Derecske
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Derecske város Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban.
| Derecske | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Derecskei | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Bakó István Zoltán (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4130 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8403 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 83,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 103,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Derecske
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 21′ 13″, k. h. 21° 34′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 13″, k. h. 21° 34′ 18″ | |||
Derecske
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
| |||
| Derecske weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Derecske témájú médiaállományokat. | |||
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Derecske város Magyarország keleti részén, Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 22 km-re, a 47-es számú főútvonal mentén fekszik.
TörténeteSzerkesztés
Derecske először Bihar vármegyéhez, később Hajdú-Bihar megyéhez tartozott. A település neve az írásos emlékekben 1291. évben bukkant fel először. A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Derecske a hajdani mezőváros, majd később hajdúváros 1991. január 1-től újra városi rangra emelkedett.
Derecske ősrégi közösség, a XVI. században szabad hajdúváros volt, melynek Bocskai fejedelem kiváltságokat adott. Jelentős országos esemény helyszíne volt Derecske, mikor Fráter György, hogy ellensúlyozza Ferdinánd híveinek szervezkedését, 1543. augusztus 1-re összehívta a tiszántúli rendek részországgyűlését Derecske városában. A derecskei részországgyűlés fontos állomása volt a Keleti Magyar Királyságból meginduló önálló Erdélyi Fejedelemség kialakulásának.
Derecske kora újkori történetében új korszak kezdődött, mikor a falu részbirtokát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1608 nyarán Nagy András hajdú főkapitánynak adományozta. Az ő néhány éves birtokossága alatt került kapcsolatba a falu a hajdúkkal. 1631 nyarán azután I. Rákóczi György fejedelem kiváltságlevéllel telepített szabolcsi hajdúkat Derecskére, mely így hajdúváros lett. A hajdúság, a bihari ún. kis hajdúvárosok története adta meg hosszú ideig Derecske múltjában a lényeges kérdéseket.
Magyarországon a 16. század végéig nagyjából megmaradt a középkori településhálózat, de a tizenöt éves háború jelentős pusztulást okozott elsősorban a hódoltságban és annak peremvidékén, kiváltképp jelentős volt a tatár pusztítás a Debrecentől délre eső bihari területeken: ezeknek szinte a középpontjában fekszik Derecske. Később Esterházy Pál az elmaradt nádori fizetés fejében kapja meg birtokul Derecskét, jogait azonban csak a Rákóczi-szabadságharc után tudja érvényesíteni, mert a kiváltságaiktól megfosztott hajdúk nem akartak belenyugodni sorsuk változásába. A törökök 1659-ben és 1693-ban feldúlták. I. Lipót a hajdúk szabadalmait megvonta tőle és a kassai királyi kamara fennhatósága alá helyezte Derecskét.
A második világháború igazi megpróbáltatásai 1944 októberében érték el a községet. 1948-ban a lakosság meghaladta a 10 ezer főt. A 60-as évektől átalakult a település képe, a régi, jellegzetes, méltóságot sugárzó klasszicista tornácos, módos parasztházak eltűntek Derecske utcáiból. Az egymást gyorsan váltó építési divatok meglehetősen eklektikussá tették az 1991-ben ismét városi rangot kapott település arculatát.
Átalakult a település centruma is, megjelentek az emeletes házak, bérházak, társasházak. Rendkívül kevés a műemléki vagy műemlék jellegű épület. Ezek közé tartozik a város főterén álló református templom, a késő barokk stílusú katolikus templom, a katolikus parókia 17. századi épülete, a két évszázadon át a református egyház fiúiskolájaként működött emeletes épület. A városban viszonylag sok régi paraszti épület őrzi a XIX. század népi építészetének jegyeit.
A rendszerváltást követően rohamos fejlődésnek indultak az egyéni vállalkozások, különösen a szolgáltatások: kereskedelem, vendéglátás és a mezőgazdaság területén. Az ipari vállalkozások közül a bútorgyártás, a famegmunkálás, valamint a fémszerkezet gyártása jelentős, de a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság. A település gazdasági életét kedvezően befolyásolja Debrecen közelsége, a 47-es számú főút (M47) melletti fekvése.
A településen a családok megélhetését elsősorban a mezőgazdaságból származó bevételek biztosítják. Derecske termőhelyi adottságai révén kiválóan alkalmas az intenzív növénytermesztésre. Ezt az adottságot a derecskei mezőgazdászok mindig is kihasználták, így a magas színvonalú növénytermelésben jelentős mértékű a kertészeti tevékenység részaránya. Ez a termelési technológia jelentős számú munkavállalónak tud munkát biztosítani.
A település 2013-ban ismét járási székhellyé vált. A Derecske-Létavértesi Kistérség kulturális, oktatási és gazdasági központja, székhelye. Az elmúlt öt évben megerősödtek a város külkapcsolatai, határon átnyúló szerepvállalásai. Szoros együttműködést alakított ki testvérvárosaival Mátraderecskével, Székelykeresztúrral, Nagyszalontával, Bánffyhunyaddal, a felvidéki Dereskkel és a lengyelországi Koszycevel.
Az 1990-es években épült a város mentőállomása, valamint a sport- és városi rendezvényeknek helyszínt adó sportcsarnok. Derecske városának van bölcsődéje, óvodája, általános és középiskolája, valamint művészeti iskolája. Kulturális és hagyományőrző rendezvényei, gazdag sportélete, középiskolája, művészeti iskolája, a közszolgáltatások magas színvonala élhető, fejlődő kisváros képét mutatják, mely rugalmasan alkalmazkodik a XXI. század kihívásaihoz. Köszönhetően az Európai Unió által finanszírozott beruházásoknak, Derecske városában számos fejlesztés megvalósult az utóbbi években. Többek között a város egész területén csatornahálózat épült ki, javult az ivóvíz minősége, valamint az oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények korszerűsítése is végbement.
A város kapcsolatrendszereSzerkesztés
Gazdasági kapcsolatokSzerkesztés
- Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás
- Derecskei Járás települései
- A kistérségi településekkel való szoros együttműködés, az egyes területeken való közös feladatellátás fontos elemét képezi a város kapcsolatrendszerének.
Szakmai szervezeti és egyesületi kapcsolatokSzerkesztés
- Magyar Önkormányzatok Szövetsége
- Bihari Hajdúvárosok Szövetsége
- Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége
IntézményekSzerkesztés
Nevelési, oktatási intézményekSzerkesztés
- Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde
- Derecskei Bocskai István Általános Iskola és AMI
- Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium
Szociális intézményekSzerkesztés
- Derecskei Család-és Gyermekjóléti Központ
- Szakosított Ellátást Végző Központ
- Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft.
- Szociális Szolgáltató és Információs Központ
Kulturális intézményekSzerkesztés
- Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár
- Derecske Város Közgyűjteménye
- Tájház
TestvértelepülésekSzerkesztés
Mátraderecske, Magyarország
Székelykeresztúr, Románia- Nagyszalonta, Románia
Deresk, Szlovákia
Koszyce, Lengyelország- Bánffyhunyad, Románia
Helyi értékekSzerkesztés
Derecskei Települési Értéktárba felvett értékek listája
| Érték megnevezése | Érték besorolása | Egyéb megjegyzés | |
| 1. | Hagymafesztivál a derecskei Jóbarátok Nyugdíjas Klubban | Agrár-és élelmiszergazdaság | |
| 2. | A hagymatermesztés története Derecskén | Agrár-és élelmiszergazdaság | |
| 3. | Derecskei rátétes szűr és szűrrátétes (Porkoláb Ferenc népi iparművész munkássága) | Kulturális örökség | Ezen két helyi értéket egyként kezelve a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár felvette a megyei értékek közzé Derecskei szűrrátét néven. |
| 4. | Derecskei szűrrátét-készíti Sárközi Béla Józsefné sz. Kovács Margit-aki ennek továbbéltetője (Sárközi Béla Józsefné népi iparművész munkássága) | Kulturális örökség | |
| 5. | Szatmári Ferenc kosárfonó népi iparművész munkássága | Kulturális örökség | |
| 6. | Barta József fafaragó népi iparművész munkássága | Kulturális örökség | |
| 7. | Csécsi Lajos könyve Derecske népi építészeti emlékei címmel | Épített környezet | |
| 8. | Derecskei női kisbunda | Kulturális örökség | |
| 9. | Derecskei Aranyak | Sport | |
| 10. | Derecskei betlehemes játék | Kulturális örökség | |
| 11. | Derecskei disznótor | Agrár-és élelmiszergazdaság, Kulturális örökség és turizmus kategóriák | |
| 12. | Országosan kiemelt minősítést kapott derecskei gyermektánc koreográfiák (Csik Istvánné munkássága) | Kulturális örökség | |
| 13. | Fejfás temetkezés a 19-20. századi derecskei református temetőkben | Kulturális örökség | |
| 14. | A Derecskei Gyümölcsös 100%-ban natúr, környezettudatos, ősi magyar hagyományokra épülő kertgazdálkodásból származó népszerű termékcsalád | Agrár- és élelmiszergazdaság | |
| 15. | A több száz éves múlttal bíró derecskei kertgazdálkodás Bold Agro által képviselt hagyományőrző innovációja | Agrár- és élelmiszergazdaság |
Derecskei LSESzerkesztés
A Derecskei LSE (másképpen Derecskei Sport Kör, vagy: FC Derecske) a Hajdú-Bihar megyei labdarúgó-bajnokságban szerepel. A klubot 1999-ben alapították. Sok éves fennállása alatt szinte kizárólag a megyei bajnokságok különböző osztályaiban szerepelt.[3]
Szerepelt a Hajdú-Bihar megyei I. osztályban 2013 és 2016 években.
A csapathoz kapcsolható a Derecskei LSE II csapata is. A Derecskei LSE klub színei a zöld és a fehér. Derecskei LSE korábban 1925 és 1945 között Derecskei MOVE Sport Egylet volt. Majd 1945-től lett Derecskei SE. 1948-tól Derecskei Dolgozók SE. Derecskei Állami Gazdasági Dolgozók SE lett 1950-ben. Derecskei Állami Mezőgazdasági Gépjavító SE lett 1951-ben.
Derecskei Sport Kör lett 1952-ben. Hívták a csapatot Derecskei Traktor SK-nak is. Derecskei MEDOSZ SE lett 1953-ban. Derecskei Petőfi SE lett 1969-ben. FC Derecske is volt. Makd Derecskei Sportintézmény nevet kapta meg 1994-ben. Derecskei Városi Sportintézmény SE lett 1995-ben. Derecskei SE 1997-től 1999-ig. Derecskei Labdarúgók Sportegyesülete volt 1999-től.
Ismert személyekSzerkesztés
Híres szülötteiSzerkesztés
- Kótsi Patkó János, (1763–1842) színész, drámaíró, fordító, szakíró, színigazgató
- Sápi Csaba, (1971) labdarúgó-játékvezető
- Zákány József (Derecske, 1785 – Vajda, 1857. szept. 10.) tanár, pedagógiai író.
- Szarka László Csaba (Derecske, 1954- ) geofizikus, az Magyar Tudományos Akadémia rendes tajga, 2019-ig az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
- Széplaky Gerda (Derecske, 1973–) filozófus, esztéta, egyetemi oktató
Itt élSzerkesztés
- Jantyik Zsolt, 1964. december 14 -én Karcagon született Fekete Irén tiszaörsi egészségügyi dolgozó és Jantyik István kondorosi tanító fia Jantyik Zsolt szövegíró, énekes. Az általános iskolát Ecsegfalván végezte, majd a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett és a Debreceni akkori Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen folytatta tanulmányait. Közművelődési szakemberként 1990-ben végzett magyar–népművelés szakon.
Dalszövegei a Bikini, a P. Box, Vincze Lilla, Csepregi Éva, Varga Miklós, Végváry Ádám és saját zenekara, a PG Csoport előadásában váltak slágerekké. Nemcsak dalszövegek, hanem forgatókönyvek és versek is kerültek ki már tollából. Közművelődési szakember, Derecskén él családjával együtt.
Itt halt megSzerkesztés
- 1891. szeptember 19-én Éder János katolikus pap, akinek 1845-ben Nagyváradon megjelent egy írása.[4][5]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Derecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
- ↑ Magyarfutball.hu csapatbemutató
- ↑ Gyászjelentés
- ↑ Szinnyei József: Éder János
