Főmenü megnyitása

Hajdúszoboszló

magyar város

Hajdúszoboszló Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található. Elismertségét elsősorban gyógyvizének és gyógyfürdőjének köszönheti. Hajdúszoboszló Magyarország egyik minősített gyógyhelye, ahol termálvizet találtak 1925-ben, melyet a gyógyhatásoknak köszönhetően gyógyvízzé minősítettek. Az üdülőhely a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után. A 2012-es adatok szerint Magyarország 53. legnépesebb települése.[3] Bel- és külterületei együttesen 238,7 km², amivel az ország tizenhetedik legnagyobb területű települése.[3]

Hajdúszoboszló
Református templom
Református templom
Hajdúszoboszló címere
Hajdúszoboszló címere
Hajdúszoboszló zászlaja
Hajdúszoboszló zászlaja
Becenév: Szoboszló
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúszoboszlói
Jogállás város
Polgármester Czeglédi Gyula független[1]
Jegyző Dr. Korpos Szabolcs
Irányítószám 4200
Körzethívószám 52
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség23 873 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség99,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület238,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajdúszoboszló (Magyarország)
Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′, k. h. 21° 23′Koordináták: é. sz. 47° 27′, k. h. 21° 23′
Hajdúszoboszló (Hajdú-Bihar megye)
Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Hajdúszoboszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúszoboszló témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

Hajdúszoboszló az Alföld keleti-északkeleti részén terül el a Tiszántúlon. A várostól nyugati irányban 2 km-re folyik a Keleti-főcsatorna. A Kösely (egyes változatokban: Kösély, Kösi) patak átszeli a települést, a Csónakázó-tó vize is belefolyik.

VárosrészekSzerkesztés

A Bánomkert az 1940-es években lett az üdülők és a szállodák helye a városrész. 1941-óta építenek szállókat, apartmanokat és magánlakásokat is. A városrész szerves része a Mátyás király sétány, melyen árusokat és hatalmas szállodákat találhatunk.

A Bánomkert közvetlen közelében található a Gyógyfürdő ahol 1925-ben találtak termálvizet. Ez lendítette fel a terület benépesítését és a turizmust.

A Csepűskert a temető alatt elhelyezkedő terület, melyet a Nádudvari út és az Ady Endre út zár közre. Itt nagy kertes házakat találunk, valamint rengeteg kertet gyümölcsösfákkal, zöldségekkel és állatokkal. Az Ady Endre út mentén, a városon kívül is kisebb utcák találhatóak.

A Csatornakert a vasútállomástól délre fekvő dűlők összessége. Nevét valószínűsíthetőleg a város csatornájának itteni részéről és a halastavakról kaphatta. A dűlők mentén családi házak találhatóak, azonban a körülmények megkérdőjelezhetőek, ugyanis sem műút, sem közvilágítás nincsen a területen.

A kerteken kívül telepeket is találunk a városban, melyeket a 21. század hozott magával.

A Hétvezér-telep a vasútállomás közelében található utcák összessége. Régebben Űrhajós-telepnek nevezték, az itt található világűrről és Gagarinról elnevezett utcái miatt.

Hasonló tömörülés még a Virág- és a Zene-telep: a Virág-telep virágneveket képviseltető utcákból áll, a Zene-telep pedig magyar zeneszerzők neveit tünteti fel.

A Bérházkör Hajdúszoboszlón rengeteg embernek ad otthont. Két részre osztható, a Belső- és Külső-Bérházkörre. Ennek oka az, hogy a Külső-Bérházkör házai egy "falat" formálnak a Belső-Bérházkör előtt.

TörténelemSzerkesztés

 
Bocskai István-dombormű

Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, melyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.

Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).
A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.

A település és környékének közbiztonsága a 19. század közepén gyenge lábakon állt. A betyárvilág felszámolásával összefüggésben a Vasárnapi Ujság 1868-ban (26. számban) azt írta, „Szoboszló nem jó hely a gazembereknek” Miért? Mert a hajdúk és leszármazottaik életét és vagyonát 50-60 „perzekutor” és öt-hat csendbiztos szeme őrzi.

Fényes Elek szerint 1851-ben: „Szoboszló, hajduváros, a Hajdu kerületben, Debreczenhez nyugotra 3 órányira; a pest-szolnoki országutban; 12,219 ref., 137 r., 150 g. kath., 8 evang., 65 zsidó lak. Van ref. és r. kath. anyatemploma, postahivatala, gazdag fekete róna határa, szőlőskertje. Határához több puszták tartoznak, mint p. o. Kis-Szoboszló, Angyalháza, Köteles.”[4]

A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy kutatófúrás során olaj vagy gáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott.

A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.

A második világháborúban 1944. október 9-én került szovjet kézre.

