Cziklay Lajos, születési és 1876-ig használt nevén Czinner Lajos (Szeged, 1852. augusztus 31.Budapest, 1927. december 9.) magyar újságíró és ifjúsági író.

Cziklay Lajos
Cziklay Lajos.png
Született Czinner Lajos
1852. augusztus 31.
Szeged
Elhunyt 1927. december 9. (75 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Cziklay Lajos témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Szegeden született. Középiskoláit ugyanott, majd Kecskeméten és Budapesten, jogi tanulmányait Budapesten, Kecskeméten, Debrecenben és Bécsben végezte. 1872-ben fogalmazó gyakornok lett a belügyminisztériumban és még abban az évben t. fogalmazó a szegedi városi tanácsnál, ahol 1875 végéig működött. 1876 és 1868-ban birói- és államvizsgát tett. Szegeden megalapította a Deák ifjusági egyletet és annak első elnöke volt.

MűveiSzerkesztés

FolyóiratcikkekSzerkesztés

Hirlapirói működését 1870-ben kezdte meg a szegedi Tiszavidéknél; később irt a Szegedi Hiradóba, Kecskeméti Lapokba tárcákat és költeményeket; 1873-ban a Szegedi Lapok c. napilap munkatársa volt. Közben a Delejtű s Reform budapesti napilapokba irt történelmi tárgyú tárczákat. 1878-ban a Budapest c. napilapnak munkatársa lett, melynek előbb szépirodalmi, később politikai rovatát vezette. 1880-ban a Képes Családi Lapoknak lett segédszerkesztője; közben a Magyarország és Nagyvilágban, Fővárosi Lapokban, Pesti Hirlapban, Budap. Hirlapban és több más lapban is jelentek meg tőle költemények, történelmi tárcák stb. 1881 óta a Magyar Állam belmunkatársa s heti mellékletének, a Szépirodalmi Kertnek szerkesztője. Egy ideig segédszerkesztője volt a Magy. Katholikusnak és a Magyar Szemlének.

Álnevei és jegye: Onossy, Halvány ifjú, X. (Az elsőt a szegedi lapokban 1883–84-ben, a másodikat a Képes Családi Lapokban és a harmadikat a Magyar Katholikusban 1885-ben használta.)

Önállóan megjelent műveiSzerkesztés

 
Katholikus hajadonok könyve
  • 1. Az iparosok a magyar törvénytárban. Szeged, 1873.
  • 2. Dalbokréta. Költemények. Budapest, 1878.
  • 3. A betyár. Elbeszélés. Budapest, 1879.
  • 4. A török kozák. Elbeszélés. Wachenhusen után magyarítva. Budapest, 1879. (Piros Könyvtár 19.)
  • 5. A titokteljes gróf. Regény. Budapest, 1879.
  • 6. Az ördög czimborája. Budapest, 1879. Regény három kötetben.
  • 7. A gonosz asszony. Regény. Budapest, 1880. Két kötet.
  • 8. Társalgó. Illemtan. Budapest, 1883.
  • 9. Felköszöntő Budapest, 1883. (Apróbb költemények gyermekek számára.)
  • 10. Divatos jellemek. Beszély. Budapest, 1885.
  • 11. Ne pletykálkodjunk, intő szó a magyar néphez. Budapest, 1890. (Versekben.)
  • 12. Marczi és Miska, két lurkó története. Busch V. után 96 torzrajzzal. Budapest, 1891. (2. kiadás. Budapest, 1892.)
  • 13. Ugri Matyi, a vészmadár. A fúvópuska. A fürdő. Busch V. után 88 torzrajzzal.
  • 14. Kath. hajadonok könyve. (Jó tanácsadó az élet minden utaira.) Pozsony, 1892. (Ism. Religio 14. sz. M. Szemle 3. sz.)
  • 15. Üdülő órák. Budapest, 1895.
  • 16. Az őrangyalhoz. (Ford.) Budapest, 1896.
  • 17. Rudolf Emlékalbum. Szerk. Budapest, 1897.
  • 18. A tíz szobor. Budapest, 1898.
  • 19. Életképek. Szerk. Sziklay Jánossal. Budapest, 1899.
  • 20. Az én kápolnám. Ford. Budapest, 1904.
  • 21. A maffia. Három évtizedes kat. újságírói működésem tapasztalatai. Budapest, 1908

1871-ben Kecskeméten előadták Felsült vőlegény c. 3 felv. vígjátékát.

ForrásokSzerkesztés