Wikipédia

Békés vármegye

mai magyarországi vármegye

Koordináták: é. sz. 46° 44′ 15″, k. h. 21° 02′ 41″

Ez a szócikk a mai megyéről és 1950 utáni történetéről szól. Hasonló címmel lásd még: Békés vármegye története.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban. Északról Hajdú-Bihar vármegye, északnyugatról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, nyugatról Csongrád-Csanád vármegye, délről és keletről pedig Románia határolja. Székhelye a híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról híres Békéscsaba. Miután a magyarok meghódították a területet, Békés és környéke a Csolt nemzetség birtokában került. A terület "Békés" neve eredetileg a földvár neve volt, amely aztán Békés vármegyének adta a nevét, és sok más várhoz hasonlóan valószínűleg itt is az első várúrról kapta a nevét.

Békés vármegye
A Körös Mezőberénynél
A Körös Mezőberénynél
Békés vármegye címere
Békés vármegye címere		 Békés vármegye zászlaja
Békés vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
Vármegyeszékhely Békéscsaba
Járások száma 9
Települések száma 75
megyei jogú városok 1
egyéb városok 21
ISO 3166-2HU-BE
Főispán Dr. Takács Árpád
Népesség
Teljes népesség315 222 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség66,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5631,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Békés vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Békés vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Békés vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Békés vármegye témájú médiaállományokat.

Békés környéke a Kr.e. 5. évezred óta lakott, a magyarok érkezése előtt pedig számos más törzs telepedett le a területen. A vármegyét I. István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején, valószínűleg a Csolt nemzetség birtokaira alapozva. A tatárok betörése idején azon területek közé közé tartozott, amelyek a háború következtében elnéptelenedtek. A 14. századtól egyre inkább Gyula lett a térség központja, I. Mátyás pedig megyeszékhelyi rangra is emelte. Az török háborúk idején fontos erődítménynek számított, majd 1566-ban végül elfoglalták. Ez idő alatt a térség teljesen elnéptelenedett, több város elpusztult.

A 18. század elején, az oszmánok kiűzése után a megye újra benépesült, nemcsak magyarokkal, hanem szlovákokkal (Békéscsaba, Endrőd, Szarvas és Tótkomlós környékén), szerbekkel, németekkel (Németgyula, Elek), és románokkkal (Kétegyháza). A nem magyar lakosság nagy része a 19. század közepére asszimilálódott. A vármegye mezőgazdasági jelentősége és az 1858-ban elkészült Pest-Békéscsaba új vasútvonal fejlődést hozott a térségnek. A fejlődés egészen az I. világháborúig tartott, ekkor a térség a perifériára került és Békéscsabának kellett átvennie az elveszett városok szerepét. A népességnövekedés 1950-ben tetőzött 472 ezer főnél. Ebben az évben lett a megye székhelye Békéscsaba. A következő években a megye, Magyarország nagy részéhez hasonlóan, iparosodott, a városok lakossága megnőtt.

A vármegye összterülete 5631,05 km2, ez Magyarország területének 6,05%-a. Mivel a megye teljes területe az Alföldön található, nem rendelkezik magasabb kiemelkedéssel. Legmagasabb pontja a megye délkeleti részén található, Battonya térségében levő Livius-halom, mely mindössze 107 méteres magassággal rendelkezik. Azonban a vármegye gazdag folyóhálózattal rendelkezik, területén folynak át a Körösök, a Berettyó és a Száraz-ér. Legfontosabb városai a megyeszékhely Békéscsaba, a kulturális és történelmi jelentőséggel bíró Gyula, az arborétumáról és a Mini Magyarországról nevezetes Szarvas és a Gyopárosfürdőről ismert Orosháza.

Földrajz szerkesztés

Domborzat szerkesztés

Békés vármegye az Alföldön helyezkedik el, területe sík. A Körös-Maros közén és a Körösök-Berettyó vidékén majdnem tökéletes a síkság. A vármegye tengerszint feletti magassága 81-106 méter körül ingadozik. Legmagasabb pontjai a vármegye délkeleti részén, a Csanádi-háton, Battonya térségében egyes halmok, amelyek a 106 méteres magasságot is meghaladják. Legalacsonyabb pontja Szarvas és Békésszentandrás között, a Hármas-Körös mellett található, kb. 81 méter magasan.

