Wikipédia

47-es főút (Magyarország)

főút

A 47-es főút egy, a Tiszántúlon végighúzódó, másodrendű főút, amely három vármegyét és azok megyei jogú városait köti össze, Hajdú-Bihart, Békést és Csongrád-Csanádot. 215 kilométer hosszú, kiindulópontja Debrecen, a 4-es főút, végpontja Szeged, a 43-as főút.[1] Ezzel Magyarország leghosszabb két számjegyű útja. Az út eredetileg Szabadkát kötötte össze Nagyváraddal, jó példájaként a nyílt hálózatnak a jelenlegi Budapest-központú, sugaras rendszerrel szemben. Békéscsabától – ellentétben a jelenlegi helyzettel – Nagyszalontán át Nagyváradig haladt az út, ennek a trianoni határt metsző szakasznak a nyomvonalvezetése változott meg Berettyóújfalu – Debrecen irányába. Ugyanennek az útnak volt része a jelenlegi 5-ös főút Szeged és Röszke közötti szakasza.

47-es főút
Úttípusfőút
Hossza
elkészült215 km
épül0 km
tervezett0 km
OrszágMagyarország
Tartományok
Az út eleje Debrecen
Az út vége Szeged
Időzónaközép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 47-es főút témájú médiaállományokat.

Jellemzői szerkesztés

A 47-es főút zömében kétsávos másodrendű főút, azonban a 90-es években főleg Csongrád és Békés megyében több szakaszát átépítették, így gyorsabbá, biztonságosabbá vált. Az út Békéscsaba és Szeged között végig délnyugati irányt követ, a településeken kívül szinte nyílegyenesen húzódik végig, nagyjából párhuzamosan a Szeged–Békéscsaba-vasútvonallal.

Szegedtől - az M43-as autópályától - az algyői közúti Tisza-hídig középen betonelemekkel elválasztott, 2×2 sávos út, amelybe négy körforgalmat is beépítettek. A hídon 2×1 sávos, majd a híd után ismét 2×2 sávosra vált, ezúttal már szalagkorláttal elválasztva, amely rész a főút 204-es kilométerszelvényében lévő körhídig tart. Ez egyben a 2018. március 22-én átadásra került, Hódmezővásárhelyet elkerülő út végpontja, így már nem kell áthajtani a városon. A 2007-ben átadott orosházi elkerülőút miatt új nyomvonalon fut az út, illetve a békéscsabai elkerülőút is kivitte már a forgalmat a városból. Utóbbi átadásakor a nyomvonal részben megváltozott, egyrészt a Békést elkerülő 4643-as számú Békéscsaba - Mezőberény közút lett főúttá minősítve, másrészt mintegy másfél kilométernyi új út épült a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal nyugati oldalán, így már nem kell átkelni Mezőmegyernél a vasúton. A régi, Békésen áthaladó szakasz azóta a 470-es számot viseli. Szóba került a mezőberényi elkerülőút a meglehetősen nagy, napi 10-12 ezer jármű miatt, erre azonban várniuk kell az ottlakóknak.[2] Az elkerülő út építését a 120-as vasútvonalhoz kapcsolódó mezőberényi felüljáró építése miatt későbbre halasztották.[3] A felüljárót 2013 őszén adták át.[4][5]

Békéscsabától az út már inkább északias futású, sok települést érintve. Ezen a szakaszon egyáltalán nem található elkerülőút, vagy újonnan átadott szakasz, így meglehetősen lassú.

A megyehatárt elérve tovább romlik a helyzet, Hajdú-Biharban sok települést érint, és szinte mindegyiken áthalad az út. Különösen hosszú és lassú Berettyóújfalun és Derecskén átjutni. Debrecent déli irányból, a repülőtér felől éri el az út.

Érintett települések, csatlakozó utak szerkesztés

Története szerkesztés

1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete a mai hosszának nagy részét másodrendű főúttá nyilvánította: a Debrecen és Berettyóújfalu közti szakaszát az utóbbi várostól egészen Záhonyig vezető 36-os főút részeként, a fennmaradó részét pedig 43-as útszámozással. [A 47-es útszámot akkor még nem osztották ki, sőt még egy ismeretlen időpontban, de feltehetőleg 1950 körül kiadott közúthálózati térképen sem szerepel ilyen útszám.[8]]

Az 1934-es és 1950 körüli, illetve a jelenkori nyomvonal (a nagyobb alföldi városok körül az utóbbi évtizedekben megépített elkerülő szakaszokat nem számítva) csak kevés helyen tért el egymástól. Ilyen eltérés volt, hogy a régi főút még Békés felé haladt a mai Mezőberény helyett, a mai 470-es főút nyomvonalán, illetve Békéscsaba után nem Telekgerendást és Csorvást érintette, hanem Csanádapácán keresztülhaladva nyugatnak fordult, majd Orosházát elérve immáron a mai nyomvonalon haladt tovább (a csanádapácai utat azóta visszaminősítették mellékúttá); Székkutasnál pedig néhány kilométeren belül kétszer is keresztezte a vasutat, ezt közlekedésbiztonsági okokból váltották ki új nyomvonallal.[9]

Jövőbeli tervek szerkesztés

Tervben van az úgynevezett déli autópálya részeként a továbbfejlesztése. A tervek még nagyon képlékenyek, ezek szerint az Szeged-Debrecen közti teljes szakaszt építenék át gyorsforgalmi úttá. A befejezés dátuma bizonytalan, ám bekerült a 2013-2017-es költségvetési tervezetbe.[10]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Google Maps adatai
  2. ↑ Csak 2013 után épülhet meg a berényi elkerülő Archiválva 2008. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Beol.hu, 2008. július 21.
  3. ↑ Archivált másolat. [2013. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 27.)
  4. ↑ Archivált másolat. [2014. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  5. ↑ Archivált másolat. [2014. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 27.)
  6. ↑ a b c d Csak érintőlegesen
  7. ↑ a b Elkerülőút épült
  8. ↑ Magyarország közúthálózati térképe, évszám nélkül, Hungaricana, hozzáférés: 2022. október 26.
  9. ↑ Magyarország közlekedési térképe, 1937
  10. ↑ A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT ÉS A KÖRNYEZET
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=47-es_főút_(Magyarország)&oldid=26515018”