Püspökladány

magyarországi város Hajdú-Bihar vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 21.

Püspökladány város Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járás székhelye.

Püspökladány
Püspökladány címere
Püspökladány címere
Püspökladány zászlaja
Püspökladány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállásváros
Kerületei5
PolgármesterVadász Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4150
Körzethívószám54
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség13 121 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség77,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület186,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 11″, k. h. 21° 06′ 50″47.319722°N 21.113889°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 11″, k. h. 21° 06′ 50″47.319722°N 21.113889°E
Püspökladány (Hajdú-Bihar vármegye)
Püspökladány
Püspökladány
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Püspökladány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Püspökladány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar vármegye nyugati határán, három földrajzi kistáj: a Hortobágy, a Dél-Hajdúság és a Nagy-Sárrét találkozási pontján fekvő, igazi alföldi város.[3]

Szomszédai: észak felől Nádudvar, kelet-északkelet felől Kaba, kelet-délkelet felől Báránd, dél-délkelet felől Sárrétudvari, dél felől Szerep, délnyugat felől Bucsa, nyugat felől pedig a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Karcag.

Megközelítése

szerkesztés

A város területén, nagyjából nyugat-keleti irányban végighúzódik a 4-es főút, így Budapest, illetve Debrecen-Nyíregyháza felől is ez a legkézenfekvőbb közúti megközelítési útvonala. Az előbbi főútból itt ágazik ki a 42-es főút, amely a városból Berettyóújfalun át az ártándi határátkelőhelyig vezet, majd onnan tovább (már romániai útszámozással) Nagyvárad felé folytatódik, az utóbbi települések irányából ezért ez a legfontosabb közúti elérési útvonala.

A környék kisebb települései közül Nádudvarral és Nagyhegyessel a 3405-ös, Szereppel a 4211-es, Biharnagybajommal, Füzesgyarmattal és Szeghalommal pedig a 4212-es út köti össze.

A várost érintő legfontosabb vasútvonal a MÁV 100-as számú Budapest–Záhony-vasútvonala, amely a 4-es főúthoz hasonlóan nyugat-keleti irányban húzódik végig Püspökladány területén. Az előbbiből itt ágazik el a 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal és itt ér véget a 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal.

Püspökladány vasútállomás a városközpont északkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 34 311-es számú mellékút teszi lehetővé. Az állomással szomszédos állomások és megállóhelyek: Karcag vasútállomás és Kaba vasútállomás a 100-as vonalon, Báránd vasútállomás a 101-es vonalon és Püspökladány-Vásártér megállóhely a 128-as vonalon. Utóbbi megállóhely egyébként a nevének megfelelően püspökladányi területen helyezkedik el (a városközponttól délnyugatra), sőt a város déli külterületei között található Ürmöshát megállóhely is, a központtól mintegy 4 kilométerre délre.

Története

szerkesztés
 
Légi felvétel

Püspökladány lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-korban is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, ez feltehetően a 10-11. századra tehető.

Első írásos említése a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely Ladan formában említi a mai név utótagját. A város nevének eredetét szintén homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosítja (Vorovszky tézis). A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik. A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a 19. század elején az udvar József nádornak adományozta. A települést 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen időponttól él. A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1 300 fő, 1725-ben 1 190 fő, a II. József korában végzett első magyarországi népszámláláskor pedig 2 454 fő lakosa lehetett Püspökladánynak.

A város fejlődése a 19. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek 1554-ben a törökök betörésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ban már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra.

A 17. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik, bár a mezővárosi rangot jelentő vásártartási jogot csak 1847-ben kapta meg. Püspökladány az 1876-os megyerendezésig a nagy kiterjedésű Szabolcs vármegye délnyugati végén feküdt annak utolsó településeként, ekkor átcsatolták az újonnan létrehozott Hajdú vármegyéhez, majd az 1950-es megyerendezés során az akkor létrejött Hajdú-Bihar megyéhez került.

1930-ban a Hajdú vármegye déli felén fekvő községeket magába foglaló Hajdúszoboszlói járás székhelyét Püspökladányra helyezték, és nevét Püspökladányi járásra változtatták, és ez így maradt a járások megszüntetéséig 1983 végéig. 1982-ben Kiss Tamás, a HAJDUTERV főmérnöke a kistérség- és a város fejlesztésének hosszú- és nagy távlatú programja – illetve a Püspökladányt várossá fejlesztő általános rendezési tervének – elkészítéséért Pro Urbe kitüntetésben részesült.

1984. január 1-jével Püspökladányt városi jogú nagyközséggé, majd 1986-ban várossá nyilvánították.