Éghajlat szerkesztés

Éghajlata kontinentális, meglehetősen hideg téllel és meleg nyárral. A csapadékháztartása jobb az alföldi átlagnál, ugyanis a területtől légvonalban mindössze 60–70 km-re emelkednek az Erdélyi-szigethegység igen magas, 1800 métert is meghaladó láncai (Béli-hegység, Bihar-hegység, Vigyázó-hegység), ezért megugrik az éves csapadék-mennyiség, 550–600 mm-re. A évi napsütéses órák száma is magas országos viszonylatban.

Geológia szerkesztés

A vármegye területét vastag homokos-löszös üledékréteg borítja. A megye legjelentősebb ásványkincse a földgáz, az ország készletének kb. egyötöde.

Vízrajz szerkesztés

A síkvidék folyamatosságát a viszonylag sűrű folyóhálózat tagolja. A vármegyének szám szerint 8 folyóvize van:

Nagyobb állóvizek:

Csatornák:

Élővilág, természetvédelem szerkesztés

A természetes növénytakaró eredetileg erdős-ligetes sztyeppe volt, azonban ezt legkésőbb a 19. század végére mindenhol feltörték, majd a nagy folyószabályozások idején maradék természetes jellegét is elvesztette, szántófölddé és kultúrtájjá alakult. A vármegye területén így mára kb. 25 ezer hektárra csökkent az erdős terület, az is főleg a vármegye északkeleti részén található (Mályvádi erdők és a Körös folyók ártéri erdői). A terület mai állatvilága is ehhez alkalmazkodott, de apróvadak viszonylag nagy számban találhatók a területen.

Békés vármegye jellemző földrajzi pontjai szerkesztés

Történelme szerkesztés

 Bővebben: Békés vármegye története
 
A gyulai vár

A terület lakott volt már az i. e. 5.-4. évezredben is (Körös-kultúra). Az i. e. 1. évezredben készülhetett a mai Pusztaföldvár melletti Nagy-Tatársánc nevű földvár. A honfoglalás előtt rengeteg különböző törzs élt a területen: szkíták, kelták, gepidák, szarmaták, avarok. A honfoglalás után a Vata nemzetség birtoka volt. A 11. században létrejövő Békés vármegye székhelye Békés lett. A népnyelvben emlegették egykor Békésország név alatt is.

A 15. század elején felépült a gyulai vár. Gyula ekkor a vármegye legjelentősebb települése volt, később Mátyás király vármegyeszékhelynek nevezte ki. A török elleni harcban a gyulai végvár fontos szerepet játszott, 1566-ban azonban több, mint egy hónapos véres ostromot követően elfoglalták. A kimerült védőket a törökök ígéretük ellenére lemészárolták. Az állandó harcok következtében a vármegye rengeteg települése elpusztult, a lakosság alig 10%-a maradt életben.

A 18. század elején, a törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után a vármegye elkezdett újra benépesülni, nagyrészt Harruckern bárónak köszönhetően. Nemcsak magyarokkal, hanem szlovákokkal (Békéscsaba, Endrőd, Szarvas, Tótkomlós), szerbekkel (Battonya), németekkel (Németgyula, Elek), románokkal (Kétegyháza). Az idegen lakosság a 19. század közepére nagyrészt asszimilálódott.

 
Régi vármegyetérkép településekkel és úthálózattal

A 19. század második felében a vármegye fejlődésnek indult, főleg mezőgazdasági szempontból kedvező adottságainak köszönhetően. Ekkoriban kezdődtek a hatalmas folyószabályozási munkák, elsőként a Körösöket regulázta meg a legendás mérnök, Vásárhelyi Pál. 1858-ban kiépült a vasúti fővonal Békéscsaba és Pest között. A másfél évtized múlva megépült és a nemzetközi kereskedelemben fontos szerepet játszó Nagyvárad-Fiume vasútvonal szintén Békés vármegyén haladt keresztül. A 19. század végének általános gazdasági fejlődésében Békés vármegye országos viszonylatban is élen járt.

