Wikipédia

Borovszky Samu

(1860–1912) magyar történész

Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.

Borovszky Samu
Borovszky Samu.jpg
Született 1860. október 25.
Bácsordas
Elhunyt 1912. április 24. (51 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Fábián Zsófia
Foglalkozása történész
A Wikimédia Commons tartalmaz Borovszky Samu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Borovszky Samu sírja Budapesten a Fiumei úti temetőben (18-5-13)
Borovszky Samu sírjának felirata

ÉleteSzerkesztés

A német többségű Bácsordason született régi evangélikus nemesi családban. Édesapja, adamóci és vittenci Borovszky Pál (1826–1891) a Duna-szabályozási munkálatok mérnöke.[1] 1870-ben Nagyszalontára költöztek, ahol Samu elkezdte gimnáziumi tanulmányait, majd 1873-tól a békési iskolában folytatta. 1876-tól Budapesten a református főgimnáziumban tanult. 1879–1883 közt a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt és ösztöndíjban is részesült.

1880-tól Lukács Móric titkára, 1882-től Lónyay Menyhértnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének titkára lett. 1884-ben akadémiai irattárnokká léptették elő. 1889-ben a Történelmi Társulat igazgatói választmányának, 1899-től pedig az Akadémia levelező tagja lett.

Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (1896–1914) című sorozat I–IV. kötetét. Ő volt A Nagy Francia Forradalom és Napoleon című, több kötetes mű szerkesztője is.[2] 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korával, a magyar őstörténettel foglalkozott, a finnugor nyelvrokonság kutatója volt.

MűveiSzerkesztés

Magyarország vármegyéi és városai sorozatSzerkesztés

 
Hont vármegye és Selmecbánya – könyvborító

Közreműködésével készült el a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat 26 részéből 25. Halála miatt nem vett részt a Somogy kötet szerkesztésében. A sorozat a rendszerváltás környékén reprint kiadásban is megjelent. A sorozatot később több bírálat is érte főként üzleti jellegű, sorozatgyártású volta miatt,[3] mégis az idők folyamán megkerülhetetlen alapmunkává vált, mivel a korban hasonló monográfia vállalkozások csak elvétve születtek.

 Bővebben: Magyarország vármegyéi és városai

A sorozat kötetei a megjelenésük sorrendjében:

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Kozák Péter, Névpont.hu: Borovszky Samu, adamóczi és vittenczi
  2. ↑ A mű szerzőinek és szerkesztőjének adatai a WorldCat oldalán.
  3. ↑ Mályusz Elemér 1929: Falutörténet. Magyar Szemle VI/I/22, 174-179. (In: 2003 Klió szolgálatában - Válogatott történelmi tanulmányok. Budapest, 518)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség [1]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
  • Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Győri Városi Könyvtár. 1999. ISBN 9630371278
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
  • Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993
  • Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940 (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.)
  • Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I–III. Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003.
  • Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.  
  • Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.  
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.  
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borovszky_Samu&oldid=25359895”