Orbán Balázs (író)

magyar író, néprajzkutató, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja

Báró lengyelfalvi Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1829. február 3.Budapest, 1890. április 19.) író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1887).[1]

Orbán Balázs
Orbán Balázs fényképe az 1860-as évekből
Orbán Balázs fényképe az 1860-as évekből
Született 1829. február 3.
Lengyelfalva
Elhunyt 1890. április 19. (61 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, néprajzi gyűjtő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Balázs témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született, régi udvarhelyszéki székely családban. Apja, lengyelfalvi báró Orbán János (17791871),[2] országgyűlési képviselő, aki a francia háborúk alatt katonatiszt volt, anyja, Knechtel Eugénia (18101883).[3] Orbán Balázs emlékiratai szerint félig felvidéki magyar, félig isztambuli olasz (vagy görög) családból származott. Orbán Balázs dédapja, lengyelfalvi Orbán Elek, 1744. november 13-án nyert bárói címet Mária Terézia magyar királynőtől.[4]

Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, előbb a katolikus, majd – mivel ott ógörögöt, matematikát és történelmet is tanulhatott – a református gimnáziumban, de már 1846 tavaszán elhagyta szülőföldjét. Családjával Konstantinápolyba utazott, a velencei származású – valószínűleg a muzulmánok által megmérgezett – nagyanyja, Foresti Mária örökségének átvételére. Hosszas pereskedés után is csak töredékét kapta meg a mesés vagyonnak, így kitanulta az órásmesterséget.[5] Felhasználva a megmaradt lehetőséget, beutazta a Közel-Keletet. Eljutott Egyiptomba, ahol megmászta a piramisokat, a Szentföldön bejárta a bibliai helyeket, számos erdélyi magyar és román „beduinnal” találkozott, akik a besorozás elől szöktek meg, bejárta Kis-Ázsiát, tanulmányozta az antik görög kultúra emlékeit, csodálattal írt a görög nép szabadságharcáról. Keleti élményeit később hat kötetben jelentette meg Utazás Keleten címmel. Az itt látottak hatására erősen antiklerikális nézeteket tett magáévá, melyeknek több művében is hangot adott.

 
A Vasárnapi Ujság, 1890/17. számában

Egy nyugati lapból, Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. A török fővárosból egy szabadcsapattal indult haza, azonban Vidinben értesült a szabadságharc bukásáról. Ezután a magyar emigránsokat segítette szállással és munkahellyel. További élete meghatározó élménye volt, hogy Kossuth környezetébe került. Nem térhetett haza, a császári hatóságok ellenségnek tartották. Londonba utazott, ahol Petőfi barátjával, Teleki Sándorral barátkozott össze. Nagy hatással volt rá a Jersey, majd Guernsey szigetén emigrációban élő Victor Hugo, akinek az volt a véleménye róla, hogy „kétszáz Orbán Balázzsal meg tudnám dönteni III. Napóleon császárságát”.[6]

Csak 1859-ben térhetett haza. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használta fel, hogy bejárja a Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként 18681873 között hat kötetben kiadta fő művét, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címen.

1872-től élete végéig tagja volt a magyar Országgyűlésnek, 1848-as, függetlenségi programmal az ellenzékhez tartozott. Parlamenti beszédeit is hat kötetben adta ki. Közben az általa kiépített Szejkefürdőn dolgozott: történelmi tanulmányokat írt, sok újságcikket közölt az ellenzéki lapokban.

Élete kalandos, romantikus, mintha egy Jókai-hős lenne. De ez a regény nem íródott meg, habár Jókai, székely tárgyú regényei alaptörténetét tőle hallotta először. Ugyanakkor küzdelmes életének voltak árnyoldalai is. Székelyek buktatták ki egy választáskor, nem mindig értették meg a „Csont bárót”. Késői elismerésként, csak 1888-ban lett az Akadémia levelező tagja. Utód nélkül halt meg.

Társasági tagságSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

 
Orbán Balázs síremléke

Egyetlen örökösének magyar, közelebbről a székely népét teszi, de hagyatéka fölött hosszas per keletkezik. Temetésén határozzák el, hogy szobrot érdemel, de erre is egy bő évszázadot, 1995-ig kellett várni. Végrendelete szerint Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyből az utolsó kapu az övé volt.

