Sziklay János

(1857–1945) magyar újságíró

Sziklay János, 1895-ig Frömmel János (Veszprém, 1857. április 2.Budapest, 1945. november 25.[3]) hírlapíró, író, műfordító.

Sziklay János
Született Frömmel János
1857. április 2.[1]
Veszprém
Elhunyt 1945. november 25. (88 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhelye Farkasréti temető (felszámolták)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklay János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Sziklay Jeromos és Grizinger Mária fia. Iskoláit Veszprémben, Székesfehérvárott és Pozsonyban végezte, majd 1884-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Gazdasági pályára készülve Békés vármegyében volt gazdasági írnok. Később tanulmányai folytatására Pozsonyba költözött, ahol 1877-ben az akkor alakult magyar napilap belső és több fővárosi lap levelező munkatársa lett. 1879-ben Budapestre költözött, a Pesti Hírlap,[4] majd a Magyar Állam belső munkatársa lett és az irodalomnak élt.

1882-ben a térség turisztikai fejlesztésén dolgozó Balaton-Egylet – 1891-es újjáalakulásától Balatoni Kultur Egylet – fő kezdeményezője, alapításától 1893-ig titkára volt.[4][5] E tisztségében 1892-ben ő vetette fel először a keszthelyi Balatonvidéki Múzeum alapításának gondolatát.[6] Kezdetektől, 1891-től könyvtárosa,[7] 1895-től 1897-ig titkára volt az Otthon Írók és Hírlapírók Körének,[8][9] ezzel párhuzamosan 1897-ig a Budapesti Újságírók Egyesületének titkári feladatait is ellátta.[10]. 1898-ban a katolikus írók és hírlapírók Országos Pázmány Egyesületének alapító főtitkára lett.[11]

A Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának, 1915-től a Szent István Akadémia III. osztályának, 1943-tól tiszteletbeli tagja. 1930-ban kormányfőtanácsos. 50. évi írói jubileuma alkalmával Veszprémben utcát neveztek el róla.

Felesége Köszler Gizella volt.

Munkássága szerkesztés

Munkatárs volt: Pesti Napló (1879-től), Független Hírlap (1879), Pesti Hírlap (1881-től), Budapest, Ország-Világ (1880-tól), Képes Családi Lapok (1881-től), Fővárosi Lapok (1882-től), Magyarország és a Nagyvilág (1883-84), Gombostű (1884), Színészek Lapja (1884-től rendes színházi tudósító), Gondűző (1884), Magyar Salon (1885) stb. Később a Magyar Államnak rendes belső munkatársa volt a lap megszüntéig. Írt még a Nagy Nemzeti Naptárba (1881-85), az Athenaeum Naptárába (1883-84), a Hölgyek Naptárába (1883-84). Cikkei a Figyelőben (III. 1877. Pozsonyvidéki Lapok), a Pozsonyvidéki Lapokban (1878. 296. sz. Marót bán, tanulmány), a Fővárosi Lapokban (1886. 16. sz. Naturalismus), az Aradi Közlönyben (1894. 270. sz. Nemzeti szellem az irodalomban); a Magyar Államban (1899. 173. sz. Petőfi sírján, 1904. 105. sz. Jókai és a Balaton, 127. sz. Jókai pályája, 1908. 85. sz. A vidéki városok fejlődése a millennium óta). Számos művet fordított, köztük Lope de Veganak a Nemzeti Színházban előadott Király és pór c. verses vígjátékát.

Vas Gereben összes munkáit sajtó alá rendezte 1886-tól Váli Bélával.

Szerkesztette a Felvidék c. társadalmi lapot 1878-79. Pozsonyban; az Uj Nemzedék c. középiskolai tanulók Lapjának 1-4. számát 1884-ben; a Felebarát c. hírlapot 1887-ben Budapesten, amely fél év mulva megszűnt; Magyarország vármegyéi és városai első köteteit Borovszky Samuval, amelybe több cikket írt; az Iparosok Zsebnaptárát 1904-ben Zachara Lajossal; a Katholikus Magyarország c. kétkötetes munkát 1902-ben Kis Jánossal és a Révai nagy lexikonát.

Veszprém város az irodalomban és művészetben című munkája (1931) településtörténeti alapműnek számít.

Álnevei és jegyei: Yan-csi, Tihamér, Dr. Sashegyi, Sz. és Sz-y J.

