Wikipédia

Magyar Vöröskereszt

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 11.
Ez a szócikk a magyar szervezetről szól. Hasonló címmel lásd még: Vöröskereszt (egyértelműsítő lap).

A Magyar Vöröskereszt (Magyarországon a köznyelvben használatos neve: Vöröskereszt) a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz csatlakozó, a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvei és elismerési feltételei szerint működő nemzeti humanitárius társadalmi szervezet. (1993. évi XL. tv. 1. § (1)), 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek értelmében közhasznú szervezet. A 2017. évi LXXVI. törvény szerint külföldről támogatott szervezetnek minősül.[2]

Magyar Vöröskereszt
Korábbi neve(i)Magyar Vöröskereszt
Mottó"Per humanitatem ad pacem." "Emberiességgel a békéért."
Alapítva1881
TípusKiemelten közhasznú szervezet, demokratikus tömegmozgalom, Külföldről támogatott szervezet
SzékhelyBudapest
VezetőkFodor Antalné elnök,
Kardos István főigazgató
Költségvetés5 226 683 E forint (2005)[1]
A Magyar Vöröskereszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Vöröskereszt témájú médiaállományokat.
Önkéntes ápolónők részvétele az első világháborúban
Az egykori Vöröskereszt Kórház Esztergomban
Az Erzsébet Kórház emléktáblája
A Magyar Vöröskereszt véradó kamionja 2018-ban a Móricz Zsigmond körtéren

A Magyar Vöröskereszt demokratikus tömegszervezet, amely elősegíti és szervezi az embereknek az egészségügyi kultúra fejlesztésére és terjesztésére, az egészségügyi viszonyok javítására irányuló munkáját, azaz előmozdítja a lakosság bevonását az egészségügy különböző feladatainak megoldásába. További célja a nemzetközi együttműködés biztosítása és fejlesztése az egészségügy területén.

Főbb tevékenységei

szerkesztés

Története

szerkesztés

A magyar szabadságharc leverése után, az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák–Magyar Monarchia is csatlakozott a Genfi egyezményekhez. A magyar kormány azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az önkéntes egészségügyi szolgálatot Magyarországon külön és önállóan szervezzék meg. 1878. április 12-én megtartott értekezleten döntés született Ausztriában és Magyarországon önállóan működő Vörös Kereszt Egyletek szervezési és működési alapelveinek kimunkálásáról. Miközben az önálló magyar segélyegylet létrehozásáról folytak a tárgyalások, a k.u.k. hadserege (azaz a Monarchia csapatai) 1878-ban megindultak Bosznia-Hercegovina megszállására. Ebben az időben már számos jótékony nőegylet működött Magyarországon. Ezek vezetői közös értekezletet tartottak és elhatározták, hogy mozgalmat indítanak a Bosznia-Hercegovinában harcoló katonák, valamint az itthon maradt hozzátartozóik megsegítésére. Központi Segélyező Nőegylet néven gyűjtést kezdeményeztek. A kezdeményezés jelentős eredményét tapasztalva a Nőegylet vezetői elhatározták, hogy munkájukat állandósítják és az egész országra kiterjesztik. Bizottságot választottak, hogy a Genfi egyezményeknek megfelelő alapszabályt dolgozzon ki. Az elfogadott Alapszabály szerint 1879. március 27-én megtartott közgyűlésen megalakult a Magyar Országos Segélyező Nőegylet Erzsébet királyné védnöksége alatt. A Nőegylet elismerésre méltó munkát végzett a Vöröskereszt eszméinek terjesztésében, kezdeményezésére bontakozott ki hazánkban az önkéntes és hivatásos ápolónőképzés. Vezetői részt vettek a Magyar Vöröskereszt megalakításában, így joggal tekinthetjük őket a Magyar Vöröskereszt közvetlen elődjének.

A Vöröskereszt magyar szervezetének alakulásáról A Hon politikai és közgazdasági napilap 1881. május 16-i esti kiadása tudósított: "A vörös-kereszt férfiegylete ma délelőtt tartotta a múzeum dísztermében gr. Károlyi Gyula elnöklete alatt alakuló ülését."[4] Az egylet a Magyar Nemzeti Múzeumban történt megalakulása másnapján, 1881. május 17-én mondta ki egyesülését az Országos Segélyező Nőegylettel: "... Károly Lajos főhercegnek, mint a király ő felsége helyettesének elnöklete alatt folyt le az egyesült vörös-kereszt egylet alakuló közgyűlése az akadémia dísztermében." Ivánka Imre tevékenyen részt vett a Magyar Vöröskereszt megalapításában, melynek gondnoka lett (1881–1890). 1884-ben a Nemzetközi Vöröskereszt II. értekezletén Genfben német nyelven számol be a Magyar Vöröskereszt tevékenységéről.[5][6]

A központi választmány értesítette a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulásáról és kérte felvételét a nemzetközi kötelékbe. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) 1882. január 20-án kelt körlevelében jelentette be a magyar egylet működését. A Magyar Vöröskereszt egyenjogú tagja lett a nemzetközi mozgalomnak és azóta is aktív tagja. Az elmúlt évszázadban a Magyar Vöröskereszt megszakítás nélkül működik Magyarországon. 1919-től tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének. (IFRC) 1992-től a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke a Magyar Vöröskereszt fővédnöke.

