Csekonics Endre (1846–1929)

politikus

Zsombolyai és janovai gróf Csekonics Endre (Borsodivánka, 1846. szeptember 13.Budapest, 1929. február 21.) királyi főasztalnokmester, a Nagykikinda-Nagybecskereki Vasúttársaság igazgatója, a magyarországi vöröskereszt-egyesület elnöke, politikus.

Csekonics Endre
Csekonics Endre.jpg
Született 1846. szeptember 13.
Borsodivánka
Elhunyt 1929. február 21. (82 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Cziráky Konstancia
Gyermekei Andrea, Sándor, Pál, Gyula, Iván
SzüleiCsekonics János, Lipthay Leona
Foglalkozása politikus, vasútigazgató, főasztalnokmester
A Wikimédia Commons tartalmaz Csekonics Endre témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Zsombolyai és janovai gróf Csekonics János és kisfaludi és lubellei báró Lipthay Leona első gyermekeként született. Jogi és mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. Fiatalabb éveiben Európa, Afrika és Ázsia jelentős részét beutazta, majd Torontál és Veszprém vármegyei birtokain virágzó gazdaságokat hozott létre. Mint zsombolyai nagybirtokos és Torontál vármegye virilistája szerepelni szokott e vármegye gazdasági és politikai életében. Nagy áldozatkészséget tanúsított a szegedi árvíz idején a károsultakkal szemben. Később a Nagykikinda-Nagybecskereki Vasúttársaság igazgatójává nevezték ki. A Magyar Szent Korona Országainak vöröskereszt-egyesületének elnöke 1891-től 1918-ig, majd amikor az egyesületet újjászervezték, ismét elnökölt 1921-től, azonban 1923-ban korára való tekintettel lemondott e tisztéről.

Érdemei elismeréséül 1892-ben valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1895-ben a maltanus nagykeresztet, 1898-ban a Ferenc József-Rend nagykeresztjét 1916-ban pedig a Szent István rend középkeresztjét és az I. oszt. vaskoronarendet kapta. 1898-tól királyi főasztalnokmester, s e minőségében a főrendiház, majd a felsőház tagja 1927-től 1929-ig. Az I. világháború után, mikor a trianoni béke következtében Magyarországtól elcsatolták többek között Zsombolyát is, kényszerűségből enyingi birtokára költözött, ott gazdálkodott.

CsaládjaSzerkesztés

1869. október 13-án feleségül vette a régi főnemesi családból származó cziráki és dénesfai gróf Cziráky Konstanciát (1847-1922), Cziráky János leányát, akitől öt gyermeke született:

  • Andrea Mária Leona Johanna (Pest, 1870. december 27. - Budapest, 1929. február 21.), aki feleségül ment sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Andor Pálhoz (1864-1943)
  • Sándor Mária János Lajos (Zsombolya, 1872. augusztus 25. - 1952.), politikus, aki feleségül vette vajai báró Vay Margitot (1876-1941)
  • Pál Mária István (Budapest, 1873. október 1. - ?) a felsőház tagja
  • Gyula Mária Antal Ágoston József (Zsombolya, 1875. január 2. - 1957.), aki politizált és vezető szerepet vitt a magyar lóverseny-ügy terén; felesége beodrai gróf Karátsonyi Margit (1884-1960)
  • Iván Mária Keresztély János Endre (Zsombolya, 1876. december 31. - 1951.), politikus, diplomata, varsói magyar nagykövet

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.