Az első világháború után Békés vármegye településeinek át kellett venniük a Romániához került városok (Arad, Temesvár, Nagyvárad) szerepét, emiatt Békéscsaba újabb gyors fejlődésnek indult. A két világháború között a magyarországi városok közül Békéscsaba produkálta a leggyorsabb fejlődést. Ösztönzőleg hatott a gazdaságra a hadiipari konjunktúra is, főleg az 1938-as Győri Program után.

Békés vármegye mai területe az 1950-es megyerendezés során alakult ki. Ekkor csatolták hozzá a megszűnő Bihar megyétől a Sarkadi járást, az ugyancsak megszűnő Csanád megyétől a Mezőkovácsházi és a Battonyai járásokat, továbbá a később Tótkomlóssal egyesített Nagykopáncs községet, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyétől Dévaványa és Pusztaecseg községeket. A Hódmezővásárhely határából ez időben alakult Kardoskút községet szintén Békés vármegyéhez csatolták, míg az egyetlen területi csökkenést Öcsödnek Szolnok megyéhez csatolása jelentette. Ugyanekkor lett Békés vármegye székhelye Gyula helyett Békéscsaba.

1941-ben a vármegye mai területének lakossága 477 ezer fő volt (az eddigi legmagasabb), azóta csökken,[2] kezdetben az elvándorlás következtében, amihez később a negatív természetes szaporodás is hozzájárult. A vármegyeszékhely ettől az évtől kezdve Békéscsaba. Az 1960-as évekre, ahogy az ország más részeiben, úgy Békés vármegyében is jellemző az ipartelepítés és a városok népességnövekedése. Ezzel összhangban a vármegye nagyvárosait panelesítették, sokszor teljesen figyelmen kívül hagyva az eredeti települési sajátosságokat. Békéscsabán 2006-ban 17 800 házgyári technológiával épült lakás van, vagyis lakótelepeken él a lakosság több mint 50%-a! Erőteljesen panelesítették még Orosházát, Gyulát és Szarvast is. Gyakorlatilag a vármegye minden olyan települését, amely 10 000 fő feletti népességgel bírt, de néha alatta is (például Mezőkovácsháza) elláttak lakótelepekkel.

Az iparosítás jórészt a mezőgazdaság gépesítéséből adódó fölösleges munkaerőt kötötte le, de jórészt az élelmiszeripar és könnyűipar dominált. Békéscsabán ebben az időben működött élelmiszeriparral, nyomdaiparral és számottevő építőiparral. Gyulán az országos hírű Húskombinát, Tejpor és sajtgyártás, illetve nyomdaipar voltak a legjellemzőbbek. Orosházára telepítették Magyarország legmodernebb üveggyárát. Szarvason is sor került beruházásokra, az azóta felszámolás alatt álló Szarvasi Vas-Fémipari Zrt., illetve a Szirén Ruházati Szövetkezet is erősítette az ipari jelleget. Gyomaendrődön a cipőgyártás volt jellemző.

A terület nehezen vészelte át a rendszerváltást, számos nagyvállalatából még hírmondó is alig maradt, azok is csökkentett termeléssel, felére-harmadára esett munkáslétszámmal dolgoznak. További negatívumként említhető az is, hogy az 1989-es romániai forradalom, majd az 1991-ben kitört délszláv háború miatt a befektetők lényegében elfelejtették a vármegyét. A második délszláv konfliktus is rontott a helyzeten, ami számos Békés vármegyeinek emlékezetes napokat, hónapokat hozott, mivel nehezen tudtak aludni a megye déli területein élők a Magyar Légierő és a NATO közös járőröző repülőgépeinek zajától.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között szerkesztés

Járások 1950–1983 között szerkesztés

Az 1950-es megyerendezés előtt Békés megyéhez hat járás tartozott (Békési, Gyomai, Gyulai, Orosházi, Szarvasi és Szeghalmi). A megyerendezéskor Békés megyéhez csatolták Bihar megyétől a Cséffa-Nagyszalontai járást (székhelye Sarkad volt), Csanád megyétől pedig a Battonyai és a Mezőkovácsházi járást, így a megyében 1950. március 16-ától kilenc járás volt.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Battonyai járás beolvadt a Mezőkovácsháziba, ugyanakkor a Cséffa-Nagyszalontai járás elnevezése Sarkadira változott, így a tanácsrendszer bevezetésekor Békés megye nyolc járásra oszlott (Békési, Gyomai, Gyulai, Mezőkovácsházi, Orosházi, Sarkadi, Szarvasi és Szeghalmi).

