Nyitra vármegye
Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Egykori területe jelenleg Szlovákia része.
| Nyitra vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Nyitra | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Népsűrűség | 82,9 fő/km² | ||
| Nemzetiségek | szlovákok, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5551 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Pozíció a Magyar Királyság térképén | |||
 | |||
| Domborzati térkép (1887) | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitra vármegye témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Földrajzi helyzete
szerkesztésA vármegye területének északi része hegyes, déli része síkság. Északon a Kis-Kárpátok csoportjai, délen a Pozsonyi-medence síksága foglalta területét. A vármegyét északnyugaton a Morva határolta, emellett a Nyitra, Miava és a Vág is fontos folyója a vármegyének. Délkeleti részén a Zsitva is érintette. Északon Trencsén vármegye, keleten Turóc és Bars vármegyék, délről Komárom vármegye, nyugatról pedig Morvaország és Pozsony vármegye határolta.
A nyitrai régió Szlovákia híres, nemzetközileg elismert borvidékeinek egyike.[1] A borvidék (egyik) mai központja Kistapolcsány (Topoľčianky).
Történelme
szerkesztésNyitra vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Nyitravár központtal.[2]
A 16. század végén nagy pusztítást vitt véghez a török a Nyitra völgyében. 1598-ban 17909 ház adózott, míg 1600-ban már csak 12140.[3]
1606-ból származó pecsétjét 1838-ban újították meg. Címerének központi motívuma a kun harcosra lesújtó Szent László király. A monarchia fennállásának végén a mai nyugat-szlovákiai területen a magyarság felülreprezentált volt a választójogúak közt, de más vármegyékhez hasonlóan itt sem került fölénybe.[4]
A kőből vagy téglából épült épületek a vármegyében 70% felett voltak, és az utolsó évtizedekben magas volt a természetes szaporulat, melyet a belső migráció csak fokozott.[5] 1920-tól Csehszlovákia része.
Az első bécsi döntés értelmében 1938 őszén a vármegye déli része egy rövid időre visszakerült Magyarországhoz, és a szintén csonka Pozsony vármegye megmaradt területével létrehozták a rövid életű Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyét. A világháború után az első bécsi döntést érvénytelenítették, a terület újra Csehszlovákia része lett.
1996-tól (szlovákiai megyerendezés) az egykori vármegye területe a szlovákiai Nyitrai kerület, Trencséni kerület, valamint Zsolnai kerület között van felosztva.
Lakossága
szerkesztés1910-ben a vármegye összlakossága 457 500 személy volt, ebből:
Közigazgatás
szerkesztés
A vármegye tizenkét járásra volt felosztva:
- Érsekújvári járás, székhelye Nagysurány
- Galgóci járás, székhelye Galgóc
- Miavai járás, székhelye Miava
- Nagytapolcsányi járás, székhelye Nagytapolcsány
- Nyitrai járás, székhelye Nyitra (rendezett tanácsú város)
- Nyitrazsámbokréti járás, székhelye Nyitrazsámbokrét
- Pöstyéni járás, székhelye Pöstyén
- Privigyei járás, székhelye Privigye
- Szakolcai járás, székhelye Holics
- Szenicei járás, székhelye Szenice
- Vágsellyei járás, székhelye Tornóc
- Vágújhelyi járás, székhelye Vágújhely
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ NLC: https://nlc.hu/utazas/20231023/pillantson-be-az-arisztokratak-vilagaba/#1#8603
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Juraj Žudel 1984: Stolice na Slovensku. Bratislava, 85.
- ↑ Demeter Gábor – Szulovszky János (szerk.) 2018: Területi egyenlőtlenségek nyomában a történeti Magyarországon Módszerek és megközelítések. Budapest-Debrecen, 43 98. jegyzet.
- ↑ Demeter-Szulovszky 2018, 65, 149-150.
Források
szerkesztés- Peter Keresteš 2019: Archív Nitrianskej stolice do roku 1848. Archívny almanach II.
- Ľudmila Maslíková 2017: Mýtne stanice v Nitrianskej župe v stredoveku. In: Ingenii laus - Zborník štúdií venovaný jubilujúcemu prof. PhDr. Jánovi Lukačkovi, CSc.
- Richard Marsina 2017: Založenie a oneskorené obnovenie Nitrianskeho biskupstva. In: Ingenii laus - Zborník štúdií venovaný jubilujúcemu prof. PhDr. Jánovi Lukačkovi, CSc.
- Lukačka, J. 2017: Úloha hradov pri ochrane a správe stredovekých sídiel v Nitrianskej a Trenčianskej župe v stredoveku. In: Dvořáková, D.: Stredoveké hrady na Slovensku.
- Katarína Rácová 2017: Vodné toky Nitrianskej stolice v Belových Vedomostiach. Studia Historica Nitriensia 2017/1, 191-197.
- Martin Bóna - Ján Lukačka 2015: Kultúrno-historické pamiatky stredného Ponitria.
- Buda Ferenc 2015: Židia v Nitrianskej župe - Šuriansky rabinát. Nitriansky Hrádok.
- Valkovič, M. 2013: Úradnícka elita Nitrianskej župy a jej podiel na upevňovaní československej štátnej moci v rokoch 1918-1922. Slovenská archivistika XLVIII/1, 68-99.
- Ľudmila Maslíková: Vývoj cestnej siete v regióne dolného Ponitria do začiatku 15. storočia. Medea 2012.
- Miloš Marek 2010: Formovanie farskej siete na území Nitrianskej župy v stredoveku. In: Vývoj cirkevnej správy na Slovensku. Krakov, 132-215.
- Neumann Tibor 2009: Nyitra megye hegyentúli járásának kamarahaszna-összeírása. In: Tanulmányok Engel Pál tiszteletére.
