Az Amerikai Egyesült Államok államai

Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai közé az az 50 szövetségi tagállam tartozik, amelyek együtt alkotják az Amerikai Egyesült Államokat. A tagállamok parlamentjeit együtt illeti meg a szuverenitás az Amerikai Egyesült Államok szövetségi törvényhozásával. Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya szerint a szövetségi törvényhozás törvényeket csak olyan tárgykörökben alkothat, amelyeket az Alkotmány tételesen felsorol, minden más tárgykörben a törvényhozás joga az egyes tagállamokat illeti meg.

TérképSzerkesztés

 

TörténelemSzerkesztés

Az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltásával a tizenhárom gyarmatból tizenhárom független állam lett. Miután a Konföderációs cikkelyek nem bizonyultak elegendőnek az unió számára, a tizenhárom állam egy új szövetségbe tömörült az alkotmány jóváhagyásával 1789-től kezdődően. A Kongresszusnak áll jogában új államok belépését jóváhagyni az unióba. Az alkotmányban nem szerepel, hogy kiléphet-e egy állam az Egyesült Államokból. Néhányan úgy vélik, a mai napig nincs tisztázva, hogy törvényesen kiléphet-e egy állam. Az alkotmány elfogadása előtt a Konföderációs cikkelyek még úgy nyilatkoztak erről, hogy „az unió örök”.

Az Egyesült Államok fennhatósága nem csak az uniót alkotó államokra terjedt és terjed ki. Az 50 állam szinte mindegyike olyan területen alakult meg, ami már azt megelőzően is az Egyesült Államokhoz tartozott, és az államoknál kevesebb önállósággal rendelkező territóriumként volt szervezve. Nem tartozik egyik államhoz sem az Egyesült Államok fővárosa, Washington, amely a speciális jogállású Columbia kerületet alkotja Maryland és Virginia államok közé ékelődve.

Az államok listájaSzerkesztés

Állam Székhely Postai rövidítés AP-rövidítés[1] Megyék Felvétel éve Zászló
Alabama Montgomery AL Ala. Lista 1819  
Alaszka Juneau AK Alaska Lista 1959  
Arizona Phoenix AZ Ariz. Lista 1912  
Arkansas Little Rock AR Ark. Lista 1836  
Colorado Denver CO Colo. Lista 1878  
Connecticut Hartford CT Conn. Lista Alapító állam  
Delaware Dover DE Del. Lista Alapító állam  
Dél-Dakota Pierre SD S.D. Lista 1889  
Dél-Karolina Columbia SC S.C. Lista Alapító állam  
Észak-Dakota Bismarck ND N.D. Lista 1889  
Észak-Karolina Raleigh NC N.C. Lista Alapító állam  
Florida Tallahassee FL Fla. Lista 1845  
Georgia Atlanta GA Ga. Lista Alapító állam  
Hawaii Honolulu HI Hawaii Lista 1959  
Idaho Boise ID Idaho Lista 1890  
Illinois Springfield IL Ill. Lista 1818  
Indiana Indianapolis IN Ind. Lista 1816  
Iowa Des Moines IA Iowa Lista 1846  
Kalifornia Sacramento CA Calif. Lista 1850  
Kansas Topeka KS Kan. Lista 1861  
Kentucky Frankfort KY Ky. Lista 1792  
Louisiana Baton Rouge LA La. Lista 1812  
Maine Augusta ME Maine Lista 1820  
Maryland Annapolis MD Md. Lista Alapító állam  
Massachusetts Boston MA Mass. Lista Alapító állam  
Michigan Lansing MI Mich. Lista 1837  
Minnesota Saint Paul MN Minn. Lista 1858  
Mississippi Jackson MS Miss. Lista 1817  
Missouri Jefferson City MO Mo. Lista 1821  
Montana Helena MT Mont. Lista 1889  
Nebraska Lincoln NE Neb. Lista 1867  
Nevada Carson City NV Nev. Lista 1864  
New Hampshire Concord NH N.H. Lista Alapító állam  
New Jersey Trenton NJ N.J. Lista Alapító állam  
New York Albany NY N.Y. Lista Alapító állam  
Nyugat-Virginia Charleston WV W.Va. Lista 1863  
Ohio Columbus OH Ohio Lista 1803  
Oklahoma Oklahoma City OK Okla. Lista 1907  
Oregon Salem OR Ore. Lista 1859  
Pennsylvania Harrisburg PA Pa. Lista Alapító állam  
Rhode Island Providence RI R.I. Lista Alapító állam  
Tennessee Nashville TN Tenn. Lista 1796  
Texas Austin TX Texas Lista 1845  
Új-Mexikó Santa Fe NM N.M. Lista 1912  
Utah Salt Lake City UT Utah Lista 1896  
Vermont Montpelier VT Vt. Lista 1791  
Virginia Richmond VA Va. Lista Alapító állam  
Washington Olympia WA Wash. Lista 1889  
Wisconsin Madison WI Wis. Lista 1848  
Wyoming Cheyenne WY Wyo. Lista 1890  

Államok neveinek eredeteSzerkesztés

Az 50 állam nevei sok nyelvből származnak. 24 államnév indián eredetű. Ezek közül nyolc algonkin, hét sziú, három irokéz és egy uto-azték. Hawaii neve pedig a polinéz hawaii-i nyelvből származtatható.

A fennmaradó államokból 22 név európai nyelvből származik. Hét latin (főként angol nevek latinizálása), a maradék pedig angol, spanyol és francia. Tizenegy államot személyekről neveztek el, amiből hét európai uralkodókra vonatkozik, míg egy egy amerikai elnökre. Hat állam van, ahol nem teljesen ismert a név származása.[2]

Az 51. államSzerkesztés

Puerto RicoSzerkesztés

Puerto Rico egy amerikai külterület, aminek hivatalos megnevezése Puerto Ricó-i Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Puerto Rico, spanyolul: Estado Libre Asociado). Lakosainak nincs képviselete az Egyesült Államok Kongresszusában. Ugyan a területnek van képviselete a Képviselőházban, biztos megnevezéssel, a delegáltnak nincs semmiféle szavazójoga az elnök évértékelőjéért felelő bizottságon kívül.[3]

2012. november 6-án tartottak egy népszavazást a terület esetleges államjogáról, ahol a lakosság 61%-a az állammá válás mellett szavazott.[4][5]

2012. december 11-én Puerto Rico Törvényhozása jóváhagyott egy határozatot, amiben kérték az amerikai elnököt és az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy adjanak választ a népszavazásra és kezdjék meg a terület felvételét az unióba, mint annak 51. állama.[6]

2017. június 11-én ismét népszavazást tartottak, ahol szinte a teljes lakosság, 97% a csatlakozás mellett szavazott, de az állampolgárok mindössze 23%-a vett részt. A függetlenségi mozgalom bojkottálta a szavazást.[7]

2018. június 27-én az Egyesült Államok Képviselőházában bemutatták a H.R. 6246 határozatot, aminek célja az volt, hogy válaszoljanak a 2012. november 6-án és 2017. június 11-én tartott népszavazásokra és megkezdjék Puerto Rico felvételének folyamatát az unióba. Összesen 30 szerzője volt az ország két nagy pártjából.[8]

2020. november 30-án Puerto Rico ismét népszavazást tartott, amiben harmadjára is az államiság mellett szavaztak. Ezek mellett megválasztották a csatlakozás-párti Pedro Pierluisi kormányzót.[9]

WashingtonSzerkesztés

Az Amerikai Egyesült Államok alapításakor a cél az volt, hogy az ország fővárosa semleges legyen, ne részesítsen előnyben egy létező államot se. Ekkor hozták létre 1800-ban a Columbiai Kerületet, mint a kormány központja. Tekintve, hogy nem állam, a fővárosnak nincs képviselője a Szenátusban és csak egy, szavazójoggal nem rendelkező delegáltja a Képviselőházban. Ezek mellett még saját kormánya sincs. Az 1961-es 23. alkotmánymódosítás elfogadása előtt a főváros polgárai szavazatjoggal se rendelkeztek az elnökválasztásokon.

A főváros lakóinak nagy része támogatja az állammá válás valamilyen formáját, vagy a teljes kerület vagy csak annak lakott területei. A 2016 novemberében tartott népszavazáson a lakosság 86%-a támogatta a csatlakozást az unióhoz.[10]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az Associated Press (AP) hírügynökség által használt rövidítés
  2. Origin of State Names (angol nyelven). www.infoplease.com. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
  3. Rules of the House of Representatives. [2010. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
  4. Castillo, Mariano: Puerto Ricans favor statehood for first time | CNN Politics (angol nyelven). CNN, 2012. november 7. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
  5. Puerto Ricans opt for statehood in referendum (amerikai angol nyelven). Associated Press, 2015. március 26. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
  6. The Senate and the House of Representative of Puerto Rico Concurrent Resolution. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
  7. Robles, Frances. „23% of Puerto Ricans Vote in Referendum, 97% of Them for Statehood”, The New York Times, 2017. június 11. (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 26.) (amerikai angol nyelvű) 
  8. González-Colón, Jenniffer: Cosponsors - H.R.6246 - 115th Congress (2017-2018): Puerto Rico Admission Act of 2018. www.congress.gov, 2018. július 11. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
  9. Analysis | Puerto Ricans voted to become the 51st U.S. state — again”, Washington Post (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 26.) (amerikai angol nyelvű) 
  10. Hersher, Rebecca. „D.C. Votes Overwhelmingly To Become 51st State”, NPR, 2016. november 9. (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 26.) (angol nyelvű) 

ForrásokSzerkesztés