Wikipédia

Nyitra vármegye

Történelmi vármegye

Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Egykori területe jelenleg Szlovákia része.

Nyitra vármegye
Nyitra vármegye címere
Nyitra vármegye címere
Ország Magyar Királyság
Központ Nyitra
Népesség
Népességismeretlen
Népsűrűség 82,9 fő/km²
Nemzetiségek szlovákok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület5551 km²
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép (1887)
Domborzati térkép (1887)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitra vármegye témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

A vármegye területének északi része hegyes, déli része síkság. Északon a Kis-Kárpátok csoportjai, délen a Pozsonyi-medence síksága foglalta területét. A vármegyét északnyugaton a Morva határolta, emellett a Nyitra, Miava és a Vág is fontos folyója a vármegyének. Délkeleti részén a Zsitva is érintette. Északon Trencsén vármegye, keleten Turóc és Bars vármegyék, délről Komárom vármegye, nyugatról pedig Morvaország és Pozsony vármegye határolta.

TörténelemSzerkesztés

Nyitra vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Nyitravár központtal.[1]

A 16. század végén nagy pusztítást vitt véghez a török a Nyitra völgyében. 1598-ban 17909 ház adózott, míg 1600-ban már csak 12140.[2]

1606-ból származó pecsétjét 1838-ban újították meg. Címerének központi motívuma a kun harcosra lesújtó Szent László király. A monarchia fennállásának végén a mai nyugat-szlovákiai területen a magyarság felülreprezentált volt a választójoggal bírók körében, azonban más vármegyékhez hasonlóan itt még így sem került fölénybe a magyarság.[3] A kőből vagy téglából épült épületek a vármegyében 70% felett voltak, és az utolsó évtizedekben magas volt a természetes szaporulat, melyet a belső migráció csak fokozott.[4] 1920-tól Csehszlovákia része.

Az első bécsi döntés értelmében 1938 őszén a vármegye déli része visszakerült egy rövid időre Magyarországhoz, és a szintén csonka Pozsony vármegye megmaradt területével létrehozták a rövidéletü Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyét. A világháború után az első bécsi döntést érvénytelenítették, a terület újra Csehszlovákia része lett.

1996-tól (szlovákiai megyerendezés) az egykori vármegye területének nagy része a szlovákiai Nyitrai kerülethez tartozik.

LakosságSzerkesztés

1910-ben a vármegye összlakossága 457 500 személy volt, ebből:

KözigazgatásSzerkesztés

 
Az egykori Nyitra vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

A vármegye tizenkét járásra volt felosztva:

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. ↑ Juraj Žudel 1984: Stolice na Slovensku. Bratislava, 85.
  3. ↑ Demeter Gábor – Szulovszky János (szerk.) 2018: Területi egyenlőtlenségek nyomában a történeti Magyarországon Módszerek és megközelítések. Budapest-Debrecen, 43 98. jegyzet.
  4. ↑ Demeter-Szulovszky 2018, 65, 149-150.