- Kiss László 2009: A Nyitra megyei orvosegyesület rövid, de tanulságos története (1839–184?) – Czilchert Róbert (1809–1884). Orvosi Hetilap 150 (14), 663-665.
- Ján Lukačka 2006: Nemecké osídlenie na území Nitrianskej župy v stredoveku. Studia Historica Tyrnaviensia VI, 104-109.
- Neumann Tibor 2005: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében. Századok.
- Lengyel Tünde 2005: Nyitra és Pozsony megye boszorkányperei a 16.-18. században. Archivum Sala II, 31-51.
- Lukačka, Ján - Bóna, Martin 2004: Die Beziehung zwischen der Burg und der Besiedlung im Gebiet des mittleren und nördlichen Nitratals bis zum Ende des 14. Jahrhunderts. In: Castrum Bene 7. Nitra, 141-158.
- Novák Veronika 2003: Nyitra, Bars és Abaúj vármegyék tisztségviselői és oklevélkiadásuk 1526-ig. Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv 16, 31-57. Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bukovszky László 2000: Népképviseleti választások Nyitra megyében 1848-ban. Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv 14.
- Oroszi Sándor 1998: Az Erzsébet királyné-emlékerdők, -ligetek összeírása és bejelentése Nyitra vármegyében.
- Lukačka, Ján 1995: Prehľad osídlenia na území Nitrianskej župy od 9. do konca 16. storočia. Geographia Slovaca 1995/9, 39-45.
- Lukačka, Ján 1994: Kontinuität der Besiedlung auf dem Gebiet des Komitats Nitra 9.-13. Jahrhundert. Studia Historica Slovaca - Beiträge zur ältesten Besiedlung der Slowakei 18, 129-178.
- Branislav Varsik 1988: Otázky vzniku a vývinu slovenského zemianstva.
- Lukačka, Ján 1985: Vývin osídlenia stredného a severného Ponitria do začiatku 15. storočia. Historický časopis 33/6, 817-840.
- Veronika Novaková 1984: Nitrianska stolica do roku 1526. Slovenská archivistika 19/2, 55–57.
- Lukačka, Ján 1982: Tribečské pohorie do roku 1526. Historické štúdie 1982/26, 131-159.
- Gálffy Péter 1944: Kisalföld, Felvidék és Kárpátalja : Bars-Hont, Esztergom, Komárom, Nyitra-Pozsony, Abaúj, Gömör-Kishont, Nógrád, Ung, Zemplén, Bereg, Ugocsa vármegye visszatért részei és a Kárpátalja.
- Fabricius Endre 1943: Nyitra vármegye főispánjai és alispánjai az Árpádok korától. Budapest.
- Fügedi Erik 1938: Nyitra megye betelepülése.
- Ethey Gyula 1938: Magyar települések a középkori Nyitramegyében. Történetírás 2, 162-177.
- Féja Tibor 1936: A nyitravölgyi palócsziget. Szülőföldünk 1936/ 2, 26-27.
- Németh (Deisler) Károly 1928: A volt m. kir. nyitrai 14. honvéd gyalogezred története
- 1928 Haditevékenység 1915. szeptember 7-től 1918. november 27-ig.
- 1914 Nyitra vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tisztajövedelme mívelési áganként és osztályonként - az 1909. évi V. t.-czikk alapján végrehajtott kataszteri kiigazitás után. Budapest.
- Matusovits Péter 1911: Az apáczalepke pusztulása Nyitra vármegyében. Erdészeti lapok 50/4, 292-296.
- Domonkos István 1905. A nyitravidéki nyelvjárás. Magyar Nyelvőr 34: 40–43.
- Szücs István - Gencsy István 1905: Nyelvjárási tanulmányok III. a Nyitra-vidéki palóc s a gyergyói székely nyelvjárás.
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. (1899)
- Erdélyi Lipót 1896: Nyitra vármegye népoktatásügye 1895-ben. Nyitra, Neugebauer Nándor.
- Horvát Sándor 1896: Adatok Nyitravármegye és város monografiájához. Nyitra.
- Kőrösy József 1896: Magyarosodás és eltótosodás Nyitra megyében. Nyitramegyei Szemle.
- Kőrösi József 1896: Magyarosodás és eltótosodás Nyitramegyében. Budapesti szemle 24/234, 394-418.
- Steiger Albert 1896: Vadászati statisztikai adatok a Nyitra vármegye vadállomány-bőségét feltüntető grafikus kimutatáshoz. Pozsony.
- Ladislav Pauliny 1891-1894: Dejepis superintendencie Nitranskej I-IV.
- Fekete Lajos 1888: Nyitra- és Pozsonymegye erdészeti viszonyai. Erdészeti Lapok 1888/IX, 875-893.
- Tagányi Károly 1887-1888: Nyitra helyneveinek magyarázata. Nyitramegyei Közlöny.
- Némethy Károly 1883: A Nyitra-folyó völgyének geographiája. Túdori értekezés.
- Nagy József 1876: A cholera Nyitra megyében 1831-től 1874-ig. Nyitra.
- Pázmány Dániel 1873: Nyitramegyei gazdasági egyesület. Gazdasági Lapok.
- Könyöki József 1871: Visszapillantás a Nyitra-, Turócz- és Liptó megyékben tett régészeti kirándulásra. Archaeologiai Közlemények 8/2. 84-97.
- Nagy József: Nyitra megye helyírása (Komárom, 1864)
- 1791 Raff György geografiája. Vác, 169.
- Losontzi Mányoki István 1771: Hármas Kis Tükör.
További információk
szerkesztés- Nyitra vármegyei nemesi felkelők zászlaja 1660-ból Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
