódott, sok új ház épült, és még többet felújítottak.

  • Kőkereszt a templomkertben

  • Az iskola épülete

  • Szent András apostol templom

  • Templomkert

  • Hősi emlékmű

Mai életeSzerkesztés

A községben működő legjelentősebb termelő egység továbbra is a termelőszövetkezet, amely főleg állattenyésztéssel foglalkozik, de egy tucat magángazdaság is jelentős – 20-80 hektáros – földterületet művel.

A település legfőbb gondja a születések számának folyamatos csökkenése, ami oda vezetett, hogy szép nagy épülettel rendelkező iskolája a bágyogszováti iskola tagiskolája lett, s csak az alsó osztályos diákok tanulhatnak helyben, a felsősöknek a szomszéd faluba kell iskolába járniuk.

Óvoda és napközis konyha továbbra is működik a községben.

Az 1888-ban alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület, valamint a falu két futballcsapata és női kézilabdacsapata[4] évről évre szerepel a különböző versenyeken, bajnokságokban.

A nyugdíjasklubban ötvennél is többen tevékenykednek, s helyi szervezete van a Vöröskeresztnek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak is.

Az 1990-es évektől egyre több külföldi vásárol és újít fel régi parasztházat a községben. Támogatják a helyi kezdeményezéseket, új színt visznek a település életébe.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Dr. Balogh Károly (független)[5]
  • 1994–1998: Dr. Balogh Károly (független)[6]
  • 1998–2002: Szabados László (független)[7]
  • 2002–2006: Balogh Zsolt (független)[8]
  • 2006–2010: Pásztorné Szakács Gabriella (független)[9]
  • 2010–2014: Pásztorné Szakács Gabriella (független)[10]
  • 2014–2019: Visy László (független)[11]
  • 2019-től: Visy László (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,3%, református 1,1%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 1,6% (20,7% nem nyilatkozott).[12]

LátnivalókSzerkesztés

Római katolikus templomSzerkesztés

A templom 1867-ben épült. 1912-ben kereszthajóval bővítették, s ekkor kapta második, kisebb tornyát is. A templom falfestményeit Samodai József készítette.

Késő barokk kőkeresztSzerkesztés

A különös szépségű kőkeresztet 1804-ben állították.

BüszkeségpontSzerkesztés

1956-os emlékművet és büszkeségpontot adtak át Rábapordányban, a helyi általános iskola előtti emlékparkban. A projekt megvalósulását az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.

Érdekesség, hogy az út Kelet – Nyugati irányba fut, amely mellé az emlékmű készült, éppen ezért a tervezés során fontos szempont volt a Budapest felé néző tájolás. A terveket Gloria von Berg bárónő és Árpási Tamás szobrászművész készítette. A 60. évforduló tiszteletére az igényes térburkolaton felül 1956 egyik, a tömeg által skandált jelkép követelését, a Kossuth - címert valósították meg a tervezők.

Az emlékműt illetve a címert oly módon osztották meg a tervezők, hogy az egyik részt vízszintesen helyezték el, a másik részt 30 fokos szögben megdöntve állították az aljzatra. A talapzaton egymástól elforgatva áll a két fél címer, az ország megosztottságát mutatva.

Az emlékmű fekete gránit burkolata a forradalom és szabadságharc leverése miatti gyászt, a két fél címert összekötő rész vörös színű burkolata a piros vért szimbolizálja az 56'-os események hőseinek tiszteletére.

A sokak által viselt Kossuth-címeres kitűző nemzeti önérzetet, a jövőbe vetet hitet, a hatalommal való szembenállást szimbolizálta, egyben 1848/49 emlékét idézte.

ForrásokSzerkesztés

  • Pájer Imre: Rábapordány. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
  • Bedécs Gyula: Rábapordány. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
  • Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. ↑ a b Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára; Akadémiai Kiadó, 1978
  4. ↑ [A polgármesteri hivatal szóbeli közlése, 2010. április 10.
  5. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  7. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  11. ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  12. ↑ Rábapordány Helységnévtár

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rábapordány&oldid=23576579”