Balmazújváros

magyarországi város Hajdú-Bihar megyében

Balmazújváros Hajdú-Bihar megye egyik városa, a Balmazújvárosi járás székhelye. A megyeszékhely után a megye negyedik legnépesebb települése.

Balmazújváros
Balmazújváros - Temples.jpg
Balmazújváros címere
Balmazújváros címere
Balmazújváros zászlaja
Balmazújváros zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBalmazújvárosi
Jogállás város
Polgármester Hegedüs Péter (független)[1]
Irányítószám 4060
Körzethívószám 52
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség17 109 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség84,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület205,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balmazújváros (Magyarország)
Balmazújváros
Balmazújváros
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 45″, k. h. 21° 20′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 45″, k. h. 21° 20′ 37″
Balmazújváros (Hajdú-Bihar megye)
Balmazújváros
Balmazújváros
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Balmazújváros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balmazújváros témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A környező nagyobb városok közül Debrecentől 23, Hajdúböszörménytől 16, Hajdúszoboszlótól 21 kilométerre található.

A város közigazgatási területét két természetes élővíz szeli át, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna.

MegközelítéseSzerkesztés

Kelet-nyugati irányban a 3316-os út halad végig a város közigazgatási területén, beleértve annak központját is; ez az út biztosít összeköttetést a település számára nyugat felé Tiszacsege, kelet felé pedig Debrecen irányába is. A városközpontban az előbbi útból két további négyszámjegyű út is kiágazik, dél-délnyugati irányban, Nagyhegyes-Hajdúszoboszló felé a 3321-es, északkeleti irányban, Hajdúnánás felé pedig a 3323-as. Ez utóbbiból a város külterületén ágazik ki a 3318-as út, amely Hajdúböszörményre vezet

Vasúton is elérhető a település a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalon; Balmazújváros vasútállomás a központ közelében található, attól kicsit északkeletre; közúti megközelítését a 3323-as útból kelet felé kiágazó 33 321-es számú mellékút teszi lehetővé.

TörténeteSzerkesztés

A mai Balmazújváros környéke már ősidők óta lakott terület. Az Árpád-házi királyok idejében több kisebb helység alakult ki a határában, nevüket egy-egy határrész vagy dűlőnév még ma is őrzi (Bakóc, Cucca, Balmaz, Hímes, Darassa, Hort stb.). Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjárás idején teljesen elpusztult. A mai település belterületén keresendő Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék először 1332-ben említi. Balmaz nevével – pusztabirtokként – írott forrásokban csak a 15. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király (1411-ben) mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. A település neve 1465-től bizonyosan Újváros. Mátyás király 1465-ben kelt oklevele 3 országos vásár és egy egyheti vásár tartását engedélyezte Újvárosnak. Az oklevél a vásártartási jog mellett mezővárosi jogokkal is felruházta a települést. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. 1773-ban a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza.

A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban. A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A Semseyek telepítettek a faluba Kassa környékéről félszlovák katolikusokat uradalmi cselédnek. A 19. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult. Újvároson a zsellérek száma mindig az országos átlag felett volt. Emiatt is a magyarországi agrárszocialista szervezkedések és mozgalmak egyik legerősebb bázisa és színhelye lett.

1877-ben megváltozott a település közigazgatási beosztása, Újváros Szabolcs vármegyétől Hajdú vármegyéhez került és járási székhely lett. Az első világháborúban 600 újvárosi ember esett el. A proletárdiktatúra nem hozta meg a kívánt változásokat. A megszálló román csapatok 1919. április 23-án értek ide és csak egy év múltán vonultak ki. 1944. október 22-én ért véget a II. világháború.

Ezt követően a legjelentősebb esemény a földreform volt, a földnélküliséggel sújtott Újvároson. A községben, elsőként az országban, 1945. március 20-án jelentették be a földosztás megkezdését. Az 1950-es évek kényszerű kollektivizálását követően 10 termelőszövetkezet alakult, míg végül két termelőszövetkezet maradt a községben. A Lenin és a Vörös Csillag Termelő Szövetkezetek egészen az 1980-as évek végéig jól működtek, és a település legnagyobb foglalkoztatói voltak.

Balmazújváros 1989. március 15-én ismét városi címet kapott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Időszak Név Jelölő szervezet Forrás
1990–1994 Dr. Veres Ferenc nem ismert [3]
1994–1998 MSZP-SZDSZ [4]
1998–2002 Gál István SZDSZ [5]
2002–2006 SZDSZ [6]
2006–2010 Dr. Tiba István Fidesz [7]
2010–2014 Fidesz [8]
2014–2018 Veress Margit független [9]
2018–2019 Hegedüs Péter független [10]
2019-től független [1]

A 2014-es önkormányzati választáson a balmazújvárosi szavazók nagy többséggel, 67%-ot meghaladó szavazati aránnyal a független Veress Margitot választották polgármesterré.[9] Róla azonban 2018. április 17-én sajtónyilvánosságot kapott az a hír, hogy öt év letöltendő szabadságvesztést kapott egy olyan cselekményéért, amit még polgármesterré választása előtt, jegyzői minőségében követett el (a Debreceni Ítélőtábla hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében mondta ki bűnösnek).[11] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2018. augusztus 12-én tartották meg, amikor is a lakosok a szavazatok 53,17%-ával Hegedüs Péter független jelöltet választották polgármesterré.[10]

NépességSzerkesztés

Népességének változása a közelmúltban:

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

 
Balmazújváros részei
 
A felújított kastély

Oktatási intézményekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

A város szülötteiSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  6. Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  7. Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  9. a b Balmazújváros települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  10. a b Balmazújváros időközi polgármester-választás eredménye”, Nemzeti Választási Iroda, 2018. augusztus 12. (Hozzáférés ideje: 2020. február 28.) (magyar nyelvű) 
  11. Öt év letöltendőt kapott Balmazújváros polgármestere. Hvg.hu, 2018. április 16. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. 3 A Balmazújvárosi induló a zenekar előadásában. Balmaz TV. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  14. Publikus lejátszási lista. Balmazújvárosi Veterán Úttörőzenekar. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  15. Balmazújváros I. világháborús emlékmű. [2016. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
  16. 3 méteres túzok a legújabb látványosság a Kastélykertben. Balmaz TV. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
  17. Következő fellépésünk – Balmazújvárosi Veterán Úttörőzenekar (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 13.)[halott link]

További információkSzerkesztés