Louisiana
Louisiana (IPA: [luˌ.iː.ziˈæ.nə] ⓘ vagy [luː.ziˈænə] ⓘ, angolul State of Louisiana, franciául État de Louisiane) az Amerikai Egyesült Államok egyik déli tagállama. Fővárosa Baton Rouge, legnépesebb városa New Orleans.
Louisiana (État de Louisiane) | |||
| |||
Közkedvelt elnevezés: Pelican State | |||
Mottó: Union, Justice, and Confidence (am. Szövetség, igazság és bizalom) | |||
Névadó | XIV. Lajos francia király | ||
![]() | |||
Közigazgatás | |||
Fővárosa | Baton Rouge | ||
Legnagyobb város | New Orleans | ||
Kormányzó | John Bel Edwards (D) | ||
Hivatalos nyelv | nincs; angol (91,2%) és francia (4,8%) de facto | ||
Postai rövidítés | LA | ||
ISO 3166-2 | US-LA | ||
Felvétel az Unióba | |||
sorrendben | 18. | ||
dátuma | 1812. április 30. | ||
Rangsor | |||
terület szerint | 31. | ||
népesség szerint | 22. | ||
népsűrűség szerint | 22. | ||
Népesség | |||
Népesség | 4 657 757 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 39,61 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
összesen | 135 658 km² | ||
ebből víz | 16 % | ||
Időzóna | CST: UTC-6/-5 | ||
Szélesség | é. 29° – é. 33° | ||
Hosszúság | ny. 89° – ny. 94° | ||
Kiterjedés | |||
kelet-nyugati | 210 km | ||
észak-déli | 610 km | ||
Domborzat | |||
legmagasabb pont | 163 m | ||
átlagmagasság | 30 m | ||
legalacsonyabb pont | -2,5 m | ||
Térkép | |||
![]() | |||
Louisiana weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Louisiana témájú médiaállományokat. |
Földrajz szerkesztés
Louisiana szomszédai nyugatról Texas, északról Arkansas, keletről Mississippi állam, délről pedig a Mexikói-öböl határolja. Területe 135 658 km².[2] Az L alakú állam északkeleti határfolyója a Mississippi.
Az állam felülete két részre osztható: a északnyugati felföldre (uplands) és a keleti hordalékos (alluvial) részre, amely magába foglalja a déli tengerpart mentén lévő mocsaras területeket is. Az alluviális síkság területe hozzávetőleg 52 000 km². Ezek főként a Mississippi folyó mentén fekszenek, amely kb. 1000 km hosszú északról délre.
A Mexikói-öbölbe több folyó ömlik. Ezek a Mississippi, a Vörös-folyó (Red River of the South), a Ouachita és mellékágai, valamint más kisebb folyók. A feltöltött terület szélessége a Mississippi mentén 15-től 100 km-ig változik. A Mississippi folyó hordaléka hosszan, dombszerűen lerakódott, amely a mocsár felé alacsonyabb.
A magasabb földek az állam északi és északnyugati részén mintegy 65 000 km² területet foglalnak el. Ez füves síkságokat és erdős területeket is tartalmaz. A tengerszint feletti magassága 3 méter és 15-18 méter között változik. A mocsaras vidékhez közel alacsonyabb a terület, míg a prérin és a feltöltött földeken magasabb. Az állam legmagasabb pontja a Driskill Mountain (163 m). Az Egyesült Államok államai közül csak Florida és Delaware területe alacsonyabb földrajzilag, míg más államok, mint például Kansas és Nebraska, földrajzilag laposabbak.
A hajózható folyók mellett (néhányukat bayous hívnak), Sabine a nyugati, a Pearl a keleti határokat alkotja, a Calcasieu, Mermentau, a Vermilion, a Teche, az Atchafalaya, a Boeuf (beff), a Lafourche (Luff-OOSH), a Courtableau, a D'Arbonne, a Macon, a Tensas, a Amite, a Tchefuncte, a Tickfaw, a Natalbany és számos más folyó hozzájárul a természetes hajózható vízi utak kialakításához, mely hossza kb. 6400 km. Az állam területén van 2745 km² szárazfölddel elválasztott öble, 4400 km² elfoglaló belföldi tava, s a folyók felszínének területe 1300 km².[3][4]
Éghajlat szerkesztés
Az összes déli állam közül talán Louisiana éghajlata a legklasszikusabb példa a párás szubtrópusi éghajlatra. A hosszú párás forró nyarat a rövid enyhe tél váltja fel. A jellegzetes szubtrópusi klíma részben a Mexikói-öböl közelségének köszönhető, amely messze északra, kb. 320 km-es távolságban is érezteti hatását. Az esőzések gyakoriak egész évben. Októberben Louisiana déli része bőséges esőzésekben részesül. A nyár Louisianában forró és párás, s az átlagos nyári hőmérséklet június közepétől szeptember közepéig 32 °C, s az éjszakai hőmérséklet 22 °C körül mozog. A nyári szélsőséges hőmérséklet a Mexikói-öböl közelében melegebb, néha eléri a 38 °C-ot. Louisiana északi részén nyáron a hőmérséklet elérheti a 41 °C-ot is.
A téli hónapokban a hőmérséklet mérsékelten meleg, különösen a déli területeken New Orleans és Baton Rouge körül és természetesen a Mexikói-öböl mentén magasabb, kb. 19 °C, míg az északi területeken mérsékelten hűvös, átlagosan 15 °C. Az éjszakai hőmérséklet az állam területén átlagosan 8 °C körül mozog, s a Mexikói-öböl környékén átlagos téli éjszakai hőmérséklet 3 °C. Louisiana sem mentes a hidegfrontoktól, amelyek északról akadálytalanul elérnek a partokig. Ilyenkor előfordul, hogy a hőmérséklet -8 °C alá esik. A hóesés ritka Louisianában.[5]
Történelem szerkesztés
A spanyol hódítók már a 16. században jártak Louisiana öbleinél, de a buja növényzet miatt nem találták meg a nagy folyó torkolatát. Hernando de Soto is járt az állam északi részén. Hosszú idő telt el, míg újabb expedíciók megjelentek itt. Először 1682-ben a francia René-Robert Cavelier de La Salle hajózott le északról. La Salle engedélyt kapott a francia királytól egy francia település létrehozására, amelyet a „Napkirály” tiszteletére Louisianának nevezett el, de az öböl felől próbálta megközelíteni a szárazföldet. Elvétette a kikötőt, és Texas területén kötött ki. Itt fellázadt legénysége 1687-ben meggyilkolta.
1718-ban Jean-Baptiste Le Moyne de Bienville a Mississippi deltájában megalapította Nouvelle-Orléans-t (a mai New Orleans-t), amely gyors fejlődésnek indult és a francia gyarmat fővárosa lett. A megérkezett francia katonák után hajóval fiatal lányokat küldtek, hogy családot alapítsanak, s növeljék a gyarmati város nagyságát.
A vidék sajátos körülmények között fejlődött. A kreol népesség a francia gyarmatosítók, a karib-tengeri szigetlakók és a spanyolok keverékéből alakult ki. Később a francia gyarmatosítók feketéket hoztak. A vegyes házasságot ugyan nem engedték meg, de a vegyes kapcsolatból sok gyermek született. A mulattok hosszú ideig nem kerültek rabszolgasorba. A francia elit kultúrája, életmódja minden rétegre kihatott. Miután kénytelenek voltak elhagyni a területet, s helyüket a spanyolok váltották fel, az új megszállás nem változtatta meg a francia kreolok életét, inkább a spanyolok vették át a helyi lakosság szokásait. Az épületeknek ugyan spanyolosabb megjelenésük volt, egy-két spanyol szokás beépült a franciás-kreolos életbe, de egészében véve háborítatlan maradt. Később a spanyol hatóságok megengedték a britek által elüldözött kanadai acadiai-francia népcsoport letelepedését, így a franciás hatás még erősödött is. Louisiana egyes területein a 18. században kialakult franciasággal beszélnek.
Az 1763-as párizsi béke alapján Louisiana keleti fele brit, nyugati fele spanyol kézre került. A francia és a spanyol örökség hatását tükrözi az állam egyedülálló törvénykezési kódexe, valamint New Orleans építészete és kultúrája. A napóleoni háborúk idején 1803-ban Franciaország eladta a területet a fiatal Egyesült Államoknak a Louisiana Purchase szerződés keretében. Az 1812-es brit–amerikai háborúban a kreolok Andrew Jackson oldalán harcoltak a britek ellen. Az angol–kreol keveredés váratott magára, de a 19. század közepe felé Louisiana egy csapásra jellegzetes déli állammá vált.
A polgárháború után az állam további fejlődése hasonló volt a többi déli államéhoz. Kialakultak a nagy ültetvények, s virágzott a gyapot és a cukornád termesztése.[6]
Gazdaság szerkesztés
Agrárjellegű állam. A Mississippi-delta mocsaras, szubtrópusi klímájú. Fő terményei a gyapot, szójabab és a rizs. A Mississippi közelsége lehetővé teszi az öntözéses kertgazdálkodást, melynek fő funkciója a városellátó gazdálkodás. Állattenyésztése közül a vágómarha-tenyésztés emelkedik ki.
Ipar szerkesztés
Hatalmas földgáz- és kőolajkészletei vannak. A kőolajtermelésben az Egyesült Államok élmezőnyébe tartozik, csak Texas előzi meg. Erre épül ipara is: kőolajfinomítás, petrolkémia, vegyipar. Élelmiszer-gépgyártás, élelmiszer-élvezeti cikk, gyapotfeldolgozás, bőr- textilipara érdemel még említést.
Népesség szerkesztés
Kulturális hátterét tekintve az amerikai államok közt egyedülálló; eredetileg francia gyarmat volt, ma is számos cajun francia és louisianai kreol lakója van.
Megyéi szerkesztés
Városai szerkesztés
Tíz legnagyobb városa
- New Orleans; lakossága: 454 863; 2,5%-os csökkenés; New Orleans metropolisz körzet
- Baton Rouge; lakossága 222 064; 1,6% csökkenés; Baton Rouge metropolisz körzet
- Shreveport; lakossága 198 874; 0,7% csökkenés; Shreveport metropolita körzet
- Lafayette; lakossága: 112 030; 1,6% növekedés; Lafayette metropolita körzet
- Lake Charles; lakossága: 70 555; 1,8% csökkenés; Lake Charles metropolisz körzet
- Kenner; lakossága: 69 911; 0,4% csökkenés; New Orleans metropolisz körzet
- Bossier City; lakossága: 60 505; 5,6% növekedés; Shreveport metropolisz körzet
- Monroe; lakossága: 52 027; 2,8% csökkenés; Monroe metropolita körzet
- Alexandria; lakossága: 45 517; 0,8% csökkenés; Alexandria metropolisz körzet
- New Iberia; lakossága: 32 410; 1,1% csökkenés; Lafayette metropolisz körzet
(A növekedés vagy csökkenés felmérése a 2000-2005 évek alapján történt.)[7]
Nevezetességek szerkesztés
A louisianai New Orleansban forgatták a Vámpírnaplók testvérsorozatát,a Sötétség kora c. cw-s sorozatot,2013 és 2018 között,ezáltal New Orleans francia kerülete sok turistára tett szert az évek során.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ United States Summary: 2010, Population and Housing Unit Counts, 2010 Census of Population and Housing pp. V– 41 (18. táblázat). United States Census Bureau, 2012. szeptember. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
- ↑ Louisiana Geographic Information Center; http://lagic.lsu.edu/ Archiválva 2008. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ USGS real-time, geographic, and other scientific resources of Louisiana; http://www.usgs.gov/state/state.asp?State=LA Archiválva 2007. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Louisiana - Climate; http://www.city-data.com/states/Louisiana-Climate.html
- ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982. 427 oldal
- ↑ Estimated as of July 1, 2005 Source: U.S. Census Bureau: 2005 Population Estimates; http://www.census.gov/popest/cities/tables/SUB-EST2005-04-22.xls Archiválva 2006. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben