Érmihályfalva

város Romániában, Bihar megyében

Érmihályfalva (románul: Valea Lui Mihai) határváros a romániai Bihar megye nyugati részén. Nyírábránnyal vasút és közút köti össze.

Érmihályfalva (Valea lui Mihai)
A katolikus templom
A katolikus templom
Érmihályfalva címere
Érmihályfalva címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang város
Községközpont Valea lui Mihai
Polgármester Nyakó József (RMDSZ)
Irányítószám 415700
SIRUTA-kód 32027
Népesség
Népesség8969 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság7971
Népsűrűség140 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság127 m
Terület73,54 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Érmihályfalva (Románia)
Érmihályfalva
Érmihályfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 22° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 22° 07′ 48″
Valea lui Mihai jud Bihor.svg
Érmihályfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Érmihályfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

Érmihályfalva Románia nyugati részén, Nagyváradtól északnyugati irányban mintegy 66 km távolságra, a magyar-román államhatártól 9 km-re fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A város első írásos említése 1270. augusztus 20-áról származik, ekkor Michal alakban írták. A Turul nemzetségbeli Turul ispán birtoka volt, mely 1270-ben már két faluból álló település volt.

1312-ben Károly Róbert királytól vámszedési jogot kapott. A város nevét akkor többféle módon írták, például: Nogh Myhalfalva vagy Nogmyhal. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a 18 bihar vármegyei város egyike volt. 1459-ben vásártartási jogot kapott. 1587-ben az Oszmán Birodalom megszállta a várost, a lakosság elmenekült. Miután a törökök elmentek, a lakosság visszatért és református hitre tért. A templomát újraépítették, az 1491-ben Nagyváradon öntött harangja a mai napig megtalálható a város templomjában.

A 15-16. századokban lakossága igen csekély számú volt. 1880-ban 1594 lakosa volt, teljesen magyar. Az 1910-es népszámlálás szerint a lakosság 58,1%-a volt református, 19,2%-a izraelita, és 11,3%-a görögkatolikus. 1880-ban, 1930-ban és 1989-ben többször visszakapta városi jogállását.

Az 1871-ben épített, Szatmár-Debrecen városokat összekötő vasút, majd pedig az 1887-ben épített Nagyvárad-Debrecen városokat összekötő vasút is érintette a várost. Az első világháború végétől Románia része volt. A második bécsi döntés visszaítélte Magyarországnak egy rövid időre. 1945-től újra Románia része lett.

A kommunista diktatúra idejében a városban fontos iparosítás folyt, több gyárat építettek. 2002-ben 10324 lakosából 8757 magyar (84,82%), 1442 román, 95 roma és 30 egyéb volt.[1]

PusztaapátiSzerkesztés

Mára már elpusztult település, mely egykor Érmihályfalva (Mihályfalva) közelében állott, és ma Apáti dűlő néven, mint határrész található. Pusztaapáti nevét 1327-ben említette először oklevél Apathy alakban írva, mikor a Turul nemzetséghez tartozó Nagymihályi Lőrinc fia Gergely kapta adományba a neve után ítélve eredetileg egyházi birtokot. 1520-ban Kysapathy, 1552-ben Pwztha Apathy írásmóddal említették.

1351-ben Olaszi Chine Marót, Turul Gergely leányának Margitnak férje kapta meg hozományként a birtokot. A 16. században, a török időkben a falu elnéptelenedett. Az egykori színmagyar lakosságú településen az 1520-1569 évekből fennmaradt családnevek: Bartha, Burján, Kis, Mátyás, Nagy, Pajsgyártó, Pál, Tar és Veress.

TótfaluSzerkesztés

Mára Érmihályfalva határába olvadt egykori település. A települést 1329-ben említette először Tóthteluk alakban írva, mint a Turul nemzetség birtokát, 1349-ben nevét Tóthfalwnak írták. Az egykor önálló, templommal is rendelkező település a 16. században Érmihályfalvába (Mihályfalva) olvadt bele.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

KözlekedésSzerkesztés

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Bocskai István mellszobra (2000)
  • A 20. század hőseinek és áldozatainak emlékműve (2004)
  • Az 1956-os "Érmihályfalvi csoport" emlékműve (2006)
  • Református templom, Római katolikus templom,Ortodox templom
  • Bujanovics ,Bernáth kastély
  • Zsinagóga
  • "Andrássy Ernő" Városi Néprajzi és Történelmi Múzeum: A múzeum Dr. Andrássy Ernő nevét viseli, aki a helység híres szülötte (1894-1968), orvos, ornitológus és régész volt. A múzeum rendelkezik egy dr. Andrássy Ernő személyes tárgyaiból álló kollekcióval, és néprajzi vonalon pedig olyan háztartásbeli és egyéb használati eszközökkel, melyek a XX. század eleji falusi kultúrába adnak betekintést.

Híres személyiségek, akik itt születtek vagy tevékenykedtekSzerkesztés

 
Zelk Zoltán emléktáblája a városi könyvtár oldalán

Rendezvények, kulturális csoportokSzerkesztés

  • Nyíló Akác Napok (1992–), városnapok
  • Nyíló Akác Néptánccsoport (1985–), határon túl is elismert néptáncegyüttes
  • Gödör Gasztró Galéria Irodalmi Stúdió (GGG), szavaló- és színjátszó csoport
  • Móka színjátszó csoport (2000)
  • Dióverő Szíp Napok (2007–), őszi városnapok
  • Érmellék 2009 - fotóklub (Alakulás éve: 2009)
  • Érmelléki Kézműves Napok (2013 - )

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés