Delaware

Delaware (IPA: [ˈdɛləwɛɹ] kiejtése^ⓘ) az Egyesült Államok 13 alapító államának egyike. Gyakran nevezik „Első Államnak” (angolul First State), mert itt ratifikálták elsőként az ország alkotmányát.

Delaware
Delaware zászlaja Delaware pecsétje
Közkedvelt elnevezés: The First State
Mottó: Liberty and Independence (angol) – Szabadság és függetlenség
Névadó	Delaware-öböl
Közigazgatás
Fővárosa	Dover
Legnagyobb város	Wilmington
Kormányzó	John C. Carney, Jr.
Hivatalos nyelv	nincs
Himnusz	Our Delaware
Postai rövidítés	DE
ISO 3166-2	US-DE
Felvétel az Unióba
sorrendben	1.
dátuma	1787. december 7.
Rangsor
terület szerint	49.
népesség szerint	45.
népsűrűség szerint	7.
Népesség
Népesség	989 948 fő (2020. ápr. 1.)
Népsűrűség	154,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen	6452 km²
ebből víz	21,5 %
Időzóna	EST (UTC–5 / –4)
Szélesség	é. 38°27' – é. 39°50'
Hosszúság	ny. 75°2' – ny. 75°47'
Kiterjedés
kelet-nyugati	48 km
észak-déli	161 km
Domborzat
legmagasabb pont	137 m
átlagmagasság	18 m
legalacsonyabb pont	0 m
Térkép
Delaware weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Delaware témájú médiaállományokat.

Földrajz

A Delmarva-félsziget északkeleti részén, a Delaware-öböl nyugati partján fekszik. A második legkisebb területű szövetségi állam, területe csupán 6452 km², alig nagyobb, mint Pest vármegye.

Szomszédai északon Pennsylvania, keleten New Jersey, délen és nyugaton Maryland.

Története

Őslakói

Az első európai bevándorlók előtt a Delaware folyó völgyét egy, az algonkin nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő indián törzs lakta. Magukat lenni-lenape-nak nevezték, ami „igazi emberek”-et vagy „valódi emberek”-et jelent. A többi őshonos amerikai csoporttól a „nagyapák” titulust kapták annak jeleként, hogy már hosszú ideje éltek a völgyben. Vadászatból, halászatból és mezőgazdaságból éltek; fő terményeik a kukorica, a bab és a tök voltak. Az európai telepesek delavároknak vagy delavár indiánoknak nevezték el őket.

A lenni-lenape-ok három nagy csoportból álló konföderációban éltek; területük New York állam déli részétől a mai Delaware északi részéig terjedt – ezt déli csoportjuk foglalta el. Az állam délnyugati részén, a Nanticoke folyó mentén egy nantikóknak nevezett rokon nép élt. Alkalmanként a Delaware folyó mentén prémekkel, szőrmékkel kereskedtek a Pennsylvania belsejéből érkező, egy irokéz nyelven beszélő harcias törzzsel.

17. század

Holland expedíciók és telepedés

Az első európai felfedezők holland és angol kereskedők voltak. A Delaware-öblöt Henry Hudson angol fedezte fel 1609-ben – őt a Holland Kelet-indiai Társaság bízta meg azzal, hogy találja meg a legendás Északnyugati átjárót Észak-Amerikán át a Csendes-óceánhoz. Ennek ellenére nem ő kutatta fel. A következő évben Samuel Argall kapitány Thomas Westnek, Virginia kormányzójának tisztelegve az öböl egy nyugati partszakaszának a Cape De La Warr nevet adta.

1614 és 1620 között számos holland hajó kutatta a Delaware folyót és partvidékét. 1624-ben Holland Nyugat-indiai Társaság a Delaware völgye és a Hudson-folyó völgye közötti területen megalapította Új-Hollandia (Nieuw Nederland) gyarmatot. A társaság arra bátorította az üzletembereket, hogy vásároljanak fel földeket az őshonos amerikai lakosoktól, és az ilyen földeken lehetnek patrónusok vagy alakíthatnak uradalmakat, ha hoznak telepeseket. Egy csoport kereskedő megvásárolta a földet Bombay Hook és Cape Henlopen között, és 1631-ben megépítették Swaanendaelt, az első európai települést Delaware-ben, a mai Lewes területén. Az őshonos amerikaiak egy éven belül lerombolták a települést és megölték a telepeseket. Ez volt Delaware-ben az egyetlen ilyen, fehérek elleni támadás – nem tudni, hogy melyik törzs követte el.

Új-Svédország

Új-Svédország

Új-Svédország megalapításával Peter Minuit – aki arról híres, hogy megvásárolta Manhattant csecsebecsékért, 24 $ értékben –, vitte az első végleges európai telepeseket Delaware-be. Minuit a Delaware folyó torkolatánál alapította Új-Svédországot 1638-ban.

A Holland Nyugat-indiai Társaságot inkább érdekelte a kereskedelem mint a gyarmatosítás – eközben a társaság sok tagja felajánlotta gyarmatosító szolgálatait a svéd királyságnak. Az egyikük Peter Minuit, Új-Hollandia volt főigazgatója vezette a svéd kutatást, és megalapította az első végleges települést Delaware-ben. 1638 márciusában az expedíció egy megerősített kereskedelmi ügynökséget, a mai Wilmington területén. Fort Christina nevet kapta a Krisztina svéd királynő tiszteletére. Minuit bebiztosított egy okiratot az őshonos amerikaiaktól a Bombay Hooktól egészen a Schuylkill folyóig terjedő földre, amely most a Delaware-be ömlik bele, ahol a mai Philadelphia van. A területet Új-Svédországnak nevezték. Az elkövetkezendő 17 évben több mint egy tucat expedíció érkezett Új-Svédországba, svéd, finn és holland telepesekkel, állatokkal, gabonával és szerszámokkal. További földeket vásároltak még a folyó mindkét oldalán. Johan Björnsson Printz (1643–1653) kormányzó vezetése alatt új erődök, házak, malmok és rakpartok épültek, bátorították a kereskedelmet az őslakosokkal.

A Holland Nyugat-indiai Társaság magának követelte Delaware területét, és 1651-ben megpróbálta hatalma alá keríteni. Peter Stuyvesant, Új-Hollandia kormányzója vezetésével, a hollandok megépítették Fort Casimir-t mai New Castle területén. A svédek 1654-ben bevették az erődöt, de a következő évben Stuyvesant visszatért Új-Svédországba még nagyobb erővel és az egész területet elfoglalta. Annak ellenére, hogy sok svéd maradt Delaware-ben, a svéd uralom Észak-Amerikában a végéhez ért.

1656-ban a Holland Nyugat-Indiai Társaság pénzügyi nehézségei miatt eladta Fort Casimirt és a Christina folyó meg Bombay Hook közötti földet Amszterdamnak, Hollandiában. A település, amely Fort Casimir mellett nőtt fel az Új-Amstel nevet viselte, és a terület fővárosa lett. 1663-ig Amsterdam megvásárolt minden földet a Delaware-öböltől a Schuylkill folyóig.

Angol uralom

Az angolok, akik a hollandok vetélytársai voltak a kereskedelemben és gyarmatokban Észak-Amerika területén, számos háborút vívtak ellenük, 1652 és 1674 között. 1664-ben az angolok elfoglaltak minden Új Holland és Holland birtokot egészen a Delaware völgyig. Ez elindította a második angol–holland háborút, amelynek végkifejlete 1667-ben következett be, angol győzelemmel. Delaware-t bekebelezte az angol York herceg, és 18 évig kormányozta mint a birodalma részét, New Yorkot (azelőtt New Amsterdam). A holland, svéd és finn települők, akik állampolgári hűséget ígértek az angol királynak, megtarthatták a birtokaikat. Telepesek más angol gyarmatokból, mint Virginia, Maryland, New Jersey és New York, Delaware-be jöttek, így a gyarmat gyorsan nőtt.

A hollandok visszahódították az elvesztett területeiket a harmadik angol–holland háborúban, de a békeszerződésnek megfelelően kénytelenek voltak visszaadni nekik.

Delaware és William Penn

1681-ben, William Penn, egy angol kvéker birtokot kapott Észak-Amerikában II. Károly angol királytól. Ennek a földnek Pennsylvania volt a neve. Penn egy várost tervezett erre a földre, és a Philadelphia nevet adta neki – ez görögül annyit jelent, hogy „testvéri szeretet”. Talán a név találó volt, mert a föld megszerzése után nemsokára levelet írt az őslakos törzsfőnököknek, a barátságukat kérve. Azt állította nekik, hogy igen érzékenyen érintik azok a gonoszságok és igazságtalanságok, amiket telepesek műveltek az indiánokkal. Tőlük eltérően Penn békében kíván élni velük. Valóban, Penn rövid uralmát demokratikus időszakként tartják számon, és tényleg békében élt az őslakókkal.

1682-ben William Penn, kérelmezett egy direkt kijáratot az óceánhoz. York hercege Pennek adta az összes földet, egy 19 km-es körzetben, (12 mérföld) New Castle-tól és Cape Henlopentől délre. A terület bennfoglalja a mai Delaware nagy részét. Az átengedést hevesen ellenezte Charles Calvert, és Lord Baltimore, aki szintén igényelte a Delaware folyó menti földet a Maryland gyarmatának. Egy angol bíróság elutasította Baltimore igényét, de a végső vita a Maryland és Delaware közötti határvonalról csak 1769-ben oldódott meg.

1682 decemberében 3 delawari megye, amit Penn Lower Countiesnak nevezett, egyesült Pennsylvaniaval. Egy általános gyűlés kormányozta. Delaware-nek és Pennsylvaniának ugyanannyi képviselője volt a gyűlésben.

Penn egy békeszerződést kötött még abban az évben a delawari nemzettel. Nem voltak további összetűzések a delawari és a fehérek között egészen a Francia Indián háborúig (1754-1763), amikor néhány delawari francia oldalra állt, mások Nagy-Britannia oldalára álltak (3 ország egyesülése, amit Anglia vezet), mások pedig semlegesek maradtak. Addigra, viszont a delawareiek nyugat felé költöztek a fehér települések elől, a legtöbben Ohioba mentek. Ma szétszórt csoportokban élnek, Oklahomában és Ontarioban, Kanadában. Egy kevés maradékuk a Nanticoke-nak még mindig Warwickban él, Sussex County-ban, ahol egy közösségi központot tartanak fenn.

Elválás Pennsylvaniától

Delaware lakossága vonakodott a Barátok Társaság vagy a kvékerek vezetésétől, a vallásos testület, ami Philadelphiát uralta, és féltek a gyors gazdasági növekedéstől. Nehezteltek továbbá Penn kudarca miatt, hogy nem sikerült elég védelmet biztosítania Lord Baltimore emberei és a partvonal menti településeket terrorizáló kalózok támadásai ellen. Végül a viszály az alsó megyék képviselete fölött ahhoz vezetett, hogy Delaware kialakított egy új, független gyűlést. Az első gyűlést New Castle-ban tartották, 1704-ben. Attól az időponttól a Delaware-i gyűlés hozta meg az alsó három megye törvényeit – gyakorlatilag külön gyarmattá vált, Pennsylvania kormányzójának vezetésével. A saját gyűléssel a delaware-i lakosság biztosította a gyarmat fejlődését.

A 18. század

A három megye virágzott a 18. században. A gazdálkodás volt a fő foglalkozás, de sokan foglalkoztak halászattal, és kis kézműves vállalkozásokkal, mint háztartási cikkek és hordók készítése. Malmok, cserzőműhelyek és sok más kis műhelyek alakultak Delaware északi részén, a kis patakok mentén, amely bőséges vízerőt biztosított. A hajógyártás virágzott Wilmingtonban, és még számos városban. Gabona, faanyag, tejtermékek, és más élelmiszert exportáltak a déli gyarmatokba, Nyugat-Indiába és Európába.

Népesség

Delaware népsűrűségi térképe

A népesség alakulása 1910 és 2020 között

Lakosok száma	202 322	223 003	266 505	318 085	446 292	594 338	666 168	783 600	945 934	989 948
	1910	1920	1940	1950	1960	1980	1990	2000	2015	2020

Adatok: Wikidata

Legnagyobb városok

Wilmington

Legnagyobb városok (zárójelben a 2010-es népesség, fő):

• Wilmington (70 851)
• Dover (36 047)
• Newark (31 454)
• Middletown (18 871)
• Smyrna (10 023)
• Milford (9 559)
• Seaford (6 928)
• Georgetown (6 422)
• Elsmere (6 131)

Közigazgatás

Delaware állam Capitoliuma Doverben

Az állam három megyéből áll.

Gazdaság

Mezőgazdaság

Legfontosabb termékei:

• baromfi,
• tejtermékek,
• kukorica,
• szója.

Ipar

Legfontosabb iparága a vegyipar.

Pénzügyi szektor

Adóparadicsom.

További információk

• Delaware állam honlapja (angolul)
• USA Travel – Delaware (magyarul)
• John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona (Reader's Digest Válogatás, Reader's Digest Kiadó Kft., 1998) 164. o. ISBN 963-8475-28-5