Borovszky Samu

Adamóczi és vittenczi Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.

Borovszky Samu
Született	1860. október 25. Bácsordas
Elhunyt	1912. április 24. (51 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Fábián Zsófia
Foglalkozása	történész
A Wikimédia Commons tartalmaz Borovszky Samu témájú médiaállományokat.

Élete

A német többségű Bácsordason született régi evangélikus nemesi családban. Édesapja, adamóci és vittenci Borovszky Pál (1826–1891) a Duna-szabályozási munkálatok mérnöke. 1870-ben Nagyszalontára költöztek, ahol Samu elkezdte gimnáziumi tanulmányait, majd 1873-tól a békési iskolában folytatta. 1876-tól Budapesten a református főgimnáziumban tanult. 1879–1883 közt a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt és ösztöndíjban is részesült.

1880-tól Lukács Móric titkára, 1882-től Lónyay Menyhértnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének titkára lett. 1884-ben akadémiai irattárnokká léptették elő. 1889-ben a Történelmi Társulat igazgatói választmányának, 1899-től pedig az Akadémia levelező tagja lett.

Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (1896–1914) című sorozat I–IV. kötetét. 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korával, a magyar őstörténettel foglalkozott, a finnugor nyelvrokonság kutatója volt.

Művei

• 1883 A dákok. Ethnographiai tanulmány, Budapest REAL-EOD
• 1884 A longobardok vándorlása, Századok
• 1885 Martyrologium, Egyet. Phil. Közlöny
• 1889 Vita Scti Severini, Egyet. Phil. Közlöny
• 1894 A honfoglalás története, Budapest
• 1896–1897 Csanád vármegye története 1715-ig. Budapest, I-II.
• 1899 A Szirmay család czímeres levele. Turul, 17. (Varjú Elemérrel)
• 1900 A nagylaki uradalom története, Budapest REAL-EOD
• 1901 Egy alajbég telepítései: adatok az Alföld XVII. századi történetéhez, Budapest REAL-EOD
• 1900/1931 A népvándorlás kora. Nagy Képes Világtörténet
• 1903 Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom (Karácsonyi Jánossal) Online
• 1908 Szendrő vára MEK
• 1909 Borsod vármegye története, Budapest REAL-EOD
• 1911 A nagy francia forradalom. I–V. szerk.

Magyarország vármegyéi és városai sorozat

Hont vármegye és Selmecbánya – könyvborító

Közreműködésével készült el a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat 26 részéből 25. Halála miatt nem vett részt a Somogy kötet szerkesztésében. A sorozat a rendszerváltás környékén reprint kiadásban is megjelent. A sorozatot később több bírálat is érte főként üzleti jellegű, sorozatgyártású volta miatt, mégis az idők folyamán megkerülhetetlen alapmunkává vált, mivel a korban hasonló monográfia vállalkozások csak elvétve születtek.

A sorozat kötetei a megjelenésük sorrendjében:

• 1896 Abaúj-Torna vármegye és Kassa
• 1897 Fiume és a magyar-horvát tengerpart
• 1898 Vas vármegye
• 1899 Nyitra vármegye
• 1900 Szabolcs vármegye
• 1901 Bihar vármegye és Nagyvárad
• 1903 Bars vármegye, Gömör és Kishont vármegye
• 1904 Pozsony vármegye és Pozsony
• 1905 Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely
• 1906 Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város
• 1907 Komárom vármegye és Komárom
• 1908 Esztergom vármegye, Győr vármegye, Szatmár vármegye, Szatmárnémeti
• 1909 Bács-Bodrog vármegye I.–II. kötet
• 1910 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. kötet
• 1911 Nógrád vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. kötet
• 1912 Torontál vármegye
• 1914 Somogy vármegye, Temes vármegye, Temesvár

Források

• B. S. l. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XVI.)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 250–251. o.  
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 271. o. ISBN 963-05-6805-5  

További információk

• Magyarország vármegyéi és városai, MEK
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932
• Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
• Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993
• Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940 (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.)
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
• Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.  
• Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.  
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8