Püspökladány

magyarországi város Hajdú-Bihar megyében

Püspökladány város Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járás székhelye.

Püspökladány
Bucsánszky tér, háttérben a vasútállomás
Bucsánszky tér, háttérben a vasútállomás
Püspökladány címere
Püspökladány címere
Püspökladány zászlaja
Püspökladány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállás város
Kerületei 5
Polgármester Tóth Lajos (független)[1]
Irányítószám 4150
Körzethívószám 54
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség14 154 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség77,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület186,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Püspökladány (Magyarország)
Püspökladány
Püspökladány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 11″, k. h. 21° 06′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 11″, k. h. 21° 06′ 50″
Püspökladány (Hajdú-Bihar megye)
Püspökladány
Püspökladány
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Püspökladány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Püspökladány témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három földrajzi kistáj: a Hortobágy, a Dél-Hajdúság és a Nagy-Sárrét találkozási pontján fekvő, igazi alföldi város.[3]

Szomszédai: észak felől Nádudvar, kelet-északkelet felől Kaba, kelet-délkelet felől Báránd, dél-délkelet felől Sárrétudvari, dél felől Szerep, délnyugat felől Bucsa, nyugat felől pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karcag.

MegközelítéseSzerkesztés

KözútonSzerkesztés

A város területén, nagyjából nyugat-keleti irányban végighúzódik a 4-es főút, így Budapest, illetve Debrecen-Nyíregyháza felől is ez a legkézenfekvőbb közúti megközelítési útvonala. Az előbbi főútból itt ágazik ki a 42-es főút, amely a városból Berettyóújfalun át az ártándi határátkelőhelyig vezet, majd onnan tovább (már romániai útszámozással) Nagyvárad felé folytatódik, az utóbbi települések irányából ezért ez a legfontosabb közúti elérési útvonala.

A környék kisebb települései közül Nádudvarral és Nagyhegyessel a 3405-ös, Szereppel a 4211-es, Biharnagybajommal, Füzesgyarmattal és Szeghalommal pedig a 4212-es út köti össze.

VasútonSzerkesztés

A várost érintő legfontosabb vasútvonal a MÁV 100-as számú Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonala, amely a 4-es főúthoz hasonlóan nyugat-keleti irányban húzódik végig Püspökladány területén. Az előbbiből itt ágazik el a 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal és itt ér véget a 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal.

Püspökladány vasútállomás a városközpont északkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 34 311-es számú mellékút teszi lehetővé. Az állomással szomszédos állomások és megállóhelyek: Karcag vasútállomás és Kaba vasútállomás a 100-as vonalon, Báránd vasútállomás a 101-es vonalon és Püspökladány-Vásártér megállóhely a 128-as vonalon. Utóbbi megállóhely egyébként a nevének megfelelően püspökladányi területen helyezkedik el (a városközponttól délnyugatra), sőt a város déli külterületei között található Ürmöshát megállóhely is, a központtól mintegy 4 kilométerre délre.

TörténeteSzerkesztés

 
Légi felvétel

Püspökladány lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-korban is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, ez feltehetően a 10-11. századra tehető.

Első írásos említése a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely Ladan formában említi a mai név utótagját. A város nevének eredetét szintén homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosítja (Vorovszky tézis). A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik. A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a 19. század elején az udvar József nádornak adományozta. A települést 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen időponttól él. A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1 300 fő, 1725-ben 1 190 fő, a II. József korában végzett első magyarországi népszámláláskor pedig 2 454 fő lakosa lehetett Püspökladánynak.

