Rábapordány
Rábapordány község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.
| Rábapordány | |||
 | |||
| Rábapordány hősi halottainak emlékműve háttérben a Szent András apostol templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Visy László[1] | ||
| Irányítószám | 9146 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1023 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 45,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rábapordány
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″ | |||
Rábapordány
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rábapordány témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
Magyarország északnyugati részén, Csornától 9 km-re délkeletre található.
Közúton a 85-ös (Győr–Sopron) útról Csorna mellett, a döri elágazásnál letérve, Dör községen át közelíthető meg. Vasútállomása is van a Pápa–Csorna-vasútvonalon.
A falu határa a Kisalföldre jellemző sík vidék, amelyet jellegzetes útmenti nyárfasorok szabdalnak.
TörténeteSzerkesztés
Szláv személynévből származó nevét[3] egy 1351-es okmány említi először "possessio Pardan" formában.
A falut a törökök 1594-ben lerombolták, de 1615 körül újratelepült. Az idők során földesurai voltak a Csornaiak, a Kanizsaiak, a Nádasdyak (köztük az 1671-es Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett Nádasdy Ferenc) és a XVII. század végétől évszázadokon át az Esterházyak.
Az 1848/49-es szabadságharcban 14 pordányi katona vett részt.
A XX. század elején, majd az 1920-as években a faluból sokan kivándoroltak Amerikába, főleg Kanadába.
Az első világháború 67, a második 49 áldozatot szedett a rábapordányiak közül.
A második világháború után, a földreform keretében 280 család kapott földet, 118 pedig házhelyet.
Az 1959-es kollektivizálás után a 60-as és 70-es években jelentősen gyarapodott a község, belterülete megduplázódott, sok új ház épült, és még többet felújítottak.
Kőkereszt a templomkertben
Az iskola épülete
Szent András apostol templom
Templomkert
Hősi emlékmű
Mai életeSzerkesztés
A községben működő legjelentősebb termelő egység továbbra is a termelőszövetkezet, amely főleg állattenyésztéssel foglalkozik, de egy tucat magángazdaság is jelentős – 20-80 hektáros – földterületet művel.
A település legfőbb gondja a születések számának folyamatos csökkenése, ami oda vezetett, hogy szép nagy épülettel rendelkező iskolája a bágyogszováti iskola tagiskolája lett, s csak az alsó osztályos diákok tanulhatnak helyben, a felsősöknek a szomszéd faluba kell iskolába járniuk.
Óvoda és napközis konyha továbbra is működik a községben.
Az 1888-ban alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület, valamint a falu két futballcsapata és női kézilabdacsapata[4] évről évre szerepel a különböző versenyeken, bajnokságokban.
A nyugdíjasklubban ötvennél is többen tevékenykednek, s helyi szervezete van a Vöröskeresztnek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak is.
Az 1990-es évektől egyre több külföldi vásárol és újít fel régi parasztházat a községben. Támogatják a helyi kezdeményezéseket, új színt visznek a település életébe.
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,3%, református 1,1%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 1,6% (20,7% nem nyilatkozott).[5]
LátnivalókSzerkesztés
Római katolikus templomSzerkesztés
A templom 1867-ben épült. 1912-ben kereszthajóval bővítették, s ekkor kapta második, kisebb tornyát is. A templom falfestményeit Samodai József készítette.
Késő barokk kőkeresztSzerkesztés
A különös szépségű kőkeresztet 1804-ben állították.
BüszkeségpontSzerkesztés
1956-os emlékművet és büszkeségpontot adtak át Rábapordányban, a helyi általános iskola előtti emlékparkban. A projekt megvalósulását az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.
Érdekesség, hogy az út Kelet – Nyugati irányba fut, amely mellé az emlékmű készült, éppen ezért a tervezés során fontos szempont volt a Budapest felé néző tájolás. A terveket Gloria von Berg bárónő és Árpási Tamás szobrászművész készítette. A 60. évforduló tiszteletére az igényes térburkolaton felül 1956 egyik, a tömeg által skandált jelkép követelését, a Kossuth - címert valósították meg a tervezők.
Az emlékműt illetve a címert oly módon osztották meg a tervezők, hogy az egyik részt vízszintesen helyezték el, a másik részt 30 fokos szögben megdöntve állították az aljzatra. A talapzaton egymástól elforgatva áll a két fél címer, az ország megosztottságát mutatva.
Az emlékmű fekete gránit burkolata a forradalom és szabadságharc leverése miatti gyászt, a két fél címert összekötő rész vörös színű burkolata a piros vért szimbolizálja az 56'-os események hőseinek tiszteletére.
A sokak által viselt Kossuth-címeres kitűző nemzeti önérzetet, a jövőbe vetet hitet, a hatalommal való szembenállást szimbolizálta, egyben 1848/49 emlékét idézte.
ForrásokSzerkesztés
- Pájer Imre: Rábapordány. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
- Bedécs Gyula: Rábapordány. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
- Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008.
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára; Akadémiai Kiadó, 1978
- ↑ [A polgármesteri hivatal szóbeli közlése, 2010. április 10.
- ↑ Rábapordány Helységnévtár