Ezt követően 1983-ig a nyolcból három járás szűnt meg: a Gyomai és a Sarkadi 1966-ban, a Békési pedig 1974-ben. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez öt járás tartozott (Gyulai, Mezőkovácsházi, Orosházi, Szarvasi és Szeghalmi).

Városok 1950–1983 között szerkesztés

Az 1950-es megyerendezéskor Békés megyéhez két megyei város tartozott, Gyula és Orosháza. Ezen kívül Békéscsaba 1948 óta törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Békéscsaba attól kezdve Békés megyéhez tartozott.

1983-ig még két település szerzett városi rangot a megyében: Szarvas (1966-ban) és Békés (1973-ban), így 1983-ra a városok száma ötre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Békéscsaba közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Gyula és Orosháza közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Gyulai illetve az Orosházi járáshoz tartozott. 1954 és 1971 között a megye valamennyi városának jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1973‑1983 között szerkesztés

Békés megye városai közül 1983-ig három körül alakult városkörnyék: a Békéscsabai 1973-ban, a Békési 1974-ben, az Orosházi pedig 1980-ban. A két előbbi az 1974-ben megszűnt Békési járás teljes területét magába foglalta, az utóbbi viszont csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába és Orosháza járási székhely maradt 1983 végéig.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között szerkesztés

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált, így az egyidejűleg várossá alakult Szeghalom is. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Mezőkovácsháza, Gyomaendrőd és Sarkad. Az előbbi 1986-ban, a másik kettő 1989-ben alakult várossá. Szintén 1989-ben kapott városi rangot Battonya, Mezőberény és Mezőhegyes is, ez utóbbi három település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizenkettőre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás szerkesztés

Békés Vármegyei Önkormányzat szerkesztés

A vármegyei önkormányzat területi önkormányzat, jogi személy, melynek feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el. A vármegyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés.  A vármegyei testületek és tisztségviselők munkáját vármegyei önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése.

A Békés Vármegyei Közgyűlés tagjai.
Tag: Jelölő szervezet:
1. Zalai Mihály Fidesz-KDNP A közgyűlés elnöke
2. Szegedi Balázs Fidesz-KDNP a közgyűlés alelnöke
- Szebellédi Zoltán nem képviselő főállású alelnök
3. Földesi Mihály Mi Hazánk Mozgalom Képviselő
4. Hodálik Pál Fidesz-KDNP Képviselő
5. Kónya István Fidesz-KDNP Képviselő
6. Mucsi András Fidesz-KDNP Képviselő
7. Dr. Pappné Darida Andrea Fidesz-KDNP Képviselő
8. Pluhár László MSZP Képviselő
9. Puju János Fidesz-KDNP Képviselő
10. Samu Tamás Gergő Független Képviselő
11. Németh Sándor Dávid Momentum Képviselő
12. Sonkolyné Szekerczés Margit DK Képviselő
13. Dr. Szabó Ervin Jobbik Képviselő
14. Szabó János Zoltán DK Képviselő
15. Tolnai Péter Fidesz-KDNP Képviselő
16. Varga Gusztáv Fidesz-KDNP Képviselő
17. Závoda Ferenc Fidesz-KDNP Képviselő

A vármegyei önkormányzati közgyűléseket Békéscsabán tartják, de a békéscsabaiak nem szavaznak a vármegyei közgyűlési listákra.

