Békésszentandrás

magyarországi nagyközség Békés megyében

Békésszentandrás nagyközség Békés megyében, a Szarvasi járásban.

Békésszentandrás
Békésszentnadrási duzzasztómű és hajózsilip.jpg
Békésszentandrás címere
Békésszentandrás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásSzarvasi
Jogállás nagyközség
Polgármester Sinka Imre (független)[1]
Irányítószám 5561
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség3608 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség45,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület77,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Békésszentandrás (Magyarország)
Békésszentandrás
Békésszentandrás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 20° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 20° 28′ 60″
Békésszentandrás (Békés megye)
Békésszentandrás
Békésszentandrás
Pozíció Békés megye térképén
Békésszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Békésszentandrás témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Békés megye nyugati kapujában, Szarvas városától 5 kilométerre fekszik nyugati irányban. A település fekvését nagyban meghatározza az a tény, hogy a területén helyezkedik el Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Hármas-Körös Kákafoki-holtága. Ezért sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának tartják. A településen – túlnyomórészt a holtág mentén – több mint 500 hétvégi ház található, így az komoly idegenforgalmi jelleget kölcsönöz a településnek.

Szomszédai: északkelet felől Mezőtúr, kelet felől Szarvas, dél felől Szentes, illetve annak nagy kiterjedésű külterületi határrészei, nyugat felől Öcsöd, északnyugat felől pedig Mesterszállás. Délnyugat felől kevés híján érintkeznek a közigazgatási területei Kunszentmárton határával is.

Magyarországon Békésszentandráson az egyik legkisebb az évi átlagos csapadékösszeg.[3]

A falu határától nem messze található délnyugati irányban Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom.

MegközelítéseSzerkesztés

A nagyközségen áthalad a KecskemétBékéscsabaGyula útvonal mentén húzódó 44-es főút, így ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala Kecskemét és Békés megye nagyobb városai felől is. Határszélét délkeleten érinti a 4401-es út is, amelynek ráadásul csomópontja is van a déli határában húzódó M44-es autóúttal, ezáltal (Szarvason keresztül) az M44-es felől is elérhető.

TörténeteSzerkesztés

Békésszentandrás (Szentandrás) már az Árpád-korban lakott volt. Nevét 1297-ben említették először az oklevelek Andree alakban írva, majd 1329-ben Zenthonduryas, 1330-ban Zenthandreas írásmóddal.

A templom körül fekvő település a szomszédos Fejéregyházhoz hasonlóan valószínűleg a tatárjárás alatt vált lakatlanná.1297-ben a pusztán álló Szent András-templomot Hén és Fejéregyház közt említették. III. András király Hénnel és Fejéregyházzal együtt adta az Akus nemzetség-beli Akus fia Mihálynak. 1329-ben Uz (Wz) testvére László és Uz fiától, Lukácstól való Tamás nevű unokája öröklött birtoka volt. E birtokot Tamástól Szécsényi Marcell és István mint Fejéregyházához tartozó birtokrészt követelt. 1330-ban azonban megállapították, hogy Szentandrás nem tartozott Fejéregyházához, és ekkor határjelekkel is elválasztották tőle.

Báró Száraz György királyi személynök 1702-ben 32.000 forint kincstárba történt befizetést követően megkapta a szentandrási uradalom birtokait. Halála után feleségére majd leányára Száraz Júlia bárónőre szállt a birtok, aki dezséri Rudnyánszky Józseffel kötött házasságot. A Rudnyánszkyak többsége Szentandráson a kastélyban élt és innen irányította a birtokot. Felvirágoztatták a gazdálkodást.

SZENT ANDRÁS: "Magyar falu Békés Várm. Birtokosa B. Rudnyánszky Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Körös vize mellett, mezeje bőv termésű, egy részét szántóföldgyeinek a’ víz áradsok járják; fája, nádgya nints, piatza távol van." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása 3. kötet, 17961799)

A jókora hasznot hajtó uradalomból a tágabb rokonság is részesedést követelt. Perre vitték az igényt, melynek következtében az uradalmat 1795-ben 3024 tulajdonrészre osztották. A földek művelését továbbra is a Rudnyánszkyak végezték, de a haszon elosztását a tulajdonolt részek alapján határozták meg. A jussok ezt követően sűrűn cseréltek gazdát.

A Rudnyánszkyakat követően a Csernus család birtokába került a település. A két világháború között a Gassner Szövőgyár adott munkát a helybelieknek, mely a kastély épületében rendezkedett be.

FejéregyházSzerkesztés

Ma Fejéregyház puszta Békésszentandrástól északnyugatra. Nevét 1297-ben említették először az oklevelek Feyreghaz alakban írva. 1297-ben III. András király mint lakatlan földet, melyen „fejéregyház” templom állott, az Akus nemzetségbeli Mihály fia Akus mesternek adta a lakatlan Hénnel együtt. A kettő között feküdt a Szent András-templom. 1329 előtt Károly Róbert király Fehéregyházát Szécsényi Marcellnek és Istvánnak adta cserébe, akik maguknak követelték Szent Andrást is az Uz rokonságtól, de utóbbiak 1330-ban igazolták, hogy a két birtok nem tartozik össze, és határral is el van választva egymástól.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Bencsik Imre (független)[4]
  • 1994-1998: Sinka József (MSZP)[5]
  • 1998-2002: Sinka József István (MSZP)[6]
  • 2002-2006: Sinka József (MSZP)[7]
  • 2006-2010: Hamza Zoltán Gábor (Fidesz-FKgP-Gazdakörök)[8]
  • 2010-2014: Sinka Imre (független,[9] 2012-től Jobbik)[10]
  • 2014-2019: Sinka Imre (független)[11]
  • 2019-től: Sinka Imre (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg lengyel, szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 9,2%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,7% (19,6% nem nyilatkozott).[13]

NevezetességeiSzerkesztés

Híres szülötteiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Időjárási rekordok Magyarországon (csapadék). [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 24.)
  4. Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 7.)[halott link]
  10. Belépett a Jobbikba a békésszentandrási polgármester (magyar nyelven). Jobbik.hu, 2012. április 5. [2019. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  11. Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. [2020. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Békésszentandrás Helységnévtár
  14. Archivált másolat. [2018. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 12.)
  15. Békésszentandrás nagyközség önkormányzata/ Hévizi Róbert: Újra élet van a Rudnyánszky kastélyba

További információkSzerkesztés