Főbb művei szerkesztés

Eredeti szépirodalmi munkái
  • Apa és leány: Regény. Budapest: Lampel. 1880. = Piros Könyvtár, 32.  
  • A méltóságos asszony: Regény. Budapest: Légrády. 1882.  
  • A magyar népszínmű története: Első rész: A legrégibb időtől Szigligetiig. Budapest: szerzői. 1884.  
  • Szép Balaton mellől: Regényes apróságok. Budapest: Légrády. 1884.  
  • Ingoványon át: Regény. Budapest: Méhner. [1885].  
  • A paraszt gróf fia: Társadalmi regény. Gondűző, (1885) (folytatásokban)
  • Egy magyar testőr: Történeti regény. Budapest: Méhner. 1885.  
  • Tékozló fiú: Regény. Budapest: szerzői. 1886.  
  • Budavár ostromai. Budapest: Heisler ny. 1886.  
  • A sportvilágból: Elbeszélések és versek. Írták Adorján Sándor, Balázs Sándor, Balog István, Oláh Miklós, Porzsolt Kálmán, Szabó Bandi, Sziklay János. Budapest: Aigner. [1886]. = Herkules Könyvtár, 4.  
  • Ábrándos évek: Elbeszélések. Budapest: Singer és Wolfner. 1888.  
  • Keresd a férjet!: Regény. Budapest: szerzői. 1889.  
  • Az atheisták: Regény. Budapest: Hunyadi Mátyás Intézet. 1891.  
  • Leonóra: Regény. Ország-Világ, XIII. évf. 26. sz. (1892. június 25.) és következő számok
  • Hany Istók története. Budapest: Lampel. 1892. = Kis Könyvtár, 5.  
  • Azok a jó rátótiak. Máramaros-Sziget: Berger. [1893]. = Kis Könyvtár, 2/20.  
  • Kis mesekönyv. A magyar ifjúság számára átd. Sziklay János. Budapest: Márkus ny. 1893.  
  • A cserepesi kastély: Regény. Budapest: Lepsényi. 1894.  
  • A szerelem apostolai: Regény. Budapest: Athenaeum. 1896. = Az Athenaeum Olvasótára IV, 9.  
  • A torony története. In A torony története / Gonosz idők: Elbeszélések az ifjúság számára. Budapest: Szent István-Társulat. 1896.  
  • A testvérek: Regény. Budapest: Pesti Könyv. 1899.  
  • Életképek: Elbeszélések a katholikus ifjuság számára. Budapest: Hunyadi Mátyás ny. 1899.   (Cziklay Lajossal).
  • Tisztító tüzön át: Regény az ifjúság számára. Budapest: Szent István-Társulat. 1900.  
  • Apró történetek. Budapest: Pelikán. [1901]. = Oktató Népkönyvtár X, 4–7.  
  • A karácsonfa: Karácsonyi rege, költemény. Budapest: Hunyadi Mátyás ny. [1901].  
  • A magyar szív: Csopaki Pali levelei nénjéhez, Mártához. Budapest: Szent István-Társulat. 1903.  
  • Kálváriám: Versek. Budapest: (kiadó nélkül). 1905.  
  • A nagyralátó Dani: Elbeszélés. Budapest: Szent István-Társulat. 1906. = Népiratkák, 234.  
  • Uj világ: Elbeszélés az ifjúság számára. Budapest: Szent István-Társulat. 1907.  
  • Az irgalmasság Golgotája: Történeti regény. Budapest: Szent István Társulat. 1910. = Családi Regénytár, 57–58.  
  • Lelkek váltsága: Elbeszélés. Budapest: Szent István Társulat. [1914].  
  • Balaton: Költemények, történet dalokban. Budapest: Magyar Lapkiadó. 1921.  
  • A szabadság költő-vértanúja: Regényes korrajz. Budapest: Szent István Társulat; Rózsa. [1926].   (Petőfi Sándorról)
  • Szent László király: Regéli egy regős. Budapest: Pázmány Egyesület. 1926.  
  • Magyar végzet: Drámai költemény. Budapest: szerzői. 1936.  


Turisztikai és országismereti munkái
  • Budapest összes látnivalóinak kimeritő kalauza az utak, utczák és terek jegyzékével, betürendbe sorolva. Szerk. Sziklay János. Budapest: Légrády Testvérek. 1885.  
  • Útmutató az 1885. évi budapesti országos kiállításra: Fővárosi kalauzzal. Szerk. Sziklay János és László Elek. 2. jav. és bőv. kiadás. Budapest: Lampel. 1885.  
  • Balatonvidéki kalauz: Túristák és fürdőzők kézikönyve. Budapest: Balaton-Egylet. 1889.  
  • Nyugoti Magyarország. Budapest: Borostyáni-Schwimmer. [1889]. = Magyarország Utirajzokban, 4.   (Krauss Nándorral)
  • A magyar alföldön. Budapest: Borostyáni-Schwimmer. [1890]. = Magyarország Utirajzokban, 7.  
  • Ferdinand Krauss – Jean Sziklay: A travers la Hongrie occidentale. Zurich: Füssli. = L’Europe illustrée, 4.  
  • Durch West-Ungarn. Zürich: Füssli. [1890]. = Europäische Wanderbilder, 4.  
  • A travers la grande plaine de Hongrie. Zurich: Füssli. [1890]. = L’Europe illustrée, 7.  
  • Durch die ungarische Tiefbühne. Zürich: Füssli. [1890]. = Europäische Wanderbilder, 7.  
  • Délmagyarország: Budapesttől Orsováig és Belgrádig. Többek közreműködésével írták Sternberg Adolf, Sziklay János. Budapest: Borostyáni-Schwimmer. [1890]. = Magyarország Utirajzokban, 9.  
  • Durch Süd-Ungarn. Von Adolf Sternberg, Johann Sziklay. Zürich: Füssli. [1890]. = Europäische Wanderbilder, 9.  
  • A travers la Hongrie méridionale. Par Adolphe Sternberg, Jean Sziklay. Zurich: Füssli. [1890]. = L’Europe illustrée, 9.  
  • A Balaton és vidéke. Budapest: Révai. 1890.  
  • Fürdők és nyaralóhelyek Dunántúlon. Budapest: Dunántúli Közművelődési Egyesület. 1893.   (Porzsolt Kálmánnal)
  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája, a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája. Szerk. Sziklay János és Borovszky Samu. Budapest: (kiadó nélkül). 1896–1900.   (4 kötet a sorozatból)
  • A magyar föld. Budapest: Szent István-Társulat. [1901]. = A Magyar Nép Könyvtára, 9–10.  
  • A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III/5: A Balaton bibliografiája. Budapest: Kilián. 1904.  
  • Három egyetem: Pozsony, Szeged, Kassa. Budapest: Globus ny. 1907.  
  • Balatonunk egészségügyi, gazdasági és turisztikai értéke. Budapest: Országos Pázmány-Egyesület. [1928].  
  • Veszprém város az irodalomban és művészetben. Veszprém: Óvári. 1931.  


