Wikipédia

Békésszentandrás

magyarországi nagyközség Békés vármegyében

Békésszentandrás nagyközség Békés vármegyében, a Szarvasi járásban.

Békésszentandrás
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Békésszentandrás címere
Békésszentandrás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSzarvasi
Jogállásnagyközség
PolgármesterSinka Imre (független)[1]
Irányítószám5561
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség3317 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület77,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 20° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 20° 28′ 60″
Békésszentandrás (Békés vármegye)
Békésszentandrás
Békésszentandrás
Pozíció Békés vármegye térképén
Békésszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Békésszentandrás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Békés vármegye nyugati kapujában, Szarvas városától 5 kilométerre fekszik nyugati irányban. A település fekvését nagyban meghatározza az a tény, hogy a területén helyezkedik el Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Hármas-Körös Kákafoki-holtága. Ezért sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának tartják. A településen – túlnyomórészt a holtág mentén – több mint 500 hétvégi ház található, így az komoly idegenforgalmi jelleget kölcsönöz a településnek.

Szomszédai: északkelet felől Mezőtúr, kelet felől Szarvas, dél felől Szentes, illetve annak nagy kiterjedésű külterületi határrészei, nyugat felől Öcsöd, északnyugat felől pedig Mesterszállás. Délnyugat felől kevés híján érintkeznek a közigazgatási területei Kunszentmárton határával is.

Magyarországon Békésszentandráson az egyik legkisebb az évi átlagos csapadékösszeg.[3]

A falu határától nem messze található délnyugati irányban Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom.

Megközelítése szerkesztés

A nagyközségen áthalad a Kecskemét – Békéscsaba – Gyula útvonal mentén húzódó 44-es főút, így ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala Kecskemét és Békés vármegye nagyobb városai felől is. Határszélét délkeleten érinti a 4401-es út is, amelynek ráadásul csomópontja is van a déli határában húzódó M44-es autóúttal, ezáltal (Szarvason keresztül) az M44-es felől is elérhető.

Története szerkesztés

Középkor szerkesztés

Békésszentandrás (Szentandrás) már az Árpád-korban lakott volt. Nevét a 13. század­ban itt állt és Szent András apostol tiszteletére emelt templomról kapta.[4] Nevét 1297-ben említették először az oklevelek Andree alakban írva, majd 1329-ben Zenthonduryas, 1330-ban Zenthandreas írásmóddal. 1504-ben Túr-Szentandrásnak írták [5] (akkori megfelelőjében).

A templom körül fekvő település a szomszédos Fejéregyházhoz hasonlóan valószínűleg a tatárjárás alatt vált lakatlanná. 1297-ben a pusztán álló Szent András-templomot Hén és Fejéregyház közt említették.

III. András király Hénnel és Fejéregyházzal együtt adta az Akus nemzetség-beli Akus fia Mihálynak. 1329-ben Uz (Wz) testvére László és Uz fiától, Lukácstól való Tamás nevű unokája öröklött birtoka volt. E birtokot Tamástól Szécsényi Marcell és István mint Fejéregyházához tartozó birtokrészt követelt. 1330-ban azonban megállapították, hogy Szentandrás nem tartozott Fejéregyházához, és ekkor határjelekkel is elválasztották tőle.

1377. tavaszán a »Keres mellett Túr városhoz közeleső« falut I. Lajos király a Manalaki nevű kun családnak ajándékozta. Ámde az Uzvásáry család ekkor pert indított a korábbi irataival, hogy Szentandrás az ő örökös birtoka, így aztán 1378. tavaszán Garay Miklós nádor visszaítélte az Uzvásáryaknak.[5]

1391-ben a csanádi káptalan egyik oklevele szerint: »Csaud«-i Ördög Miklós, János és István újabb adománnyal vámjogot nyernek itt.[5] Majd a következő században, még 1437 előtt az egész községet, a környező régióval együtt Hunyadi János szerezte meg.[5] 1455-ben az Úzvásáry család Hunyadi János birtoklása ellen tiltakozott, de 1456-ban V. László király Hunyadit erősítette meg Szentandrás birtokában.[5]

A Hunyadiak földesurasága idején Szentandrás nagyon felvirágzott. Ők mezővárosi jogokat szereztek a számára még 1463 előtt, s itt külön gazdatiszteket tartottak.[5] Ilyenek voltak 1463-ban Temesközy János, Varjasy János és Csiray Benedek.[5]

Fejéregyház szerkesztés

Ma Fejéregyház puszta Békésszentandrástól északnyugatra. Nevét 1297-ben említették először az oklevelek Feyreghaz alakban írva. 1297-ben III. András király mint lakatlan földet, melyen „fejéregyház” templom állott, az Akus nemzetségbeli Mihály fia Akus mesternek adta a lakatlan Hénnel együtt. A kettő között feküdt a Szent András-templom. 1329 előtt Károly Róbert király Fehéregyházát Szécsényi Marcellnek és Istvánnak adta cserébe, akik maguknak követelték Szent Andrást is az Uz rokonságtól, de utóbbiak 1330-ban igazolták, hogy a két birtok nem tartozik össze, és határral is el van választva egymástól.

