Borovszky Samu
Adamóczi és vittenczi Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Borovszky Samu | |
![]() | |
Született |
1860. október 25. Bácsordas |
Elhunyt |
1912. április 24. (51 évesen) Budapest |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Fábián Zsófia |
Foglalkozása | történész |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Borovszky Samu témájú médiaállományokat. |
ÉleteSzerkesztés
A német többségű Bácsordason született régi evangélikus nemesi családban. Édesapja, adamóci és vittenci Borovszky Pál (1826–1891) a Duna-szabályozási munkálatok mérnöke.[1] 1870-ben Nagyszalontára költöztek, ahol Samu elkezdte gimnáziumi tanulmányait, majd 1873-tól a békési iskolában folytatta. 1876-tól Budapesten a református főgimnáziumban tanult. 1879–1883 közt a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt és ösztöndíjban is részesült.
1880-tól Lukács Móric titkára, 1882-től Lónyay Menyhértnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének titkára lett. 1884-ben akadémiai irattárnokká léptették elő. 1889-ben a Történelmi Társulat igazgatói választmányának, 1899-től pedig az Akadémia levelező tagja lett.
Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (1896–1914) című sorozat I–IV. kötetét. 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korával, a magyar őstörténettel foglalkozott, a finnugor nyelvrokonság kutatója volt.
MűveiSzerkesztés
- 1883 A dákok. Ethnographiai tanulmány, Budapest REAL-EOD
- 1884 A longobardok vándorlása, Századok
- 1885 Martyrologium, Egyet. Phil. Közlöny
- 1889 Vita Scti Severini, Egyet. Phil. Közlöny
- 1894 A honfoglalás története, Budapest
- 1896–1897 Csanád vármegye története 1715-ig. Budapest, I-II.
- 1899 A Szirmay család czímeres levele. Turul, 17. (Varjú Elemérrel)
- 1900 A nagylaki uradalom története, Budapest REAL-EOD
- 1901 Egy alajbég telepítései: adatok az Alföld XVII. századi történetéhez, Budapest REAL-EOD
- 1900/1931 A népvándorlás kora. Nagy Képes Világtörténet
- 1903 Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom (Karácsonyi Jánossal) Online
- 1908 Szendrő vára MEK
- 1909 Borsod vármegye története, Budapest REAL-EOD
- 1911 A nagy francia forradalom. I–V. szerk.
Magyarország vármegyéi és városai sorozatSzerkesztés
Közreműködésével készült el a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat 26 részéből 25. Halála miatt nem vett részt a Somogy kötet szerkesztésében. A sorozat a rendszerváltás környékén reprint kiadásban is megjelent. A sorozatot később több bírálat is érte főként üzleti jellegű, sorozatgyártású volta miatt,[2] mégis az idők folyamán megkerülhetetlen alapmunkává vált, mivel a korban hasonló monográfia vállalkozások csak elvétve születtek.
A sorozat kötetei a megjelenésük sorrendjében:
- 1896 Abaúj-Torna vármegye és Kassa
- 1897 Fiume és a magyar-horvát tengerpart
- 1898 Vas vármegye
- 1899 Nyitra vármegye
- 1900 Szabolcs vármegye
- 1901 Bihar vármegye és Nagyvárad
- 1903 Bars vármegye, Gömör és Kishont vármegye
- 1904 Pozsony vármegye és Pozsony
- 1905 Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely
- 1906 Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város
- 1907 Komárom vármegye és Komárom
- 1908 Esztergom vármegye, Győr vármegye, Szatmár vármegye, Szatmárnémeti
- 1909 Bács-Bodrog vármegye I.–II. kötet
- 1910 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. kötet
- 1911 Nógrád vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. kötet
- 1912 Torontál vármegye
- 1914 Somogy vármegye, Temes vármegye, Temesvár
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ net.hu Borovszky Samu, adamóczi és vittenczi
- ↑ Mályusz Elemér 1929: Falutörténet. Magyar Szemle VI/I/22, 174-179. (In: 2003 Klió szolgálatában - Válogatott történelmi tanulmányok. Budapest, 518)
ForrásokSzerkesztés
- B. S. l. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XVI.)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 250–251. o.
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 271. o. ISBN 963-05-6805-5
További információkSzerkesztés
- Magyarország vármegyéi és városai, MEK
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. és 1990–2002, 7. kötettől sajtó alá rendezte Viczián János.
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932
- Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
- Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993
- Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940 (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.)
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
- Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
- Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8