Főmenü megnyitása

Berettyóújfalu város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járás központja.

Berettyóújfalu
Berettyóújfalu utcakép.jpg
Berettyóújfalu címere
Berettyóújfalu címere
Berettyóújfalu zászlaja
Berettyóújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállás város
Polgármester Muraközi István (FIDESZ)[1]
Irányítószám 4100
Körzethívószám 54
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség14 690 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség86,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület171,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berettyóújfalu (Magyarország)
Berettyóújfalu
Berettyóújfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 02″, k. h. 21° 32′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 02″, k. h. 21° 32′ 02″
Berettyóújfalu (Hajdú-Bihar megye)
Berettyóújfalu
Berettyóújfalu
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Berettyóújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berettyóújfalu témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Az Alföld keleti részének közepén helyezkedik el, a Berettyó folyó partján, Debrecentől 40, Nagyváradtól mintegy 35 kilométerre.

A következő településekkel határos: Derecske, Tépe, Szentpéterszeg, Váncsod, Mezőpeterd, Told, Mezősas, Furta, Zsáka, Bakonszeg, Bihartorda, Sáp és Földes.

Közúton elérhető az M35-ös autópályán, a 42-es és a 47-es főúton.
A településen keresztülhalad a MÁV 101. számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala, amely egyben Románia felé irányuló nemzetközi tranzitvonal.

TörténeteSzerkesztés

A környék az ókor óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A vaskorban a szkíták, szarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott. A honfoglalók legjelentősebb emléke a herpályi kolostor és ma is álló torony!

A honfoglalás után Berettyóújfalu mai helyén és határában 14-15 falu alakult ki, Herpály központtal. A települések első írásos említése a 13. században történik a Váradi Regestrumban. Berettyószentmárton vám- és pénzszedőhely, Mátyás király 1481-ben vásártartási jogot adományoz a településnek. Herpály falu egy 1418-ban keletkezett birtokmegosztó oklevél szerint négy utcával bírt. A faluban három kocsma volt: az egyik vendégszobával rendelkezett, a másik kettőhöz pince tartozott. A falu becsült létszáma nem haladta meg a háromszáz főt. A jelentőségét növelte a 12. században épített háromhajós nyugati toronypárral felépült román stílusú kolostor. A falu és a kolostor két ízben pusztult el.Az épület sorsáról a tatárjárást követően nem maradt fenn írásos emlék, de a 19. század első felében a falak magassága még 8-12 méter volt. Mind a két tornya állt egészen addig, míg a helyi földbirtokos az életveszélyessé váló északi tornyot el nem bontatta. A téglákat felajánlotta a református templom orgonaalapjának felépítésére. Herpály siralmas krónikája 1658-ban kezdődött, amikor a törökök oldalán harcoló krími tatárok felégették a Berettyó-völgyet, de ha nem is pusztultak el teljesen ezek a települések, az 1660-as Szejdi-dúlás végképp elűzi az itt lakókat. Berettyóújfalu 1608. május 23-án Báthory Gábor fejedelemtől nyer hajdúkiváltságot, de ezt a privilégiumát a század végére elveszíti. A herpályi toronyromot a helybeliek csonkatoronyként emlegetik. A déli torony 1854 óta magányosan mered az égre. Az 1970-es és 1980-as évek régészeti feltárásai során részben sikerült rekonstruálni az alapokat, ezek a toronnyal együtt ma is megtekinthetők.

A 19. század közepén elkezdődik a Berettyó szabályozása, jelentősen megváltozik a táj arculata: megszűnik a régi „vízi világ”, lassan visszahúzódik a mocsár, a Sárrét. 1858-ban átadják a Püspökladány–Nagyvárad-vasútvonalat, ez további lendületet ad a gazdaság fejlődésének. A település 19201940 és 19451950 között Bihar vármegye székhelye volt, mivel a trianoni békeszerződés alapján Nagyvárad Romániához került. Faluváros, ahogy a helyi irodalmi élet kiemelkedő alakja, Nadányi Zoltán költő nevezi. „Ez a falu várost evett”: új megyeháza, polgári iskola, kórház, leventeház, tisztviselőtelep épült az 1920-as években. Városi rangot 1978-ban kapott. Vonzáskörzete ma is nagy, fontos gazdasági és kulturális centrum. Öt középiskolája miatt igazi diákváros, területi kórháza pedig jelentős egészségügyi központ. Féltett műemléke a herpályi Csonkatorony. Az már csak kuriózum, hogy az 1817-ben újjáépített református templom orgonáján egykor Liszt Ferenc is játszott.

Az 1950-es megyerendezés során Bihar megye beolvadt az ekkor létrehozott Hajdú-Bihar megyébe, ezzel Berettyóújfalu megyeszékhely szerepe is megszűnt. 1970-ben hozzácsatolták a Berettyó másik oldalán lévő Berettyószentmártont, és 1978-ban városi rangot kapott.[3]

A város délnyugati részén éves szinten 680 Mwh villamosenergia termelésre képes naperőművet adtak át 2015. január 20-án. A naperőmű 240 háztartás energiaszükségleteit képes fedezni. A beruházás mintegy 300 millió forintba került, melyből 120 millió forint vissza nem térítendő, uniós támogatás volt. A telep 1 hektáros területén 2277 darab napelemet telepítettek, amely 495 kwh teljesítményre képes.[4]

Népcsoportok, felekezetekSzerkesztés

2011-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 2%-a cigány, 0,4%-a német, 0,5%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[5] A városban egyéb nemzetiségek is fellelhetők mint például bolgár, lengyel, örmény és szerb. Történelmileg református többségű település. 2011-ben a város lakosságának 7%-a katolikus ebből 6%-a római katolikus, 1%-a görögkatolikus (összesen 1089 fő) 39%-a református (összesen 6007 fő) 274 fő más vallási közösséghez, felekezethez tartozik, 150 fő ateista, vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik 3853 fő, 4051 fő nem kívánt válaszolni , [1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

NevezetességeiSzerkesztés

 
„Csonka torony”

Tejipara országos jelentőségű. Itt található a Gyermekváros, amely az Alföld egyik legnagyobb árvaháza volt.

A két Olimpiai emléktölgy, dr. Barcsay László kertje, a Korhány-ér és a herpályi templom környéke védett természeti értéket képeznek.

Híres szülötteiSzerkesztés

Neves személyeiSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

Intézményei, szervezeteiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

Szabó Pál Az inasok gyűrűje című novellája „az újfalusi nagyvásár” idején játszódik, és arról szól, hogy két juhász hogyan tréfálja meg a járókelőket bosszantó borbélyinast.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Berettyóújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Berettyóújfalu története a KSH helységnévtárában
  4. Hajdú-Bihar megye legnagyobb naperőművét adták át Berettyóújfaluban. zoldtech.hu. (Hozzáférés: 2015. január 22.)
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés