Platón, az egyik legnagyobb hatású politikai gondolkodó Arisztotelész, az egyik legnagyobb hatású politikai gondolkodó Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának első oldala Jean-Jacques Rousseau, akinek eszméi hatást gyakoroltak a kommunizmus és a nacionalizmus megjelenésére Széchenyi István, a magyar politika egyik legkiemelkedőbb alakja Karl Marx, a kommunizmus egyik megalapítója Benito Mussolini, a fasizmus egyik megalapítója Winston Churchill, a 20. század egyik legjelentősebb politikusa Az Európai Parlament ülésterme Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnöke

Portál Szócikkek Műhely
Üdvözlünk a Politikaportálon!szerkesztés 

A politika a hatalom megszerzése, gyakorlása, megtartása vagy befolyásolása érdekében kifejtett közösségi vagy egyéni tevékenységet, illetve az ezzel kapcsolatos elvek és eszmék rendszerét jelenti. A politika szó az ókori görög független városállam (ógörögül πολις, polisz) nevéből ered, jelentése: „a város ügyeinek intézésével kapcsolatos dolgok”, a közélet. A városállam ügyeibe a Kr. e. 5–6. századi Athénban szólhattak bele a teljes jogú polgárok. Ezt a formát közvetlen demokráciának nevezzük. Ebben az értelemben tehát mindenki, aki közügyekkel foglalkozik, politizál.

A politika mai jelentésében már egy specifikus tevékenységi körre utal, melynek célja egy ország általános értelemben vett irányítása és az erőforrások elosztása, illetve az ehhez szükséges hatalom legitim módon való megszerzése és megtartása. A politikai tevékenységgel, a politikai élet működésének szabályszerűségeivel külön tudományág foglalkozik, a politológia vagy politikatudomány.

Ajánlott szócikkszerkesztés 

Adolf Hitler politikai végrendelete az az írás, amelyet „Politikai végrendeletem(„Mein politisches Testament“) címmel látott el Hitler, és az abban foglaltakat 1945. április 29-én a személyes végrendeletével együtt, az öngyilkosságát megelőző napon fogalmazta meg. Az írás „Hitler politikai végrendelete” címen vált ismertté és mint az ő végérvényes akaratának kinyilvánítása került be a német hadsereg főparancsnokságának háborús naplójába. Ebben a második világháborúért a zsidókat teszi felelőssé, amivel igazolni kívánja a holokausztot. A Harmadik Birodalom Führere tervezett öngyilkosságát a Führer-kultusznak megfelelő önfeláldozásnak deklarálta, kijelölte az őt követő kormányt, azt kötelezve a háború feltétlen folytatására. A német néptől a nemzetiszocializmus folytatását és az ehhez fűződő célok beteljesítését várta el, mindenekelőtt a nürnbergi faji törvények (Nürnberger Rassengesetze) betartását és a „valamennyi nép megmérgezői” elleni „kíméletlen ellenállást”. Mindezzel körülírja, hogy a németeknek a zsidók teljes megsemmisítése az ő halálát követően is kötelessége.

Ajánlott életrajzszerkesztés 

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója.

A külföldön és Magyarországon tett utazások során szerzett tapasztalatai éreztették vele a külhoni és a hazai állapotok között fennálló lényeges kulturális és gazdasági különbséget, mely arra ösztönözte, hogy a külföldön működő intézmények hazai életre hívásán is munkálkodni kezdjen. Az 1825-ös reformországgyűlésen Széchenyi is felszólalt, melynek során „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét, amit 60 000 forintban állapított meg. Ezt tekintjük a Magyar Tudományos Akadémia megalakulása időpontjának.

1848. március 23-án Széchenyi elvállalta a közlekedésügy és közmunka tárcáját. Élete utolsó éveit a döblingi elmegyógyintézetben élte le. 1860. április 7–8. éjszakáján, vitatott körülmények között halt meg.

Képajánlószerkesztés 

Csáky István magyar külügyminiszter a második bécsi döntés aláírása közben

Kiemelt szócikkekszerkesztés 
1956-os forradalom • 2009-es moldovai zavargások • Ali kalifa • I. Amenhotep • II. Amenhotep  • III. Amenhotep  • András calabriai herceg • Argentin válság (1998–2003) • Arisztotelész • Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság • August Bebel • Augustus római császár • Berlini fal • Bosin-háború • Dachaui koncentrációs tábor • I. Dárajavaus perzsa király • Déloszi Szövetség  • Iulianus római császár  • Fülöp orléans-i herceg (1674–1723) • II. Fülöp Ágost francia király • Görög–perzsa háborúk • Habsburg–török háború (1663–64) • Hatsepszut  • Hettita Birodalom  • Adolf Hitler • Adolf Hitler politikai végrendelete • Horthy Miklós • Hosszú kések éjszakája • Hosszú menetelés • Ión felkelés • Jüan Si-kaj • I. Károly magyar király • II. Károly magyar király • Kistarcsai Központi Internálótábor • II. Kurus perzsa király  • I. Lajos magyar király • IX. Lajos francia király • IV. László magyar király • László nápolyi király • Lükurgosz (spártai arkhón)  • Magyar belháború (1526–38) • Magyar–török háború (1521–26) • Második kínai–japán háború • Jules Mazarin • Méd Birodalom  • Merenptah  • Mikó Imre (politikus) • Mocsáry Lajos • Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd • Nádasdy Tamás‎ • Német Lovagrend • Óperzsa Birodalom  • José Antonio Páez • Periklész  • I. Péter orosz cár • Rákóczi-szabadságharc • II. Ramszesz  • III. Ramszesz  • Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord • Schmitt Pál plágiumügye • Spanyol polgárháború • Széchenyi István • Szent Korona-tan • Szung-dinasztia • Teleki László (politikus, 1811–1861) • III. Thotmesz  • IV. Thotmesz  • Thököly Imre • Tiencsini koncessziós zónák • Josip Broz Tito • Török függetlenségi háború • Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij • Tutanhamon  • II. Uahibré  • Urartu • Újbabiloni Birodalom  • V. Károly francia király • Vendvidéki Köztársaság • Vietnámi háború • Winston Churchill
Ajánlott idézetszerkesztés 
A tudományok körében csak kételyek, a közélet mezején csak erős meggyőződés által haladhatunk, s a makacsság, mellyel az egyszer választott irányban megmaradunk, valamint a tudomány körében a legnagyobb hiba, úgy a gyakorlati politika mezején legbecsesebb, sőt bizonyos körülmények között nélkülözhetetlen tulajdonság; innen van, hogy Platótól kezdve mindazok, kik a polgári társaságról legbölcsebben gondolkoztak s írtak, a gyakorlati politika mezején kevés babért arattak, s hogy azok, kik a közélet mezején csudálatos eredményeket vívtak ki, ha mint Caesar, stíl tekintetében kitűnő műveket hagytak is magok után, a társadalmi tudományokat soha nem gazdagították új igazságokkal.
Eötvös József jogász, író, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
További portálokszerkesztés