Országgyűlési egyéni választókerületek Békés vármegyében szerkesztés

Választókerület Országgyűlési képviselő Országgyűlési frakció
Békés 01. OEVK Székhelye: Békéscsaba Herczeg Tamás Fidesz
Békés 02. OEVK Székhelye: Békés Dankó Béla Fidesz
Békés 03. OEVK Székhelye: Gyula Kovács József Dezső Fidesz
Békés 04. OEVK Székhelye: Orosháza Erdős Norbert Fidesz

Békés vármegyének jelenleg 4 képviselői helye van a magyar parlamentben. 1990-2014 között 7 képviselője volt a vármegyének, a 2011-es új választási törvény értelmében azonban 176-ról 106-ra csökkent az egyéni választókerületek száma, így a vármegyében 7 választókerület helyett 4 lett. Megszűnt a szeghalomi, a szarvasi és a mezőkovácsházai választókerület. A 4. számú választókerület (Szeghalom) egyesült a szarvasi választókerülettel (jelenleg együtt alkotják Békés megyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerületet), a Szarvasi választókerület (1990-2014 között a Békés vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület) egyesült a Békés városi választókerülettel (jelenleg együtt alkotják Békés megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületet). A mezőkovácsházai választókerület, azaz A Békés vármegyei 7. sz. országgyűlési választókerület pedig az orosházi választókerülettel (Békés vármegyei 6. sz. országgyűlési egyéni választókerület), így 2014-től együtt alkotják a Békés megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerületet. Így Békés vármegye tehát a következő választókerületekre oszlik:

Járások szerkesztés

Békés vármegye járásainak száma 9. Békés vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)		 Népsűrűség
(fő/km²)
1 Békéscsabai járás Békéscsaba
9
3
82 424
636,16
130
2 Békési járás Békés
7
2
37 259
525,24
71
3 Gyomaendrődi járás Gyomaendrőd
5
2
23 980
686,21
35
4 Gyulai járás Gyula
4
2
41 579
413,22
101
5 Mezőkovácsházai járás Mezőkovácsháza
18
4
40 608
881,49
46
6 Orosházi járás Orosháza
8
2
51 392
717,18
72
7 Sarkadi járás Sarkad
11
1
23 228
570,97
41
8 Szarvasi járás Szarvas
6
2
28 558
485,06
59
9 Szeghalmi járás Szeghalom
7
4
30 125
714,19
42

Kistérségek szerkesztés

Békés vármegye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)		 Népsűrűség
(fő/km²)
3401 Békéscsabai kistérség Békéscsaba
6
2
71 903
450,73
160
3407 Békési kistérség Békés
9
2
41 854
633,87
66
3408 Gyulai kistérség Gyula
4
2
41 579
413,22
101
3402 Mezőkovácsházai kistérség Mezőkovácsháza
18
4
40 608
881,49
46
3403 Orosházai kistérség Orosháza
10
3
57 706
848,14
68
3404 Sarkadi kistérség Sarkad
11
1
23 228
570,97
41
3405 Szarvasi kistérség Szarvas
8
3
42 909
821,57
52
3406 Szeghalomi kistérség Szeghalom
9
5
39 366
1 009,73
39
 
Békés vármegye járásai

Demográfia szerkesztés

 
Békéscsaba légifelvételről

Etnikumok szerkesztés

A vármegye lakossága nemzetiségét tekintve sokszínű. A nemzetiségiek aránya 6,2% (2001). A szlovákok a vármegye középső területein, főként a 44-es főút mentén élnek (Békéscsaba, Szarvas és Tótkomlós) térségében koncentrálódnak, a románok Méhkeréken és Kétegyházán, a szerbek Battonyán élnek nagyobb számban, a romák elszórtan a települések többségében megtalálhatóak, főleg a vármegye északkeleti és délkeleti területein. Korábban jelentős volt a németek (svábok) jelenléte is (pl.: Elek, Almáskamarás, Gyula), többségüket azonban a második világháború után kitelepítették.

Ma a vármegyében román, roma, szlovák és német megyei kisebbségi önkormányzat működik.