ForrásokSzerkesztés

  • Peter Keresteš 2019: Archív Nitrianskej stolice do roku 1848. Archívny almanach II.
  • Ľudmila Maslíková 2017: Mýtne stanice v Nitrianskej župe v stredoveku. In: Ingenii laus - Zborník štúdií venovaný jubilujúcemu prof. PhDr. Jánovi Lukačkovi, CSc.
  • Richard Marsina 2017: Založenie a oneskorené obnovenie Nitrianskeho biskupstva. In: Ingenii laus - Zborník štúdií venovaný jubilujúcemu prof. PhDr. Jánovi Lukačkovi, CSc.
  • Lukačka, J. 2017: Úloha hradov pri ochrane a správe stredovekých sídiel v Nitrianskej a Trenčianskej župe v stredoveku. In: Dvořáková, D.: Stredoveké hrady na Slovensku.
  • Katarína Rácová 2017: Vodné toky Nitrianskej stolice v Belových Vedomostiach. Studia Historica Nitriensia 2017/1, 191-197.
  • Martin Bóna - Ján Lukačka 2015: Kultúrno-historické pamiatky stredného Ponitria.
  • Buda Ferenc 2015: Židia v Nitrianskej župe - Šuriansky rabinát. Nitriansky Hrádok.
  • Valkovič, M. 2013: Úradnícka elita Nitrianskej župy a jej podiel na upevňovaní československej štátnej moci v rokoch 1918-1922. Slovenská archivistika XLVIII/1, 68-99.
  • Ľudmila Maslíková: Vývoj cestnej siete v regióne dolného Ponitria do začiatku 15. storočia. Medea 2012.
  • Miloš Marek 2010: Formovanie farskej siete na území Nitrianskej župy v stredoveku. In: Vývoj cirkevnej správy na Slovensku. Krakov, 132-215.
  • Neumann Tibor 2009: Nyitra megye hegyentúli járásának kamarahaszna-összeírása. In: Tanulmányok Engel Pál tiszteletére.
  • Kiss László 2009: A Nyitra megyei orvosegyesület rövid, de tanulságos története (1839–184?) – Czilchert Róbert (1809–1884). Orvosi Hetilap 150 (14), 663-665.
  • Ján Lukačka 2006: Nemecké osídlenie na území Nitrianskej župy v stredoveku. Studia Historica Tyrnaviensia VI, 104-109.
  • Neumann Tibor 2005: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében. Századok.
  • Lengyel Tünde 2005: Nyitra és Pozsony megye boszorkányperei a 16.-18. században. Archivum Sala II, 31-51.
  • Lukačka, Ján - Bóna, Martin 2004: Die Beziehung zwischen der Burg und der Besiedlung im Gebiet des mittleren und nördlichen Nitratals bis zum Ende des 14. Jahrhunderts. In: Castrum Bene 7. Nitra, 141-158.
  • Novák Veronika 2003: Nyitra, Bars és Abaúj vármegyék tisztségviselői és oklevélkiadásuk 1526-ig. Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv 16, 31-57. Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Bukovszky László 2000: Népképviseleti választások Nyitra megyében 1848-ban. Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv 14.
  • Oroszi Sándor 1998: Az Erzsébet királyné-emlékerdők, -ligetek összeírása és bejelentése Nyitra vármegyében.
  • Lukačka, Ján 1995: Prehľad osídlenia na území Nitrianskej župy od 9. do konca 16. storočia. Geographia Slovaca 1995/9, 39-45.
  • Lukačka, Ján 1994: Kontinuität der Besiedlung auf dem Gebiet des Komitats Nitra 9.-13. Jahrhundert. Studia Historica Slovaca - Beiträge zur ältesten Besiedlung der Slowakei 18, 129-178.
  • Branislav Varsik 1988: Otázky vzniku a vývinu slovenského zemianstva.
  • Lukačka, Ján 1985: Vývin osídlenia stredného a severného Ponitria do začiatku 15. storočia. Historický časopis 33/6, 817-840.
  • Veronika Novaková 1984: Nitrianska stolica do roku 1526. Slovenská archivistika 19/2, 55–57.
  • Lukačka, Ján 1982: Tribečské pohorie do roku 1526. Historické štúdie 1982/26, 131-159.
  • Gálffy Péter 1944: Kisalföld, Felvidék és Kárpátalja : Bars-Hont, Esztergom, Komárom, Nyitra-Pozsony, Abaúj, Gömör-Kishont, Nógrád, Ung, Zemplén, Bereg, Ugocsa vármegye visszatért részei és a Kárpátalja.
  • Fabricius Endre 1943: Nyitra vármegye főispánjai és alispánjai az Árpádok korától. Budapest.
  • Fügedi Erik 1938: Nyitra megye betelepülése.
  • Ethey Gyula 1938: Magyar települések a középkori Nyitramegyében. Történetírás 2, 162-177.
  • Féja Tibor 1936: A nyitravölgyi palócsziget. Szülőföldünk 1936/ 2, 26-27.
  • Németh (Deisler) Károly 1928: A volt m. kir. nyitrai 14. honvéd gyalogezred története
  • 1928 Haditevékenység 1915. szeptember 7-től 1918. november 27-ig.
  • 1914 Nyitra vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tisztajövedelme mívelési áganként és osztályonként - az 1909. évi V. t.-czikk alapján végrehajtott kataszteri kiigazitás után. Budapest.
  • Matusovits Péter 1911: Az apáczalepke pusztulása Nyitra vármegyében. Erdészeti lapok 50/4, 292-296.
  • Domonkos István 1905. A nyitravidéki nyelvjárás. Magyar Nyelvőr 34: 40–43.
  • Szücs István - Gencsy István 1905: Nyelvjárási tanulmányok III. a Nyitra-vidéki palóc s a gyergyói székely nyelvjárás.
  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. (1899)
  • Erdélyi Lipót 1896: Nyitra vármegye népoktatásügye 1895-ben. Nyitra, Neugebauer Nándor.
  • Horvát Sándor 1896: Adatok Nyitravármegye és város monografiájához. Nyitra.
  • Kőrösy József 1896: Magyarosodás és eltótosodás Nyitra megyében. Nyitramegyei Szemle.
  • Kőrösi József 1896: Magyarosodás és eltótosodás Nyitramegyében. Budapesti szemle 24/234, 394-418.
  • Steiger Albert 1896: Vadászati statisztikai adatok a Nyitra vármegye vadállomány-bőségét feltüntető grafikus kimutatáshoz. Pozsony.
  • Ladislav Pauliny 1891-1894: Dejepis superintendencie Nitranskej I-IV.
  • Fekete Lajos 1888: Nyitra- és Pozsonymegye erdészeti viszonyai. Erdészeti Lapok 1888/IX, 875-893.
  • Tagányi Károly 1887-1888: Nyitra helyneveinek magyarázata. Nyitramegyei Közlöny.
  • Némethy Károly 1883: A Nyitra-folyó völgyének geographiája. Túdori értekezés.
  • Nagy József 1876: A cholera Nyitra megyében 1831-től 1874-ig. Nyitra.
  • Pázmány Dániel 1873: Nyitramegyei gazdasági egyesület. Gazdasági Lapok.
  • Könyöki József 1871: Visszapillantás a Nyitra-, Turócz- és Liptó megyékben tett régészeti kirándulásra. Archaeologiai Közlemények 8/2. 84-97.
  • Nagy József: Nyitra megye helyírása (Komárom, 1864)
  • 1791 Raff György geografiája. Vác, 169.
  • Losontzi Mányoki István 1771: Hármas Kis Tükör.

További információkSzerkesztés

  Ez a magyar közigazgatási egységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyitra_vármegye&oldid=25617567”