Főmenü megnyitása

Nyitra vármegye

Történelmi vármegye

Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.

Nyitra vármegye
Nyitra vármegye címere
Nyitra vármegye címere

Ország Magyar Királyság
Központ Nyitra
Népesség
Népesség 457 500 fő (1910)
Népsűrűség 82,9 fő/km²
Nemzetiségek szlovákok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület5 551  km2
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép (1887)
Domborzati térkép (1887)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitra vármegye témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

A vármegye területének északi része hegyes, déli része síkság. Északon a Kis-Kárpátok csoportjai, délen a Pozsonyi-medence síksága foglalta területét. A vármegyét északnyugaton a Morva határolta, emellett a Nyitra, Miava és a Vág is fontos folyója a vármegyének. Délkeleti részén a Zsitva is érintette. Északon Trencsén vármegye, keleten Turóc és Bars vármegyék, délről Komárom vármegye, nyugatról pedig Morvaország és Pozsony vármegye határolta.

TörténelemSzerkesztés

Nyitra vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Nyitravár központtal.[1]

A 16. század végén nagy pusztítást vitt véghez a török a Nyitra völgyében. 1598-ban 17909 ház adózott, míg 1600-ban már csak 12140.[2]

1606-ból származó pecsétjét 1838-ban újították meg. Címerének központi motívuma a kun harcosra lesújtó Szent László király. A monarchia fennállásának végén a mai nyugat-szlovákiai területen a magyarság felülreprezentált volt a választójoggal bírók körében, azonban más vármegyékhez hasonlóan itt még így sem került fölénybe a magyarság.[3] A kőből vagy téglából épült épületek a vármegyében 70% felett voltak, és az utolsó évtizedekben magas volt a természetes szaporulat, melyet a belső migráció csak fokozott.[4] 1918-tól Csehszlovákia része.

Az első bécsi döntés értelmében 1938 őszén a vármegye déli része visszakerült egy rövid időre Magyarországhoz, és a szintén csonka Pozsony vármegye megmaradt területével létrehozták a rövidéletü Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyét. A világháború után az első bécsi döntést érvénytelenítették, a terület újra Csehszlovákia része lett.

1996-tól (szlovákiai megyerendezés) az egykori vármegye területének nagy része a szlovákiai Nyitrai kerülethez tartozik.

 
Nyitra vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

LakosságSzerkesztés

1910-ben a vármegye összlakossága 457 500 személy volt, ebből:

KözigazgatásSzerkesztés

 
Az egykori Nyitra vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

A vármegye tizenkét járásra volt felosztva:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. Juraj Žudel 1984: Stolice na Slovensku. Bratislava, 85.
  3. Demeter GáborSzulovszky János (szerk.) 2018: Területi egyenlőtlenségek nyomában a történeti Magyarországon Módszerek és megközelítések. Budapest-Debrecen, 43 98. jegyzet.
  4. Demeter-Szulovszky 2018, 65, 149-150.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés