Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 23.

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya (angolul: Constitution of the United States of America) az ország jogrendjének legfőbb jogforrása. Az alkotmányba foglaltak adnak alapot az Egyesült Államok szövetségi kormányzatának működéséhez, meghatározzák a kormányzat, az egyes tagállamok és a polgárok viszonyát. Szövegét a pennsylvaniai Philadelphiában fogadták el 1787. szeptember 17-én, ratifikációjára az elkövetkező években minden államban sor került. Összesen huszonhét alkalommal módosították; az első tíz alkotmánymódosítás Bill of Rights néven ismert. Felépítését tekintve áll preambulumból, hét cikkelyből és az előbb említett huszonhét alkotmánymódosításból.

Az alkotmány eredeti kéziratának első oldala

Ez a dokumentum a történelem legrégebbi alkotmánya, amely még ma is hatályban van (ha nem számoljuk Massachusetts (tag)állami alkotmányát, amelyet 1780-ban fogadtak el és ma is hatályban van).

Történeti összefoglaló

szerkesztés

Az alkotmány a Konföderációs cikkelyek helyébe lépett, azokat jelentősen továbbfejlesztette. A cikkelyek fő hibáját az alkotmány kijavította, ti. hogy az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának kezében nem volt megfelelő hatalom a törvények betartatására. 1787. február 17-ére a Kongresszus gyűlést hívott össze, ami csúszott, de végül 12 állam részvételével májusban a Kongresszus összeült, hogy a Cikkelyeken változtasson. A végső megoldás a dokumentum újraírása lett. Ez a dokumentum már ténylegesen az alkotmány volt. 1787. szeptember 17-én a dokumentum elkészült, és miután 1788. június 21-én az életbe léptetéshez szükséges többséghez tizenhárom államból kilencedikként New Hampshire is aláírta, 1789. március 4-én hatályba lépett.

Szövegezés, ratifikációs kívánalmak

szerkesztés

1786 szeptemberében 5 állam küldöttei találkoztak az Annapolisi konvenció keretében, hogy a kereskedelmi feltételeket javítandó javaslatokat fogalmazzanak meg a Konföderációs Cikkelyek felülvizsgálatáról. Ezután az államok képviselőit Philadelphiába hívták meg, hogy megvitassák, hogyan lehetne javítani a szövetségi kormányzat működésén. A vita után 1787. február 21-én a Konföderációs Kongresszus magáévá tette a tervet a Cikkelyek revíziójáról. E meghívást a májusi újabb konvencióra tizenkét állam fogadta el, az egyetlen kivétel Rhode Island volt. A határozat szerint, amely a Konvenciót összehívta, a cél a cikkelyek módosítását célzó javaslatok megfogalmazása volt, a küldöttek azonban úgy döntöttek, hogy új Alkotmány szövegjavaslatát dolgozzák ki. A philadelphiai konvenció arról döntött, hogy alapvetően új kormányzati modellt dolgoz ki, amelyet a 13-ból elég kilenc államnak jóváhagynia ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen (a részt vevő államok számára).

A philadelphiai konvenció

szerkesztés

A konvenció nem hivatalos napirendje a főleg James Madison által megfogalmazott Virginia-terv volt. Ez főképp a nagyobb államok érdekeire helyezte a hangsúlyt és többek közt a következőket javasolta:

  • Erős kétkamarás törvényhozás, Képviselőházzal és Szenátussal.
  • A törvényhozás által választott végrehajtó elnök.
  • Bírói testület életre szóló mandátummal, gyenge hatalommal.
  • A nemzeti törvényhozás vétójoggal rendelkezne az államok szintjén meghozott törvényekkel szemben.

A kisebb államok ehelyett a New Jersey-tervet támogatták, amely az államoknak egyenlő jogokat adott volna.

A kompromisszum kovácsa Roger Sherman volt. Ő azt javasolta, hogy a képviselőházat népességarányosan válasszák, a Szenátusban azonban az államok egyenlő képviseletet kapjanak, és a törvényhozás helyett elektorok válasszanak egy erős elnököt. A rabszolgák helyzetét nem tárgyalta a javaslat, de a népességbe a rabszolgák 3/5-ét is beleszámították, ugyanakkor a szökött rabszolgákat vissza kellett küldeni a szökés helyére.

A ratifikáció

szerkesztés

Bár a 16. cikkely nem ezt az eljárást írta elő, a kongresszus elküldte a javaslatot az államoknak és meghatározta a képviseleti elveket.

1787. szeptember 7-én az Alkotmányt befejezték Philadelphiában. A záróbeszédet Benjamin Franklin tartotta. Egyhangú jóváhagyást kért, holott már eldöntötték, hogy az Alkotmány életbelépéséhez elég lesz kilenc állam támogatása.

Miután több államban heves vitákat váltott ki a javaslat, az 1788. június 21-i New Hampshire-i jóváhagyással elérték a kilences határt. Amint erről értesült, a Kongresszus megkezdte az előkészületeket az Alkotmány bevezetésére és 1789. március 4-én megkezdte a munkáját az első kormány, amely az Alkotmány alapján működött.

Történelmi hatások

szerkesztés

Az Alkotmány lefektette gondolatok közül sok már nagyon régi és közismert volt. Sok az amerikai republikanizmus irodalmából származott, illetve a 13 állam tapasztalataiból, továbbá a vegyes kormányzat brit tapasztalataiból. A legfontosabb európai hatás Montesquieu-é volt, aki arról írt, hogy a zsarnokság kialakulását csak egymást ellenőrző erők egyensúlya tudja megelőzni. (Az ő gondolatai pedig a Kr. e. 2. századi Polübiosz hatását tükrözi, aki a Római Köztársaság ellensúlyokra épülő alkotmányáról értekezett.) Az alkotmány John Locke hatását is tükrözi. A törvényes eljáráshoz való jog az alkotmányban az 1215-ös Magna Charta közjogi hagyományát követi.

Az Alkotmány ratifikálása államonként
  Dátum Állam Szavazatok
Igen Nem
1 1787. december 7. Delaware 30 0
2 1787. december 12. Pennsylvania 46 23
3 1787. december 18. New Jersey 38 0
4 1788. január 2. Georgia 26 0
5 1788. január 9. Connecticut 128 40
6 1788. február 6. Massachusetts 187 168
7 1788. április 28. Maryland 63 11
8 1788. május 23. Dél-Karolina 149 73
9 1788. június 21. New Hampshire 57 47
10 1788. június 25. Virginia 89 79
11 1788. július 26. New York 30 27
12 1789. november 21. Észak-Karolina 194 77
13 1790. május 29. Rhode Island 34 32

Az Alkotmány cikkelyei

szerkesztés
  • A preambulum, ami leírja az alkotmány öt célját (Preamble):
    • Az államok közti jobb összhang megteremtése
    • Igazság és béke biztosítása
    • Támadások elleni védekezés
    • A nép jóllétének előtérbe helyezését
    • A szabadság biztosítása
Az alkotmány hét főcikkelyből áll:
  • 1. A törvényhozói hatalom: (Legislative Branch)
  • 2. A végrehajtói hatalom (Executive Branch)
    • Az elnökség: Tisztség betöltésének feltételei, elnöki eskü, jogkör.
    • Az alelnök: A szenátus feje
  • 3. Bírósági hatalom (Judicial Branch)
    • Legfelső bíróság (Supreme Court) [magában foglalta a Legfelsőbb Bíróságot és az Alkotmánybíróságot]
    • Tárgyalás esküdtszék jelenlétében minden bűnügyi perben
    • A hitszegés büntetése
  • 4. Államok hatalma
    • Az államok és a kormány közti viszony leírása: Miben van az államoknak saját hatásköre, és miben dönthet csak a kongresszus.
    • Az államok közti szabad költözés joga
  • 5. Változtatás az alkotmányon
    • Leírja, hogy milyen módon és hogyan lehet változtatást javasolni az alkotmányban.
  • 6. Az Egyesült Államok törvényei
    • Minden köztisztviselőnek és bírónak esküt kell tennie az alkotmányra
  • 7. Aláírások
    • Eredetileg a 13-ból csak 9 államnak kellett aláírnia, hogy törvénybe lépjen. 1790 májusában a tizenharmadik állam, Rhode Island is aláírta.

Az első tíz alkotmánymódosítás összessége. Benne megfogalmazott alapvető hat alapjog: szabad szólás vagy sajtószabadság, gyülekezés- és vallásszabadság, szabad fegyvertartás, a vagyon biztonságának joga, az ártatlanság vélelme és a független bíróság előtti megjelenés joga.[1]

A Wikimédia Commons tartalmaz Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. Katona András: Kora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2008, 306. o.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az United States Constitution című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.