NépességSzerkesztés

Legfrissebb népesség a KSH 2012. évi adatai szerint.[5]

év lakosság (fő)
1851 12 579
1870 12 269
1890 14 858
1900 15 451
1910 16 093
1920 17 722
1930 16 982
1949 18 541
1970 22 003
1990 23 891
2001 24 065
2009 23 295
2011 23 282
2012 23 309
 

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

KözlekedésSzerkesztés

Hajdúszoboszlón három vonalon közlekedik helyijárati autóbusz.[7] Hajdúszoboszló vasútállomás a 100-as számú Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon érhető el. A város közúton a magyar főváros irányából a 4-es főúton, illetve az M3-as és M35-ös autópályán Debrecen felé, majd letérve a 4-es főútra, is elérhető. A 4-es főút Hajdúszoboszlót elkerülő szakaszát 2003-ban adták át.[8]

TurizmusSzerkesztés

Hajdúszoboszló Magyarország egyik legnépszerűbb egészségturisztikai központja. Elismertségét elsősorban gyógyvizének és gyógyfürdőjének köszönheti, mely több mint kilenc évtizedes múltra tekint vissza. Hajdúszoboszló fő turisztikai attrakciója Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, mely a folyamatos fejlesztések eredményeként modern gyógyászati, wellness és szórakoztató szolgáltatásokat biztosít, a város szálláshelyinek kínálatával kiegészülve az ide látogató vendégeknek. A hivatalosan minősített kiemelt magyar gyógyhely közismert adottságai mellett a vendégek számára a teljes kikapcsolódás lehetőségét a nyári fesztiválok, a gasztronómia helyi remekei, a barátságos kisvárosi hangulat, az alföldi puszta és Debrecen közelsége, valamint a környék számos egyéb természeti és épített öröksége adja együttesen.Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Hajdúszoboszló 1 millió 327 ezer vendégéjszakával (2018) Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után; legnagyobb küldőpiacai Lengyelország (208 ezer vendégéj), Románia (106 ezer vendégéj) és Szlovákia (67 ezer).[9]

 
A I. világháborús magyar hősök emlékműve

Fürdőkomplexum és környezeteSzerkesztés

A Gyógyfürdő főbejáratával szemben található Szent István Parkban található Pávai-Vajna Ferenc, a gyógy- és termálvíz megtalálójának szobra. A parkban található szökőkút mellett található a Harangház, Hajdúszoboszló legfiatalabb építészeti alkotása, mely a városnak adományozott Oborzil harang hagyaték elhelyezésére és bemutatására szolgáló épület. A kör alaprajzú nyitott építménynek, megőrző és bemutató szerepe van, melyben a Hajdúszoboszló részére hagyatékozott 50 darab alumínium harang került elhelyezésre. Az épület megtervezésekor Rácz Zoltán építőművész több jelképrendszert alkalmazott, hiszen a Harangház négy darab pillére a négy évszak, a négy éjtáj és a harangrendszer kezdőpontjait is jelöli. A Harangházat három, fából készült jelfa veszi körbe, amelyek a Turulo, Csodaszarvas és Lélekmadár neveket viselik.

A Hajdúszoboszlói Hungarospa Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, amelynek egységei a szabadtéri Strand, az Aquapark, az Aqua-Palace fedett élményfürdő és a fedett Árpád Uszoda. A Gyógyfürdő egész évben reggel 7 órától 19 óráig tart nyitva. A fürdőcsarnok 3 gyógyvizes medencéje mellett 4 nyitott látványmedence is a vendégek rendelkezésére áll. A strand 30 hektáros parkjában 13 medence található, melyek közül minden korosztály kedvére választhat.A fiatalabbak között a legnépszerűbb a hullámmedence, ahol óránként mesterséges hullámverés várja a fürdőzőket, és a mediterrán tengerpart, mely a strand legnagyobb szenzációja, ahol a mediterrán hangulatot a fövenyes part, kalózhajó, világítótorony, pálmafasor és az időszakonként hullámzó víz teremti meg. A csónakázótó is a strand területén található, ahol vízibiciklizni és csónakázni lehet. A strand területén belül található az Aquapark, ahova strand-Aquapark komplex jeggyel, vagy a strandbelépő megváltását követően Aquapark belépővel lehet belépni. A csúszdaparkban 15 féle óriás csúszda közül választhatnak a lesiklás szerelmesei. A kulináris élvezetekről számos csárda, gyorsétterem,  fagyizó és egyéb vendéglátó egység gondoskodik a strandon. A három szintes Aqua-Palace fedett élményfürdő egész évben várja a családokat exkluzív élménymedencéivel. A gyerekvilágban a kicsik egész napos szórakozásáról bébi és családi medencék, foglalkoztató terem, játszóház gondoskodik. A vízipalota wellness és fitness szolgáltatások széles palettáját nyújtja.