Vezetői

szerkesztés

Törvény a Magyar Vöröskeresztről

szerkesztés

1993-ban a Magyar Vöröskeresztről törvény született.

„ "Az Országgyűlés a háborúk áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények, ezek 1977. június 8-án aláírt I. és II. kiegészítő jegyzőkönyvei, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom 1986-ban elfogadott alapszabálya szellemében, a Magyar Vöröskeresztről és annak tevékenységéről a következő törvényt alkotja: " A törvény a Magyar Vöröskereszt feladatait is meghatározza:

"2. § (1) A Vöröskereszt - alaptevékenysége körében - a következő feladatokat látja el:

  • a) Háború esetén részt vesz a háború áldozatainak mentésében, az áldozatokról és a hadifoglyokról nyilvántartást vezet, a

rászorulók, illetve hozzátartozóik részére tájékoztatást, átmeneti anyagi vagy természetbeni segélyt nyújt;

  • b) természeti vagy más katasztrófahelyzet esetén a rászorultakat felkutatja, részükre átmeneti segélyeket, illetve

jogsegélyt biztosít; az áldozatok mentésére segélycsapatokat működtet;

  • c) az eltűnt személyek felkutatására keresőszolgálatot működtet;
  • d) átmeneti szállások megteremtésével, fenntartásával és egyéb módon közreműködik a menedéket kérők és a menekültek megsegítésében, előmozdítja hazatérésük lehetőségének mielőbbi megteremtését;
  • e)egészségneveléssel, házi-gondozó szolgálat kialakításával, elsősegélynyújtás oktatásával, továbbá a

rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez;

  • f) szervezi az önkéntes véradók részvételét a véradásban, és részt vesz a vérellátás rendszerének fejlesztésében;
  • g) a rászorultak részére igény szerint - az alapszabályban meghatározott módokon - szociális segítséget nyújt.

A Magyar Vöröskereszt Ma a Magyar Vöröskereszt a X. Kongresszusán elfogadott Stratégia 2010. határozata alapján végzi tevékenységét.”

– (részlet az 1993. évi XL. törvényből)

Jelképei és használatuk

szerkesztés
  • A Vöröskereszt jelképei a törvény 5. §-a szerint az ismertetőjele, a jelvénye és a megnevezése (a jogszabályban együtt: jelvény)
  • A Vöröskereszt szervezet ismertetőjele a fehér alapon nyugvó vörös kereszt.
  • A Vöröskereszt jelvénye kör alakú, fehér mezőben nyugvó vörös kereszt, Magyar Vöröskereszt megnevezéssel, mint körfelirattal.(2)
  • Az ismertetőjel, jelvény és megnevezés (a továbbiakban együtt: jelvény) mind béke, mind háború idején a Vöröskereszt szervein kívül csak a nemzetközi egyezményekben meghatározott egészségügyi alakulatok és intézmények, valamint az utóbbiak személyzetének és felszerelésének védelmére vagy megjelölésére használható. A Vöröskereszt béke idején, kivételesen - a nemzetközi egyezményekben meghatározott célokra - engedélyezheti a jelvények, valamint annak utánzását jelentő minden jelnek vagy elnevezésnek a használatát az arra egyébként nem jogosult magánszemélyek vagy szervezetek számára.
  • A jelképek illetéktelen használata szabálysértésnek minősül.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ ICRC. 2005
  2. ↑ https://index.hu/mindekozben/poszt/2017/06/29/a_voroskereszt_el_is_keszitette_a_logoj_amin_mar_szerepel_hogy_ok_kulfoldrol_tamogatott_szervezet/
  3. ↑ Lásd még a Mancs szócikket!
  4. ↑ „A Hon politikai és közgazdasági napilap 134. szám. 19-dik évfolyam; Budapest, 1881. május 16. Esti kiadás” 
  5. ↑ Dr. Kiss László- Ozogány Ernő- Lacza Tihamér: A magyar tudomány évszázadai II. Magyar orvosok, mérnökök, tudósok (Lilium Aurum Kft., Dunaszerdahely, 1996) ISBN 80-88837-02-2
  6. ↑ „Melléklet a „Fővárosi Lapok” 113. számához; 645. oldal; 1881. május 18.” 

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Vöröskereszt&oldid=27282798”