Az Amerikai Egyesült Államok államai
Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai közé az az 50 szövetségi tagállam tartozik, amelyek együtt alkotják az Amerikai Egyesült Államokat. A tagállamok parlamentjeit együtt illeti meg a szuverenitás az Amerikai Egyesült Államok szövetségi törvényhozásával. Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya szerint a szövetségi törvényhozás törvényeket csak olyan tárgykörökben alkothat, amelyeket az Alkotmány tételesen felsorol, minden más tárgykörben a törvényhozás joga az egyes tagállamokat illeti meg.
TérképSzerkesztés
TörténelemSzerkesztés
Az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltásával a tizenhárom gyarmatból tizenhárom független állam lett. Miután a Konföderációs cikkelyek nem bizonyultak elegendőnek az unió számára, a tizenhárom állam egy új szövetségbe tömörült az alkotmány jóváhagyásával 1789-től kezdődően. A Kongresszusnak áll jogában új államok belépését jóváhagyni az unióba. Az alkotmányban nem szerepel, hogy kiléphet-e egy állam az Egyesült Államokból. Néhányan úgy vélik, a mai napig nincs tisztázva, hogy törvényesen kiléphet-e egy állam. Az alkotmány elfogadása előtt a Konföderációs cikkelyek még úgy nyilatkoztak erről, hogy „az unió örök”.
Az Egyesült Államok fennhatósága nem csak az uniót alkotó államokra terjedt és terjed ki. Az 50 állam szinte mindegyike olyan területen alakult meg, ami már azt megelőzően is az Egyesült Államokhoz tartozott, és az államoknál kevesebb önállósággal rendelkező territóriumként volt szervezve. Nem tartozik egyik államhoz sem az Egyesült Államok fővárosa, Washington, amely a speciális jogállású Columbia kerületet alkotja Maryland és Virginia államok közé ékelődve.
Phoenix (Arizona)
Az államok listájaSzerkesztés
Államok neveinek eredeteSzerkesztés
Az 50 állam nevei sok nyelvből származnak. 24 államnév indián eredetű. Ezek közül nyolc algonkin, hét sziú, három irokéz és egy uto-azték. Hawaii neve pedig a polinéz hawaii-i nyelvből származtatható.
A fennmaradó államokból 22 név európai nyelvből származik. Hét latin (főként angol nevek latinizálása), a maradék pedig angol, spanyol és francia. Tizenegy államot személyekről neveztek el, amiből hét európai uralkodókra vonatkozik, míg egy egy amerikai elnökre. Hat állam van, ahol nem teljesen ismert a név származása.[2]
Az 51. államSzerkesztés
Puerto RicoSzerkesztés
Puerto Rico egy amerikai külterület, aminek hivatalos megnevezése Puerto Ricó-i Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Puerto Rico, spanyolul: Estado Libre Asociado). Lakosainak nincs képviselete az Egyesült Államok Kongresszusában. Ugyan a területnek van képviselete a Képviselőházban, biztos megnevezéssel, a delegáltnak nincs semmiféle szavazójoga az elnök évértékelőjéért felelő bizottságon kívül.[3]
2012. november 6-án tartottak egy népszavazást a terület esetleges államjogáról, ahol a lakosság 61%-a az állammá válás mellett szavazott.[4][5]
2012. december 11-én Puerto Rico Törvényhozása jóváhagyott egy határozatot, amiben kérték az amerikai elnököt és az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy adjanak választ a népszavazásra és kezdjék meg a terület felvételét az unióba, mint annak 51. állama.[6]
2017. június 11-én ismét népszavazást tartottak, ahol szinte a teljes lakosság, 97% a csatlakozás mellett szavazott, de az állampolgárok mindössze 23%-a vett részt. A függetlenségi mozgalom bojkottálta a szavazást.[7]
2018. június 27-én az Egyesült Államok Képviselőházában bemutatták a H.R. 6246 határozatot, aminek célja az volt, hogy válaszoljanak a 2012. november 6-án és 2017. június 11-én tartott népszavazásokra és megkezdjék Puerto Rico felvételének folyamatát az unióba. Összesen 30 szerzője volt az ország két nagy pártjából.[8]
2020. november 30-án Puerto Rico ismét népszavazást tartott, amiben harmadjára is az államiság mellett szavaztak. Ezek mellett megválasztották a csatlakozás-párti Pedro Pierluisi kormányzót.[9]
WashingtonSzerkesztés
Az Amerikai Egyesült Államok alapításakor a cél az volt, hogy az ország fővárosa semleges legyen, ne részesítsen előnyben egy létező államot se. Ekkor hozták létre 1800-ban a Columbiai Kerületet, mint a kormány központja. Tekintve, hogy nem állam, a fővárosnak nincs képviselője a Szenátusban és csak egy, szavazójoggal nem rendelkező delegáltja a Képviselőházban. Ezek mellett még saját kormánya sincs. Az 1961-es 23. alkotmánymódosítás elfogadása előtt a főváros polgárai szavazatjoggal se rendelkeztek az elnökválasztásokon.
A főváros lakóinak nagy része támogatja az állammá válás valamilyen formáját, vagy a teljes kerület vagy csak annak lakott területei. A 2016 novemberében tartott népszavazáson a lakosság 86%-a támogatta a csatlakozást az unióhoz.[10]
A Washington, D.C., Admission Act törvényjavaslatot többször is bemutatták a Képviselőházban, 2019-ben és 2021-ben meg is szavazták, de a Szenátusban szavazást se tartottak róla.[11] 2023-ban, mint az előző két kongresszus kezdetén, ismét bemutatták, a javaslat elfogadása jelenleg folyamatban van.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Az Associated Press (AP) hírügynökség által használt rövidítés
- ↑ Origin of State Names (angol nyelven). www.infoplease.com. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
- ↑ Rules of the House of Representatives. [2010. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ Castillo, Mariano: Puerto Ricans favor statehood for first time | CNN Politics (angol nyelven). CNN, 2012. november 7. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ Puerto Ricans opt for statehood in referendum (amerikai angol nyelven). Associated Press, 2015. március 26. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ The Senate and the House of Representative of Puerto Rico Concurrent Resolution. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ Robles, Frances. „23% of Puerto Ricans Vote in Referendum, 97% of Them for Statehood”, The New York Times, 2017. június 11. (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 26.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ González-Colón, Jenniffer: Cosponsors - H.R.6246 - 115th Congress (2017-2018): Puerto Rico Admission Act of 2018. www.congress.gov, 2018. július 11. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
- ↑ „Analysis | Puerto Ricans voted to become the 51st U.S. state — again”, Washington Post (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 26.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Hersher, Rebecca. „D.C. Votes Overwhelmingly To Become 51st State”, NPR, 2016. november 9. (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 26.) (angol nyelvű)
- ↑ Manchin opposes D.C. statehood, dealing a blow to Democratic priority (angol nyelven). NBC News. (Hozzáférés: 2023. január 15.)
ForrásokSzerkesztés
- United States (angol nyelven). The World Factbook. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2002. július 19.)