A népesség változása szerkesztés

Az 1940-es évektől tart a vármegye demográfiai hanyatlása, a népesség száma folyamatosan csökken (1941-ben még 477 ezer lakosa volt). Folyamatos volt az elvándorlás az ország iparosodó, urbanizálódó megyéi és Budapest irányába, mivel a mezőgazdaság gépesítését, modernizációját követően felszabaduló nagyszámú munkaerő nem tudott elhelyezkedni a térségben a megfelelő mennyiségű szekunder (ipari) és tercier (szolgáltatások) munkahely hiánya miatt.

A 21. század első húsz évében 18 %-al csökkent a vármegye népessége, amellyel a magyarországi megyék közül a legnagyobb demográfiai hanyatlást mutatta.[3]

Települései szerkesztés

Békés vármegye településszerkezete alföldi jellegű, jellemző a kevés, nagy lélekszámú és kiterjedésű község, valamint a tanyák. A vármegye lakónépessége 338025 fő. A lakónépesség 77%-a él városokban, a megyeszékhely városban 17,5%-a. A lakónépességet tekintve a megye legnagyobb települései Békéscsaba, Gyula és Orosháza (ezek mind 20 ezer főnél népesebbek), míg a legkisebb város Medgyesegyháza. A vármegye legkisebb települése Újszalonta. A 10 ezer főnél népesebb városok száma 6, míg az 5 ezer főnél népesebb városok száma 16. A megye lakosságának 48 százaléka él a hat 10 ezer főnél népesebb városban.[4]

Városok szerkesztés

 
 
Békéscsaba
 
Gyula
 
Orosháza
 
Békés
 
Szarvas
 
Gyomaendrőd
 
Mezőberény
 
Sarkad
 
Szeghalom
 
Dévaványa
 
Vésztő
 
Mezőkovácsháza
 
Battonya
 
Tótkomlós
 
Füzesgyarmat
 
Mezőhegyes
 
Újkígyós
 
Csorvás
 
Elek
 
Körösladány
 
Medgyesegyháza
 
Kondoros
Békés vármegye városai

Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:[5]

Sorsz. Település Lakónépesség Járás
1.   Békéscsaba 59 357 fő (2018. jan 1.)[6] +/-  Békéscsabai járás
2.   Gyula 29 606 fő (2018. jan 1.)[7] +/-  Gyulai járás
3.   Orosháza 27 492 fő (2018. jan 1.)[8] +/-  Orosházi járás
4.   Békés 18 503 fő (2018. jan 1.)[9] +/-  Békési járás
5.   Szarvas 15 565 fő (2018. jan 1.)[10] +/-  Szarvasi járás
6.   Gyomaendrőd 12 839 fő (2018. jan 1.)[11] +/-  Gyomaendrődi járás
7.   Mezőberény 9880 fő (2018. jan 1.)[12] +/-  Békési járás
8.   Sarkad 9677 fő (2018. jan 1.)[13] +/-  Sarkadi járás
9.   Szeghalom 8680 fő (2018. jan 1.)[14] +/-  Szeghalmi járás
10.   Dévaványa 7472 fő (2018. jan 1.)[15] +/-  Gyomaendrődi járás
11.   Vésztő 6592 fő (2018. jan 1.)[16] +/-  Szeghalmi járás
12.   Mezőkovácsháza 5899 fő (2018. jan 1.)[17] +/-  Mezőkovácsházai járás
13.   Battonya 5657 fő (2018. jan 1.)[18] +/-  Mezőkovácsházai járás
14.   Tótkomlós 5662 fő (2018. jan 1.)[19] +/-  Orosházi járás
15.   Füzesgyarmat 5578 fő (2018. jan 1.)[20] +/-  Szeghalmi járás
16.   Mezőhegyes 5041 fő (2018. jan 1.)[21] +/-  Mezőkovácsházai járás
17.   Újkígyós 4899 fő (2018. jan 1.)[22] +/-  Békéscsabai járás
18. Kondoros 4794 fő (2018. jan 1.)[23] +/-  Szarvasi járás
19.   Csorvás 4722 fő (2018. jan 1.)[24] +/-  Békéscsabai járás
20.   Elek 4589 fő (2018. jan 1.)[25] +/-  Gyulai járás
21.   Körösladány 4383 fő (2018. jan 1.)[26] +/-  Szeghalmi járás
22.   Medgyesegyháza 3474 fő (2018. jan 1.)[27] +/-  Mezőkovácsházai járás

Községek, nagyközségek szerkesztés

Gazdaság szerkesztés

A vármegye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) [forrás?]

1. Guardian Orosháza Kft. (78),

2. Guardian Magyarország Kft. (84),

3. Gallicoop Zrt. (457).

Mezőgazdaság szerkesztés

A vármegye általánosságban véve az ország éléstára. Termőtalaja jó minőségű, akár 35 aranykoronát is meghaladó termőtalajértékekkel. Itt termelik a vármegyék között a legtöbb kukoricát, búzát és árpát is. Szintén élvonalban van a terület cukorrépa, kender, zöldség-gyümölcs termelésében is. Az állatállomány is jelentős, bár jócskán csökkent 1988 óta, de még így is itt tartják a legtöbb sertést, de jelentős a baromfi, víziszárnyasok és juhok állománya is. A legmagasabb sikértartalmú és legjobb minőségű búzát is a békés vármegyei földekről aratják le, itt fejlesztették ki az 1974-ig igen népszerű Bánkúti búzát, melynek minőségét a termesztés 1974-es megszüntetése óta sem sikerült ismét elérni. Ezekből is levonható, hogy abszolút mezőgazdasági jellegű a megye, aminek számos hátránya is van.

Bányászat szerkesztés

Az ország földgázkitermelésének kb. 20%-a származik a békési kutakból. jelentős még a kőolajkitermelés, valamint az agyag és homokbányászat. A szakemberek szerint nagy lehetőség rejlik a termálvíz hasznosításában is, de ez részben még kiaknázatlan.

Ipar szerkesztés

 
A békéscsabai Kner nyomda épülete

Az ipar általánosságban nem annyira jellemző, csak pár város életében játszik meghatározó szerepet (Körösladány, Orosháza, Szarvas), mindenhol a szolgáltatások aránya van túlsúlyban, főleg igaz ez a megyeszékhelyre és Gyulára.

  • Békéscsaba

Élelmiszeripar (hús,-kolbászgyártás). Hungarikumnak minősül a Csabai Kolbász. A város rendelkezik a mai napig az ország egyik legkorszerűbb nyomdájával. Ennek tulajdonosa a Kner Rt. Természetesen a Békéscsabán hagyományosnak mondható nyomdaiparnak több képviselője is van, ilyen a Javipa és a Hungária nyomdák.

Új beruházásként jelent meg a város életében a Csaba-Metál Kft (alumíniumöntés és megmunkálás), a Linamar Hungary Kft (gépipar), illetve az SMK Hungária Kft (mobiltelefon részegységek gyártása). Felépült az Inkubátorház, a Vállalkozási Centrum is. Immár 500 embert foglalkoztat az újonnan idetelepülő Budapest-Bank Bankműveleti központja is. A képen szereplő nyomdaépület még most is megvan, a Kner Packaging Kft. tulajdonában, felújítva.

  • Gyula
 
A gyulai városháza

Gyulán az országos hírű Húskombinát, tejpor és sajtgyártás, illetve nyomdaipar (Dürer Nyomda) a legjellemzőbbek. Újabb keletű a Békéswind (szélerőmű alkatrészek gyártása). A várost nem igazán iparosították annak periférikus jellege és gyenge megközelíthetősége miatt. Mindezt azonban kárpótolja a nagy idegenforgalma, hiszen vendégéjszakák szerint Szegedtől kicsit lemaradva a második helyen áll a régióban a Várfürdőnek köszönhetően. A fürdő vize 1967 óta minősített gyógyvíz, évente több ezer külföldi (főleg német) és rengeteg belföldi turista keresi fel.

  • Orosháza

Orosházára telepítették Magyarország legmodernebb üveggyárát a nem messze talált földgáznak köszönhetően, amelynek a 60-as évek vége felé kezdődött el a kitermelése. Nagy mezőkre bukkantak Füzesgyarmat, Szeghalom, Pusztaföldvár, Tatársánc, Pusztaszőllös, Kaszaper és Méhkerék körzetében (földgáz). Kőolajat főleg Battonya környékén bányásznak.

Mindezeknek is köszönhetően mára Orosháza vált Békés vármegye legnagyobb ipari központjává, tovább erősödött az üveggyártás, miután privatizálták a gyárat (Guardian Glass Kft.). Szintén nagyot nyert a város azzal, hogy a Linamar itt működteti a legnagyobb magyarországi gyártóegységét számos beszállítót is foglalkoztatva.

  • Szarvas
 
Mezőberény

Szarvason a Szarvasi Vas és Fémipari Rt a mai napig jó hírű kávéfőzőivel, csillárjaival, egyéb elektromos készülékeivel állja a versenyt, ahogy a régi hírnévre visszatekintő Szirén Ruházati Szövetkezet is. A Gallicoop és a Pioneer újabb cégek, de mára ők váltak a település húzóerejévé.

  • Körösladány

Itt működik Európa legnagyobb mosogatószer-és mosóporgyára, ami a német Henkel tulajdona. Ennek köszönhetően nagyon fejlett a városban a szállítás, logisztika is (Uhrin Trans). Az üzem igen környezetszennyező mivoltára sokan megpróbálták felhívni a figyelmet, eddig sikertelenül.

Kultúra szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gasztronómia szerkesztés

A békési konyha különlegességei:

Sajtó szerkesztés

Turizmus szerkesztés

 
Békés vármegyei tanya

Békés vármegye legismertebb gasztronómiai nevezetességei a csabai kolbász, a gyulai kolbász és a békési szilvapálinka.

A vármegye legfőbb turisztikai központja Gyula, ahova a vár és a várfürdő vonz számos bel-és külföldi vendéget. A Gyulavári Almássy-kastélyt felújították és múzeum üzemel benne. Szintén népszerű hely még Szarvas és a szomszédos Békésszentandrás, ami főként a belföldi turizmusra támaszkodik. A Körösök holtágaihoz nyáron igen sok fürdőző, valamint horgász érkezik. Füzesgyarmatot, Gyopárosfürdőt, Nagyszénást és Tótkomlóst a gyógyfürdőjük teszi látogatottá, míg Békéscsabára főként a csabai kolbászfesztivál vonz sok vendéget.

A vármegyében sok kastély található, de ezek nagy része elhanyagolt állapotban van. Említést érdemel még a vadászturizmus is, mivel Békés vármegye elég gazdag apróvadakban.

A vármegyében egyedülálló módon több, mint 45 éve áll Nagyszénáson a Kiss György Csillagda, a régió egyik legjelentősebb csillagászati intézménye.[28]

Lásd még:

Testvérmegyék szerkesztés

Forrás:[29]

Megye/tartomány neve Ország
Worcestershire Egyesült Királyság
Kovászna megye Románia
Arad megye Románia
Hargita megye Románia

Partner megyék, amelyekkel nincs aláírt együttműködési egyezmény (testvérmegyei szerződés) szerkesztés

Megye/tartomány neve Ország
Deux-Sévres megye Franciaország
Nyugat-Flandria tartomány Belgium

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ Békés megye népességének adatai a KSH nepszamlalas2001.hu portálján.
  3. ↑ Ezeket a megyéket lassan teljesen elhagyják a magyarok (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)
  4. ↑ Adatok: KSH - Magyarország Közigazgatási Helynévkönyve 2018. január 1.
  5. ↑ 2011. évi népszámlálás, Területi adatok (147. old.)
  6. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  7. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  8. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  9. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  10. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  11. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  12. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  13. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  14. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  15. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  16. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  17. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  18. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  19. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  20. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  21. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  22. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  23. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  24. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  25. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  26. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  27. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  28. ↑ Archivált másolat. [2019. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  29. ↑ Archivált másolat. [2015. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 4.)

Források szerkesztés

  • Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
  • Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
  • 2007-es népszámlálási adatok

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Békés vármegye témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Békés_vármegye&oldid=26535327”