Török kor szerkesztés

1512-ben Győritelek, Furugytelek, Mogyoróstelek, Gödénytelek és Berektelek nevű határrészek tartoztak Szentandráshoz.[6] 1535-ből ismeretes Szentandrás első bírája: Rácz András, aki a többi szentandrásiakkal együtt fegyveresen szegült ellen annak, hogy Bereczkfy Mihályt Körös-Szentmiklós birtokába beiktassák.[6]

A község telekkapui: [6]

  • 1552-ben 8;
  • 1553-ban 12;
  • 1556-ban 18;
  • 1562-ben 54;
  • 1564-ben 29 kapu után fizettek adót.

1560 táján a családok nagyobbrészt Ferenczi, Nyiri, Keresztesi, Vas, Kanizsa, Cseke, Csóva, Nyilas, Bene és Fonó neveket viseltek.[6]

A török uralom alatt egy ideig megmaradt Szentandrás a régi birtokosok kezén. Így például a Kaczkfyné része első férjétől származó unokájára Ábránfy Farkasra szállott. Ő 1575 táján Simon Antal egri hadnagynak zálogosította el 40 forintért. [6]

1596-ban sok más dél-alföldi településsel együtt Szentandrás is megsemmisült. Később újratelepült, de 1648-ban csak faluként van említve.[6]

Török földesura maga a szultán volt, ennélfogva az úgynevezett khász-birtokok közé tartozott, s így sorsa is tűrhetőbb volt, mint a többi községeknek, ahol a török földesurak gyakran változtak.[6] Másrészről az erdélyi fejedelmek is a maguk hatalma alá tartozónak vélték, s ennélfogva híveiknek adományozták, a régi földesurak jogait tekintetbe sem véve. Így például 1608-ban Báthory Gábor egyik, éppen ezen faluból származó vitézének, borosjenői Szentandrásy Györgynek ajándékozta egy részét.[6]

Amikor Nagyvárad és Borosjenő bukása után az erdélyi földesurak kénytelenek voltak távolabbra költözni Békés vármegyétől, a szentandrási bíró volt az, kinek kötelességévé tették, hogy az e vidéken eső városok, falvak adóját és ajándékait összeszedje, s nekik Husztra felküldje.[6] 1662-ben a szentandrásiaktól ilyen ajándékot követeltek a Husztra szorult erdélyi földesurak: »egy szép paplant; egy vég patyolatot, úrasszonynak valót; két vég vörös fejtőt (fonalat) ; két vég török zsinórt, szegfű színűt ; egy vég bulya (keleti, trapezunti) vásznat ; két bokor (pár) karmazsin csizmát kapcástól.«[6]

A magyarországi és erdélyi földesurakon kívül, volt még a szentandrásiaknak bajuk a szomszédos túriakkal is. Ők egy Cserki Kún nevű földet a maguk számára követeltek és hét évi per után el is vették azt.[6]

Ez időszakban Szentandás lakosai református vallásúak voltak, s 1666-ban az egyik zsinat Szokolay Jánost rendelte ide papul.[6]

Utolsó nyoma a török világbeli Szentandrás községnek az, hogy 1683 októberben élelmezik Apafy seregét, majd 1698-ban azt írják róla, hogy egészen lakatlan. Így tehát áldozatul esett az alföld és a gyulai vár visszaszerzéséért vívott harcoknak.[6]

18-19. század szerkesztés

Báró Száraz György királyi személynök 1702-ben 32.000 forint kincstárba történt befizetést követően megkapta a szentandrási uradalom birtokait. Halála után feleségére majd leányára Száraz Júlia bárónőre szállt a birtok, aki dezséri Rudnyánszky Józseffel kötött házasságot. A Rudnyánszkyak többsége Szentandráson a kastélyban élt és innen irányította a birtokot.

Az újratelepült község első lakosai 1719-ben jöttek ide, nagyobbrészt Kabáról.[6] 1722-ben új családok csatlakoztak hozzájuk, de még 1725-ben is csak 25 jobbágycsaládból állt a falu.[6]

Száraz György birtokos nem szedte személyesen a falu jövedelmét, hanem kiadta azt Tolnai Istvánnak, aki szintúgy Debrecen vidékéről került a megyébe, mint a szentandrási lakosok. Ő olyan kegyetlenül bánt velük, hogy egyrészt emiatt tört ki Szentandráson 1735-ben a Péró-féle lázadás.[6] Ebben az akkori fegyverfogható szentandrási lakosok csaknem mindnyájan (37-en) részt vettek, s miután részben megölettek, részben rabságra hurcoltattak, csak 14 férfi tért vissza.[6]

A megcsökkent létszámú falut az 1739-es pestis is megviselte, amikor 228 lakosától fosztotta meg.[6] 1742-ben az evangélikus vallású tótok települtek a meggyérült lakosságú Szentandrásra.[6]

1746-ban Rudnyánszky József táblabíró, Száraz György veje, elhatározta a tótok áttelepítését Komlósra, s helyükre még ez évben a Tisza-menti falvakból magyar katolikusokat telepített le. [6] Így aztán Rudnyánszky 1746 májusában »egyedül Isten útmutatása mellett és az ő kifürkészhetetlen nagy segítségével« a régi katolikus templomot a református vallásúaktól visszavehette, s így új jobbágyainak kész, bár nagy javításra szoruló templomot adhatott.[6] A református vallásúak a község déli részén 1803-ban új templomot építettek. Így alakult meg a modern kori Szentandrás.[6]

A katolikus templomot 1784-ben megnagyobbította, s hozzá új tornyot építtetett Rudnyánszky József özvegye, Száraz Julianna. 1868-ban aztán a templom elejét vagyis szent helyét újra megnagyobbították. [6]

Vályi András 18. század végi leírása alapján:

„SZENT ANDRÁS: Magyar falu Békés Várm. Birtokosa B. Rudnyánszky Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Körös vize mellett, mezeje bőv termésű, egy részét szántóföldgyeinek a’ víz áradsok járják; fája, nádgya nints, piatza távol van.”[7]

A jókora hasznot hajtó uradalomból a tágabb rokonság is részesedést követelt. Perre vitték az igényt, melynek következtében az uradalmat 1795-ben 3024 tulajdonrészre osztották. A földek művelését továbbra is a Rudnyánszkyak végezték, de a haszon elosztását a tulajdonolt részek alapján határozták meg. A jussok ezt követően sűrűn cseréltek gazdát.

A Rudnyánszkyakat követően a Csernus család birtokába került a település.

A népesség száma: [6]

  • 1827-ben 3740;
  • 1852-ben 4941;
  • 1890-ben 6735 főt tett ki. Ekkor ezek közül magyar nyelvű volt 6362; tót 346; egyéb nyelvű 27.[6]

20. század szerkesztés

A két világháború között a Gassner Szövőgyár adott munkát a helybelieknek, mely a kastély épületében rendezkedett be.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Bencsik Imre (független)[8]
  • 1994-1998: Sinka József (MSZP)[9]
  • 1998-2002: Sinka József István (MSZP)[10]
  • 2002-2006: Sinka József (MSZP)[11]
  • 2006-2010: Hamza Zoltán Gábor (Fidesz-FKgP-Gazdakörök)[12]
  • 2010-2014: Sinka Imre (független,[13] 2012-től Jobbik)[14]
  • 2014-2019: Sinka Imre (független)[15]
  • 2019-től: Sinka Imre (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3716
3660
3608
3403
3328
3317
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg lengyel, szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 9,2%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,7% (19,6% nem nyilatkozott).[17]

Nevezetességei szerkesztés

 
Békésszentandrási duzzasztómű és hajózsilip

Híres szülöttei szerkesztés

Itt hunyt el szerkesztés

Források szerkesztés

Testvérvárosok szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Időjárási rekordok Magyarországon (csapadék). [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 24.)
  4. ↑ Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870) Békés vármegye egyes helyei, városok, faluk, puszták, 112. o.
  5. ↑ a b c d e f g Békésvármegye története. II. kötet (1896) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 8.)
  6. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Békésvármegye története. II. kötet (1896) | Arcanum. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021)
  7. ↑ Magyar országnak leírása 3. kötet, 1796–1799
  8. ↑ Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  10. ↑ Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  11. ↑ Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  12. ↑ Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  13. ↑ Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 7.)[halott link]
  14. ↑ Belépett a Jobbikba a békésszentandrási polgármester (magyar nyelven). Jobbik.hu, 2012. április 5. [2019. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  15. ↑ Békésszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. [2020. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  16. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. ↑ Békésszentandrás Helységnévtár
  18. ↑ Archivált másolat. [2018. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 12.)
  19. ↑ Békésszentandrás nagyközség önkormányzata/ Hévizi Róbert: Újra élet van a Rudnyánszky kastélyba

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Békésszentandrás&oldid=25746367”