Temesjenő
Temesjenő (románul: Ianova) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Temesjenő (Ianova) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Temesremete |
Rang | falu |
Községközpont | Temesremete |
Irányítószám | 307353 |
SIRUTA-kód | 158430 |
Népesség | |
Népesség | 1043 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 118 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 50′ 22″, k. h. 21° 25′ 12″45.839421°N 21.420039°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 22″, k. h. 21° 25′ 12″45.839421°N 21.420039°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nevének eredete
szerkesztésTemesjenő nevét 1333-ban Jenew néven említették az oklevelek. 1334-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Jeno, Hyeno néven, mint egyházas hely. 1428-1429-ben Jenew, 1690-ben Jenovo, 1723-ban Jenova, 1783-ban Janova, 1909-ben Ianova, 'Margitfalva, 1913-ban Temesjenő néven írták.
Fekvése
szerkesztésTemesvártól északkeletre, a Bégába ömlő Gyertyános patak jobb partján, Felsőbencsek és Öszény közt fekvő település.
Története
szerkesztés1479-ig Garai Jób birtoka, aki ekkor eladta Alsólendvai Bánffi Miklósnak és Jakabnak. 1488-ban Prayka Miklós és testvére Rajkó kapták adományba Mátyás királytól. A 15. században szerbek telepedtek le itt, akik az egész hódoltság alatt itt is maradtak. 1523-ban Jenei Tamás, Bogacsevits György és Lazarovits György birtoka. 1529-ben Szapolyai János, Királysásvári Bradách István és Imre birtoka volt, akiktől itteni birtokaiknak egy részét, mivel Ferdinándhoz pártoltak elkobozták a birtokot és Nagylaki Jakcsics Márknak adományozták, a másik részt pedig 1530-ban Kendeffy Miklós és neje Milicza és Pásztohi Zsigmond kapta. 1545-ben már Kendeffy János birtoka volt. 1597-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a települést a Bésán családnak adományozta. 1609-ben Sáradi Sebestyén kapta új adományként Báthory Gábortól.
1829-ben Csekonics János kapta adományba, akitől leánya, özv. gróf Károlyi Istvánné szül. Csekonics Margit grófnő örökölte, kinek a nevéről 1893-ban kapta a Margitfalva nevet, mostani nevét pedig Temes vármegye helyneveinek rendezésekor kapta. A 19. század közepén a Csekonics család Torontál vármegyéből származó magyarokat és németeket telepített ide. 1910-ben 1805 lakosából 1142 román, 316 magyar, 301 német volt. Ebből 1186 görögkeleti ortodox, 559 római katolikus, 23 görögkatolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.
Nevezetességei
szerkesztés- A falutól délre 2 kilométerre található 14–16. századi „török vár” a romániai műemlékek jegyzékében a TM-I-s-B-06065 sorszámon szerepel.[1]
Híres emberek
szerkesztés- Itt született Mihai Șora (1916–2023) román filozófus és esszéíró.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
szerkesztés- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.