Kaba

magyarországi város Hajdú-Bihar vármegyében

Kaba alföldi, Hajdú-Bihar vármegyei település a Püspökladányi járásban. Városi rangját 2003. július 1-jén kapta.

Kaba
Kaba település a magasból
Kaba település a magasból
Kaba címere
Kaba címere
Kaba zászlaja
Kaba zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállás város
Polgármester Szegi Emma (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4183
Körzethívószám 54
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség5278 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség61,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület95,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 20″, k. h. 21° 16′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 20″, k. h. 21° 16′ 27″
Kaba (Hajdú-Bihar vármegye)
Kaba
Kaba
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Kaba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaba témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Az Alföldön, a Hajdúság déli részén fekszik.

A szomszédos települések: északkelet felől Hajdúszoboszló, kelet felől Hajdúszovát, délkelet felől Tetétlen, dél-délnyugat felől Báránd, délnyugat felől Püspökladány, északnyugat felől pedig Nádudvar. A megyeszékhelytől, Debrecentől 32 kilométerre délre helyezkedik el.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, mely közvetlenül a belterületének nyugati széle mellett halad el, ezen érhető el Budapest-Szolnok és Debrecen felől is. Nádudvarral, illetve Földessel a 3407-es, Báránddal és Sárrétudvarival a 4801-es, Hajdúszováttal a 4802-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Kaba vasútállomás a település északi széle közelében helyezkedik el, közvetlenül a 4-es főút mellett.

Kabáról autóbuszjáratokkal lehet eljutni a környező, kisebb települések közül Tetétlenre, Földesre, Berettyóújfaluba és Nádudvarra is.

Története szerkesztés

Kaba Árpád-kori település. Először a Váradi regestrum említi Kabai Cseke és Mád nevével kapcsolatban, a községre vonatkozó első okirat 1355-ből, Nagy Lajos király adományleveléből ismert, amikor a király Kabát a szomszédos Keserűegyház és Szovát falukkal együtt Literáti Mihály tárnokmesternek adományozta.

Nevével kapcsolatban 1527-ben, a török adózással kapcsolatban találkozhatunk újra, amikor a község 41 családfőjét sorolják fel. 1594-ben a falut a tatárok égetik fel, lakosait is kardélre hányva. Az eddig Szabolcs megyéhez tartozó puszta falu pedig a Bocskai tulajdonában levő Kereki-vár tartozéka lett, és ez időtől kezdve ez két országhoz való tartozást is jelentett, mivel Szabolcs megye a királyi Magyarország, Bihar megye pedig Erdély része volt. Ebből eredhetett a település Vajda Kaba elnevezése is, megkülönböztetésként a kunsági Kábától, és egyúttal utalva a fejedelmek akkoriban még vajda elnevezésére is. Később neve Hajdú Kabaként is szerepelt, és az erdélyi törvénykönyv is a hajdúvárosok között sorolta fel.

 
A kabai tavak légi felvételen

1608-ban mint puszta falu az erdélyi Bánffyak birtokaként van feltüntetve, később azonban újratelepült, mivel az 1692-es összeírásban a kabai és sassi hajdú lakosokkal együtt szerepelt, majd a bihari hajdúvárosokkal együtt az Eszterházyak derecskei uradalmának része lett. Az Esterházyak uralma egyúttal Kaba hajdúvárosi kiváltságainak elvesztésével is járt, lakói 1719-ben tömege- sen költöztek át Békésszentandrásra. Lakossága állandóan perben állt az urasággal; a volt hajdúvárosok többször is együttesen léptek fel az Esterházyakkal szemben. A lakosság részére az országosan elrendelt Urbárium sem hozott megnyugvást, az örökös szembenállásnak csak a jobbágyfelszabadítás után, 1865-ben - egyúttal az Esterházy-uradalom eladásával járó úrbéri egyezség vetett véget.

1857. április 15-én este 10 óra körül meteorit csapódott be Kaba határában. (Lásd: Kabai meteorit.)

1904. június 1-jétől 1971. december 31–ig működött a Kaba–Nádudvar-vasútvonal.

A 2006-os év nagy eseménye a cukorgyár bezárásával kapcsolatos válság[3] volt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Sári Győző MSZP[4]
1994–1998 MSZP[5]
1998–2002 Szűcs Béla MSZP[6]
2002–2004 MSZP[7] a képviselő-testület feloszlatta magát
2004–2006 MSZP-SZDSZ[8] Időközi választás 2004. február 22.
2006–2010 Szegi Emma független[9]
2010–2014 független[10]
2014–2019 Fidesz-KDNP[11]
2019–től Fidesz-KDNP[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
6005
5946
5878
5449
5308
5278
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 3,7% cigánynak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,3%, református 34%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 36,6% (23,6% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% szlovénnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,3% volt református, 2,5% római katolikus, 0,6% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 32,7% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[14]

Nevezetességek szerkesztés

  • Városháza
  • Református templom
  • Szent István-szobor
  • Világháborús emlékmű
  • Kabai meteorit: Kaba városa világhírre tett szert az 1857-ben itt hullott meteorit révén. A meteoritot a várostól északra eső külterületen (tanyán) lakó Szilágyi Gábor kabai gazda találta meg, miután április 15-én este megfigyelte a lehullását. Reggel tért vissza a helyszínre, ahol „horkantott” a lova, és ott gyűjtötte be a 2,5 kilogrammos kőzetdarabot. A debreceni Református Kollégiumba eljuttatott meteoritot Török József, az intézmény természetrajz tanára tanulmányozta elsőként.
  • Az új közművelődési ház, amely Mácsai Sándor nevét viseli
  • Városi Gyógyfürdő

Kabai városi fürdő szerkesztés

 
Kabai városi fürdő légi fotón

Az a terület, ahol most a kabai fürdő fekszik, 1908-ban Szabó Mihály tulajdona volt, aki 150 méteres kutat fúratott, és csaknem 40 °C-os vizet talált. Orvosi vizsgálat és vegyelemzés után kiderült, hogy a víz ásványi anyagokban gazdag, valamint gyógyhatású. A második kutat 1937-ben fúrták Bagi István tulajdonos megbízásából. Bartha Ferenc kútfúró mester 535 méter mélységben találta meg a gyógyvizet. A kút percenként 450 liter vizet szolgáltatott. A vízzel együtt naponta 500 köbméter 94%-os metángáz tört elő. Bagi István a vízből leválasztott gázt egy malom üzemeltetésére is felhasználta. A termálmedence építésére csak 1959-ben került sor, ezután a fürdő a helyi tanácshoz került. A medence csak 1965-re készült el.

2002-ben a kabai termálvíz „gyógyvíz” minősítést kapott, a szomszédos Hajdúszoboszló híres vizéhez hasonló jellemzőkkel bír. Az Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleményében megállapította, hogy a kút vize 5226 mg/l összes ásványi anyag tartalmú víz, nátrium-kloridos típusú jódiontartalma alapján a jódos vizek csoportjába tartozó, metakovasavat és metabórsavat tartalmazó termálvíz.[15]

 Híres emberek szerkesztés

Testvérvárosok szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kossuth Rádió: Fizet az EU, hogy bezárják a cukorgyárat[halott link]
  4. Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  6. Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. Kaba települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. február 22. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  9. Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  10. Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  11. Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Kaba Helységnévtár
  14. Kaba Helységnévtár
  15. Kaba: Fürdő története[halott link]

Források szerkesztés

  • Gonda Ferenc: Kaba története [1]

További információk szerkesztés