BelvárosSzerkesztés

A belváros a fürdőnegyedtől nem messze található. A sétálóutca mellett vendéglők, boltok találhatók.

A belváros kimagasló épülete a Kálvin-téri református templom, amely a 15. században épült eredetileg gótikus stílusban, de 17111717 között történt felújításkor a barokk stílust használták fel. A templombelső egésze klasszicista ihletettségű, legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. A templom előtt áll az első világháborúban elesett magyar hősök emlékműve.

Az úttest másik oldalán a római katolikus felekezet temploma áll, amelyet Szent László tiszteletére emeltek. A barokk stílusú templom belső freskóit, amely Magyarországi Szent Erzsébet cselekedeteit mutatja be, az 1930-as években Takács István festette. Az épület előtt feszület áll.

A belváros egyik legrégibb vendéglőjének az épülete előtti téren Marton László alkotása, a Bocskai Istvánt ábrázoló lovas szobor áll.

A Fazekas ház a református templom mellett lévő erődfaltól mintegy 500 méterre északra, a Közgazdasági Szakközépiskolával szemben, az egykori falunak hatalmas mészkőtömbökből épült templomának helyén található nádfedeles emlékháza. Itt található a település egyetlen folyamatosan újuló, ám mégis évszázadokat átölelő, élő népművészeti kiállítását magába foglaló emlékháza.

A Bocskai Múzeum a róla elnevezett utcában található. A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres fedett színben a környéken egyedülálló látványosságnak számít a mezőgazdaság-történeti kiállítás, amely a 19-20. század fordulójának technikai eszközeit vonultatja fel. Az udvar másik különlegessége az Oborzil Edit-Jeney Tibor művészházaspár által különleges technológiával, alumíniumból készített harangok együttese. A Múzeumi Galéria a múzeum részegysége. Itt Cseh Gusztáv és Szombati László művészi örökségét mutatják be.

KultúraSzerkesztés

  • Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár (KMVMKK)
  • Bocskai Rendezvényközpont
  • Szabadtéri színpad
  • Polikróm folyóirat
  • Hajdúszoboszlói Városi TV
csatorna frekvencia
S6 140,25 MHz
– sugárzott adás: DVB-T földfelszíni digitális
csatorna frekvencia polaritás hálózat teljesítmény adótorony helye
E58 770 MHz H (horizontális) MFN (többfrekvenciás) Toronyház, Szilfákalja utca 2.

Rock Cafe Hajdúszoboszló

SportéleteSzerkesztés

  • Aero Club Hajdúszoboszló Sportegyesület
  • Amatőr Női Kézilabda Sportegyesület Hajdúszoboszló
  • Gázláng Súlyemelő Egyesület
  • Hajdúszoboszlói SElabdarúgó sportegyesület
  • Hajdúszoboszló Herkules Sportegyesület – erősember sportegyesület
  • Hajdúszoboszlói Asztalitenisz Klub
  • Hajdúszoboszlói Árpád Sport Egyesület – úszó sportegyesület
  • Hajdúszoboszlói Birkózó és Erőemelő Sportegyesület – birkózó sportegyesület
  • Hajdúszoboszlói Kárászos Tavi Sporthorgász Egyesület
  • Hajdúszoboszlói Tollaslabda Sportegyesület
  • Hajdúszoboszlói Porszem Lovas Egyesület
  • Hajdúszoboszlói Sakk Sportegyesület – sakk sportegyesület
  • Hajdúszoboszló Kézilabda Sportjáért Közhasznú Egyesület (HKSKE)- (kézilabda -férfi NBII., Ifi NBII., fiú gyermek, lány gyermek) sportegyesület Weblap
  • Hajdúszoboszló Rhinos – amerikaifutball sportegyesület
  • Hajsza Sportegyesület – szabadidő sportegyesület
  • Kyokushin Karate Klub
  • Papp László Ökölvívó Akadémia – ökölvívó sportegyesület
  • Shotokan Karate Egyesület Hajdúszoboszló
  • Wing Tsun Kung Fu Klub – kungfu sportegyesület
  • Ten-Shin Karate Sportegyesület – karate sportegyesület
  • Mazsi Sport – Hungarospa Sportcentrum

Hajdúszoboszló híres szülötteiSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 195.
  1. Hajdúszoboszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. október 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. a b KSH Helységnévkönyv Adattár 2012
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2012. január 1. (KSH)
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. Hajdúszoboszló autóbuszvonalai. [2009. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 25.)
  8. Átadták a Hajdúszoboszlót elkerülő gyűrűt
  9. Magyarország legnépszerűbb települései 2016 (magyar nyelven). Magyar Turisztikai Ügynökség. (Hozzáférés: 2017. május 23.)

További információkSzerkesztés