Borovszky Samu

Adamóczi és vittenczi Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.

adamóci és vittenci Borovszky Samu
Született	1860. október 25. Bácsordas
Elhunyt	1912. április 24. (51 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Fábián Zsófia
Foglalkozása	történész
A Wikimédia Commons tartalmaz adamóci és vittenci Borovszky Samu témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Élete

A német többségű Bácsordason született régi evangélikus nemesi családban. Édesapja, adamóci és vittenci Borovszky Pál (1826–1891) a Duna-szabályozási munkálatok mérnöke. 1870-ben Nagyszalontára költöztek, ahol Samu elkezdte gimnáziumi tanulmányait, majd 1873-tól a békési iskolában folytatta. 1876-tól Budapesten a református főgimnáziumban tanult. 1879–1883 közt a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt és ösztöndíjban is részesült.

1880-tól Lukács Móric titkára, 1882-től Lónyay Menyhértnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének titkára lett. 1884-ben akadémiai irattárnokká léptették elő. 1889-ben a Történelmi Társulat igazgatói választmányának, 1899-től pedig az Akadémia levelező tagja lett.

Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (1896–1914) című sorozat I–IV. kötetét. 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korával, a magyar őstörténettel foglalkozott, a finnugor nyelvrokonság kutatója volt.

Művei

• 1883 A dákok. Ethnographiai tanulmány, Budapest REAL-EOD
• 1884 A longobardok vándorlása, Századok
• 1885 Martyrologium, Egyet. Phil. Közlöny
• 1889 Vita Scti Severini, Egyet. Phil. Közlöny
• 1894 A honfoglalás története, Budapest
• 1896–1897 Csanád vármegye története 1715-ig. Budapest, I-II.
• 1899 A Szirmay család czímeres levele. Turul, 17. (Varjú Elemérrel)
• 1900 A nagylaki uradalom története, Budapest REAL-EOD
• 1901 Egy alajbég telepítései: adatok az Alföld XVII. századi történetéhez, Budapest REAL-EOD
• 1900/1931 A népvándorlás kora. Nagy Képes Világtörténet
• 1903 Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom (Karácsonyi Jánossal) Online
• 1908 Szendrő vára MEK
• 1909 Borsod vármegye története, Budapest REAL-EOD
• 1911 A nagy francia forradalom. I–V. szerk.

Magyarország vármegyéi és városai sorozat

Hont vármegye és Selmecbánya – könyvborító

Közreműködésével készült el a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat 26 részéből 25. Halála miatt nem vett részt a Somogy kötet szerkesztésében. A sorozat a rendszerváltás környékén reprint kiadásban is megjelent. A sorozatot később több bírálat is érte főként üzleti jellegű, sorozatgyártású volta miatt, mégis az idők folyamán megkerülhetetlen alapmunkává vált, mivel a korban hasonló monográfia vállalkozások csak elvétve születtek.

A sorozat kötetei a megjelenésük sorrendjében:

• 1896 Abaúj-Torna vármegye és Kassa
• 1897 Fiume és a magyar-horvát tengerpart
• 1898 Vas vármegye
• 1899 Nyitra vármegye
• 1900 Szabolcs vármegye
• 1901 Bihar vármegye és Nagyvárad
• 1903 Bars vármegye, Gömör és Kis-Hont vármegye
• 1904 Pozsony vármegye és Pozsony
• 1905 Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely
• 1906 Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város
• 1907 Komárom vármegye és Komárom
• 1908 Esztergom vármegye, Győr vármegye, Szatmár vármegye, Szatmárnémeti
• 1909 Bács-Bodrog vármegye I.–II. kötet
• 1910 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. kötet
• 1911 Nógrád vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. kötet
• 1912 Torontál vármegye
• 1914 Somogy vármegye, Temes vármegye, Temesvár

Források

• B. S. l. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XVI.)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 250–251. o.  
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 271. o. ISBN 963-05-6805-5  

További információk

• Magyarország vármegyéi és városai, MEK
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932
• Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
• Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993
• Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940 (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.)
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
• Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.  
• Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.  
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8