Történeti munkái
  • A katholikus vallás terjedése a protestantizmus után: Történelmi és statisztikai tanulmány. Budapest: szerzői. 1893.  
  • Koronázási emlékkönyv I. Ferencz József királyunk megkoronázásának 25-ödik évfordulója ünnepére. Szerk. Kovács Dénes, Sziklay János. Budapest: Könyves Kálmán Rt. [1893].  
  • Negyven év a katholicizmus történetéből: A «Magyar Állam» negyvenéves jubileuma 1859–1899. Budapest: Hunyadi Mátyás ny. 1899.  
  • A katholikus Magyarország: A magyarok megtérésének és a magyar királyság megalapításának kilencszázados évfordulója alkalmából. Szerk. Kiss János, Sziklay János. Budapest: Stephaneum ny. 1902.  
  • A katholikus egyház története Magyarországon 1001–1901. Budapest: Stephaneum. 1903.  
  • Második Rákóczi Ferenc élete. Budapest: Szent István Társulat. 1903. = Népiratkák, 199.  
  • Mit csinált a régi Balaton-Egylet?: Adatok a Balaton-vidék történetéhez. Veszprém: Fodor ny. 1935.  
  • Dunántúli kultúrmunkások: A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest: Dunántúli Közművelődési Egyesület. 1941.  
  • A magyar revízió 1920–1941. Szerk. Sziklay János. Budapest: Hungária Lloyd. 1942.  


Műfordításai
  • Sacher-Masoch beszélyei. Budapest: Lampel. 1879. = Piros Könyvtár, 23.  
  • Élie Berthet: A pierrefittei bűntett. Budapest: Lampel. 1879. = Piros Könyvtár, 29.  
  • Ohnet György: Sarah grófnő: Regény. Budapest: Singer és Wolfner. 1887. = Egyetemes Regénytár II, 10–11.  
  • M.[aria] Buol: A Mária-kép: Elbeszélés. Budapest: Szent István-Társulat. [1901]. = Családi Regénytár, 14.  
  • Marion Crawford: Via crucis: Angol regény. Budapest: Pelikán. 1901–1902.  
  • Dumas: A két Diana. Budapest: Gutenberg. [1928].  
  • Victor Hugo: 1793: Regény. Budapest: Gutenberg. [1928].  
  • Victor Hugo: Hernani: Tragédia. Budapest: Gutenberg. [1930].  

Jegyzetek szerkesztés

  1. BnF források (francia nyelven)
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  3. Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti anyakönyv 1907/1945. folyószáma alatt.
  4. a b A Balaton-egylet megalakulása. Pesti Hírlap, IV. évf. 232. sz. (1882. augusztus 24.) 4. o.
  5. Az első vidéki dunántuli kultur-egyesület. Pesti Hírlap, XIII. évf. 212. sz. (1891. augusztus 4.) 5. o.
  6. A Balatoni kulturegyesület. Pesti Hírlap, XIV. évf. 137. sz. (1892. május 17.) 9. o.
  7. Otthon. Budapesti Hírlap, XI. évf. 67. sz. (1891. március 9.) 3. o.
  8. Magyarország tiszti czím- és névtára: 1895. Budapest: Pesti ny. 1895. 714. o.  
  9. Az Otthon közgyülése. Pesti Napló, XLVIII. évf. 95. sz. (1897. április 5.) 2. o.
  10. Egyletek és intézetek. Pesti Hírlap, XIX. évf. 251. sz. (1897. szeptember 10.) 8. o.
  11. Az országos Pázmány-Egyesület közgyülése. Alkotmány, III. évf. 112. sz. (1898. május 11.) 4. o.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Kiszlingstein Könyvészete.
  • A Pallas nagy lexikona XV. 685. I., II. Pótkötet 1904. 672.
  • Magyar Könyvészet 1900-1906.
  • Petrik, Magyar Könyvészet 1886-1900.