Közélete

szerkesztés

Településvezetői

szerkesztés

Tanácselnökei (1950–1990)

szerkesztés
Időszak Tanácselnök Jelölő szervezet
1970–1989 Dr. Matolcsi Lajos Hazafias Népfront

Polgármesterei 1990 után

szerkesztés
Időszak Polgármester Jelölő szervezet Megjegyzés
1990–1994 Dr. Farkas Dezső nem ismert[4]
1994–1998 Dr. Molnár László független[5]
1998–2002 független[6]
2002–2006 MSZP[7]
2006–2010 Arnóth Sándor Fidesz[8]
2010–2011 Fidesz-KDNP[9] Hivatali ideje alatt, balesetben elhunyt[10]
2011–2014 Dombi Imréné Fidesz-KDNP[11][12] Időközi választáson szerzett mandátumot 2011. június 5-én.
2014–2019 Fidesz-KDNP[13]
2019–2024 Tóth Lajos független[14]
2024– Vadász Ferenc Fidesz-KDNP[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
15 008
14 815
14 154
13 662
13 369
13 180
13 121
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,7%, református 35%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 29,2% (23,1% nem válaszolt).[16]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek, románnak és lengyelnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26% volt református, 6,8% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 26,9% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[17]

Nevezetességek

szerkesztés
 
Püspökladány, református templom
  • Püspökladányi Gyógyfürdő: idegenforgalmi nevezetessége a regionális jelentőségű gyógyfürdő, valamint környezetének természeti értékei. Gyógyhatású vize lekörözi a hajdúszoboszlói gyógyvizet. Vizét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, hatásos idült ízületi gyulladások és degeneratív gerinc- és ízületi elváltozások ellen. Idegfájdalmak, gyulladások, izomfájdalmak, idült bőrbetegségek kezelésére, illetve érszűkületek bizonyos típusainak gyógyításra hasznosítják.

A város adottságai révén kedvez a horgászoknak, vadászoknak, a szekerezést, sőt a lovaglást kedvelőknek.

  • A természeti értékek között említésre méltó az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomása és a Farkas-szigeti arborétum, amelyet 1924-ben elsősorban a szikes talajok fásításával kapcsolatos kutatások szolgálatára alapítottak. Egyedülálló természeti látnivaló a szikkísérleti erdő.
  • Karacs Ferenc Múzeum
  • A városhoz tartozó Ágota-pusztai természetvédelmi terület legnevezetesebb látnivalója a Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, felújított műemlék fahíd.
  • Műemléki védelem alatt álló MÁV-állomás
  • Petőfi Sándor Általános Iskola épülete
  • Városi Bíróság és ügyészség épülete
  • Református templom
  • Katolikus templom (Medgyaszay István)
  • A radarállomást 1975-ben kezdte építeni a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) Püspökladánytól 4 km-re északnyugatra. A nagy hatótávolságú radar 1980. április 25-e óta szolgálja folyamatosan a polgári repülést.[18]
Szobrok, köztéri alkotások
  • Szent István-emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
  • 1848-as emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
  • Darvak díszkút, Győrfi Lajos alkotása
  • Szent Imre herceg, Harkányi Ede alkotása
  • Az I. világháború áldozatainak emlékműve, Horváth Géza alkotása
  • A II. világháború áldozatainak emlékműve, Győrfi Lajos alkotása
  • Összetartozás, Ölelkező szobrok, Borsos István alkotása
  • Híd, Annu Eklund alkotása
  • Mosztári híd, Sebestyén Sándor alkotása
  • Befogadás, Antoni Gaberre alkotása
  • Fischamendi őrtorony, Matza Hertiann alkotása
  • Anya gyermekével, Gömbös László alkotása
  • Ádám, Győrfi Lajos alkotása
  • Szent Flórián, Győrfi Lajos alkotása
  • 1956-os emlékkő, Győrfi Lajos alkotása
  • Virágot szedő lányka, Józsa Bálint alkotása
  • Karacs Ferenc, Győrfi Lajos alkotása
  • Petri Pál, Győrfi Lajos alkotása

Itt születtek, itt éltek

szerkesztés

A település díszpolgárai

szerkesztés
  • Megay Károly mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró-szakújságíró, 1935-től két cikluson át Hajdú vármegye egyik országgyűlési képviselője.[19]

Testvérvárosok

szerkesztés
  1. a b Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 246. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  6. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  9. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  10. Elhunyt Arnóth Sándor, Püspökladány polgármestere. (Hozzáférés: 2011. március 17.)
  11. Püspökladány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. június 5. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  12. Dombiné hozta a Fidesznek Püspökladányt (magyar nyelven) (html). Index.hu, 2011. június 5. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  13. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  14. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  15. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. Püspökladány Helységnévtár
  17. Püspökladány Helységnévtár
  18. Renner Péter: Fejezetek a magyar légiforgalmi irányítás történetéből 1916–2000.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 16.)
  19. Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. szeptember 17.

További információk

szerkesztés