A város fejlődése a 19. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek 1554-ben a törökök betörésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ban már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra. A 17. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik, bár a mezővárosi rangot jelentő vásártartási jogot csak 1847-ben kapta meg. Püspökladány az 1876-os megyerendezésig a nagy kiterjedésű Szabolcs vármegye délnyugati végén feküdt annak utolsó településeként, ekkor átcsatolták az újonnan létrehozott Hajdú vármegyéhez, majd az 1950-es megyerendezés során az akkor létrejött Hajdú-Bihar megyéhez került. 1930-ban a Hajdú vármegye déli felén fekvő községeket magába foglaló Hajdúszoboszlói járás székhelyét Püspökladányra helyezték, és nevét Püspökladányi járásra változtatták, és ez így maradt a járások megszüntetéséig 1983 végéig. 1982-ben Kiss Tamás, a HAJDUTERV főmérnöke a kistérség- és a város fejlesztésének hosszú- és nagy távlatú programja - illetve a Püspökladányt várossá fejlesztő általános rendezési tervének - elkészítéséért Pro Urbe kitüntetésben részesült).

1984. január 1-jével Püspökladányt városi jogú nagyközséggé, majd 1986-ban várossá nyilvánították.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

A településen 2011. június 5-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] mert a korábbi polgármester, Arnóth Sándor 2011. március 16-án, közlekedési balesetben életét vesztette.[11][13]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

NevezetességekSzerkesztés

 
Püspökladány, református templom
  • Püspökladányi Gyógyfürdő: idegenforgalmi nevezetessége a regionális jelentőségű (2004) gyógyfürdő, valamint környezetének természeti értékei. Gyógyhatású vize vetekszik a hajdúszoboszlói gyógyvízzel. Vizét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, hatásos idült ízületi gyulladások és degeneratív gerinc- és ízületi elváltozások ellen. Idegfájdalmak, gyulladások, izomfájdalmak, idült bőrbetegségek kezelésére, illetve érszűkületek bizonyos típusainak gyógyításra hasznosítják.

A város adottságai révén kedvez a horgászoknak, vadászoknak, a szekerezést, sőt a lovaglást kedvelőknek.

  • A természeti értékek között említésre méltó az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomása és a Farkas-szigeti arborétum, amelyet 1924-ben elsősorban a szikes talajok fásításával kapcsolatos kutatások szolgálatára alapítottak. Egyedülálló természeti látnivaló a szikkísérleti erdő.
  • Karacs Ferenc Múzeum
  • A városhoz tartozó Ágota-pusztai természetvédelmi terület legnevezetesebb látnivalója a Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, felújított műemlék fahíd.
  • Műemléki védelem alatt álló MÁV-állomás
  • Petőfi Sándor Általános Iskola épülete
  • Városi Bíróság és ügyészség épülete
  • Református templom
  • Katolikus templom (Medgyaszay István)
  • A radarállomást 1975-ben kezdte építeni a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) Püspökladánytól 4 km-re északnyugatra. A nagy hatótávolságú radar 1980. április 25-e óta szolgálja folyamatosan a polgári repülést.[15]
Szobrok, köztéri alkotások
  • Szent István-emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
  • 1848-as emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
  • Darvak díszkút, Győrfi Lajos alkotása
  • Szent Imre herceg, Harkányi Ede alkotása
  • Az I. világháború áldozatainak emlékműve, Horváth Géza alkotása
  • A II. világháború áldozatainak emlékműve, Győrfi Lajos alkotása
  • Összetartozás, Ölelkező szobrok, Borsos István alkotása
  • Híd, Annu Eklund alkotása
  • Mosztári híd, Sebestyén Sándor alkotása
  • Befogadás, Antoni Gaberre alkotása
  • Fischamendi őrtorony, Matza Hertiann alkotása
  • Anya gyermekével, Gömbös László alkotása
  • Ádám, Győrfi Lajos alkotása
  • Szent Flórián, Győrfi Lajos alkotása
  • 1956-os emlékkő, Győrfi Lajos alkotása
  • Virágot szedő lányka, Józsa Bálint alkotása
  • Karacs Ferenc, Győrfi Lajos alkotása
  • Petri Pál, Győrfi Lajos alkotása

GalériaSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 246. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  6. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  9. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  10. a b Püspökladány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. június 5. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  11. a b Dombiné hozta a Fidesznek Püspökladányt (magyar nyelven) (html). Index.hu, 2011. június 5. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  12. Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  13. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. Renner Péter: Fejezetek a magyar légiforgalmi irányítás történetéből 1916–2000.

További információkSzerkesztés