Székelykeresztúron és Székelyudvarhelyen iskola, utóbbiban egy fotósklub is viseli nevét. Hargita, Kovászna és Maros Megye Tanácsa 2011-ben létrehozta az Orbán Balázs-díjat, amelyet olyan személyiségeknek ítélnek oda, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában.[7]

Orbán Balázs-barlang a neve a Vargyas-szoros Természetvédelmi Terület egyik barlangjának.[8]

SzármazásaSzerkesztés

Orbán Balázs családfája[9]
br. Orbán Balázs
(Lengyelfalva, 1829. febr. 3–
Budapest, 1890. ápr. 19.)
író, néprajzi gyűjtő
Apja:
br. lengyelfalvi Orbán János
(Kassamindszent, 1779–
Lengyelfalva, 1871. aug. 24.)
huszárezredes
Apai nagyapja:
br. Orbán Pál
(1751–1829)
őrnagy
Apai nagyapai dédapja:
br. Orbán Elek
(Lengyelfalva, 1703–
Harasztos, 1753)
főkirálybiró
Apai nagyapai dédanyja:
bencenci Olasz Krisztina
Apai nagyanyja:
gr. cserneki és tarkői
Dessewffy Klára
Apai nagyanyai dédapja:
gr. Dessewffy István
alispán
Apai nagyanyai dédanyja:
gecsei Olasz Júlia
Anyja:
Knechtel Eugénia
(Konstantinápoly, 1810–
Szejkefürdő, 1883. dec. 12.)
Anyai nagyapja:
Knechtel János
bányaszakértő
Anyai nagyapai dédapja:
n.a.
Anyai nagyapai dédanyja:
n.a.
Anyai nagyanyja:
Foresti Mária
Anyai nagyanyai dédapja:
n.a.
Anyai nagyanyai dédanyja:
n.a.

JegyzetekSzerkesztés

  1. familysearch.org Orbán Balázs gyászjelentése
  2. familysearch.org Orbán János gyászjelentése
  3. familysearch.org Orbán Jánosné Knechtel Eugénia gyászjelentése
  4. A 120 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Acta miscellanea – F. 9. – Orbán
  5. Balogh Péter: Székely életek. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
  6. Mikó Imre: Orbán Balázs a Székelyföld szerelmese,. Korunk, 1968. július. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
  7. Átadták az Orbán Balázs-díjakat. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  8. Vargyas-szoros Természetvédelmi Terület honlapja. [2010. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  9. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája K–O, Tellér Kiadó, Budapest, 1993, 416–418. o. ISBN 963-817-800-0

MűveiSzerkesztés

  • Utazás keleten. Kolozsvár, 1861, Hat kötet (Ism. Szépirodalmi Figyelő 31. sz.).
  • A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Pest, 1868-73. Hat kötet (33 önálló s 276 szövegképpel. Ismert. Vasárnapi Ujság 1868. 20. sz. Századok 1869, 1871, 1873, Archaeologiai Értesítő, 1869, A Hon 1868. 290., 295., 296., 300. sz., 1870. 57. sz.).
  • Marosvásárhely szab. kir. város leírása. Pest, 1870 (Különnyomat a Székelyföld IV. kötetéből 3 önálló és 10 szövegképpel)
  • Toroczkó és völgyének ismertetése, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. Pest, 1871 (Különnyomat a Székelyföld V. kötetéből, 5 önálló és 9 szövegképpel)
  • Brassó szab. kir. város leírása történelmi, régészeti és természetrajzi szempontból. Pest, 1873 (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 16 szövegképpel)
  • A bárczasági tíz magyar falu leírása, történelmi és régészeti szempontból. Pest, 1873 (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 14 szövegképpel).
  • Orbán Balázs országgyűlési beszédei 1871-től 1884-ig. Pest, 1875-84. Öt füzet. (Különnyomat az Országgyűlési Naplóból)
  • Kelet tündérvilága vagy Szaif Züliázán szultán. Arab rege. Ali-bey után ford. Kolozsvár, év n. Két rész egy kötetben (Díszkiadásban is 4 kőnyom. képpel)
  • Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam III. A Kisfaludy-társaság megbízásából szerkesztik és kiadják. Kriza János, Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób székelyföldi gyűjtése. Kolozsvár, 1882
  • A székelyek származásáról és intézményeiről. Kolozsvár, 1888 (Értekezések a történ. tud. köréből. XIII. 9.).

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés