Főmenü megnyitása

Louisiana

tagállam az Amerikai Egyesült Államokban

Louisiana (State of Louisiana, franciául État de Louisiane) az Amerikai Egyesült Államok egyik déli tagállama. Fővárosa Baton Rouge, legnépesebb városa New Orleans.

Louisiana (État de Louisiane)
Louisiana zászlaja
Louisiana zászlaja
Louisiana címere
Louisiana címere
Közkedvelt elnevezés: Pelican State
Mottó: Union, Justice, and Confidence – Szövetség, igazság és bizalom
Map of USA highlighting Louisiana.png
Közigazgatás
Fővárosa Baton Rouge
Legnagyobb város New Orleans
Kormányzó John Bel Edwards (D)
Hivatalos nyelv nincs; angol (91,2%) és francia (4,8%) de facto
Postai rövidítés LA
ISO 3166-2 US-LA
Felvétel az Unióba
sorrendben 18.
dátuma 1812. április 30.
Rangsor
terület szerint 31.
népesség szerint 22.
népsűrűség szerint 22.
Népesség
Népesség4 533 372 fő (2010. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség39,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen134 382 km²
ebből víz16 %
Időzóna CST: UTC-6/-5
Szélesség é. 29° – é. 33°
Hosszúság ny. 89° – ny. 94°
Kiterjedés
kelet-nyugati210 km
észak-déli610 km
Domborzat
legmagasabb pont163 m
átlagmagasság30 m
legalacsonyabb pont-2,5 m
Louisiana weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Louisiana témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

Louisiana határai nyugatról Texas, északról Arkansas, keletről Mississippi és délről a Mexikói-öböl.

Az állam felülete két részre osztható a felföldre (Uplands), és a hordalékos (alluvial) részre, amely magába foglalja a part mentén lévő mocsaras területeket is. Az alluviális síkság területe hozzávetőleg 52 000 km². Ezek főként a Mississippi folyó mentén fekszenek, amely kb. 1000 km hosszú északról délre. A Mexikói-öbölbe több folyó ömlik. Ezek a Mississippi, Vörös-folyó (Red River of the South), az Ouachita folyó és mellékágai, valamint más kisebb folyók. A feltöltött terület szélessége a Mississippi mentén 15-től 100 km körül váltakozik. A Mississippi folyó hordaléka hosszan, dombszerűen lerakódott, amely a mocsár felé alacsonyabb.

A magasabb földek az állam északi és északnyugati részén mintegy 65 000 km² területet foglalnak el. Ez füves síkságokat és erdős területeket is tartalmaz. A tengerszint feletti magassága 3 méter és 15-18 méter között változik. A mocsaras vidékhez közel alacsonyabb a terület, míg a prérin és a feltöltött földeken magasabb. Az állam legmagasabb pontja a Driskill Mountain 163 méter. Az Egyesült Államok államai közül csak Florida és Delaware területe alacsonyabb földrajzilag, míg más államok, mint például Kansas és Nebraska, földrajzilag laposabbak.

A hajózható folyók mellett (néhányukat bayous hívnak), Sabine (folyó) a nyugati, a Pearl (folyó) a keleti határokat alkotja, a Calcasieu, Mermentau, a Vermilion, a Teche, az Atchafalaya, a Boeuf (beff), a Lafourche (Luff-OOSH), a Courtableau, a D'Arbonne, a Macon, a Tensas, a Amite, a Tchefuncte, a Tickfaw, a Natalbany és számos más folyó hozzájárul a természetes hajózható vízi utak kialakításához, mely hossza kb. 6400 km. Az állam területén van 2745 km² szárazfölddel elválasztott öble, 4400 km² elfoglaló belföldi tava, s a folyók felszínének területe 1300 km².[2][3]

ÉghajlatSzerkesztés

Az összes déli állam közül talán Louisiana éghajlata a legklasszikusabb példa a párás szubtrópusi éghajlatra. A hosszú párás forró nyarat a rövid enyhe tél váltja fel. A jellegzetes szubtrópusi klíma részben a Mexikói-öböl közelségének köszönhető, amely messze északra, kb. 320 km-es távolságban is érezteti hatását. Az esőzések gyakoriak egész évben. Októberben Louisiana déli része bőséges esőzésekben részesül. A nyár Louisianában forró és párás, s az átlagos nyári hőmérséklet június közepétől szeptember közepéig 32 °C, s az éjszakai hőmérséklet 22 °C körül mozog. A nyári szélsőséges hőmérséklet a Mexikói-öböl közelében melegebb, néha eléri a 38 °C-ot. Louisiana északi részén nyáron a hőmérséklet elérheti a 41 °C-ot is.

A téli hónapokban a hőmérséklet mérsékelten meleg, különösen a déli területeken New Orleans és Baton Rouge körül és természetesen a Mexikói-öböl mentén magasabb, kb. 19 °C, míg az északi területeken mérsékelten hűvös, átlagosan 15 °C. Az éjszakai hőmérséklet az állam területén átlagosan 8 °C körül mozog, s a Mexikói-öböl környékén átlagos téli éjszakai hőmérséklet 3 °C. Louisiana sem mentes a hidegfrontoktól, amelyek északról akadálytalanul elérnek a partokig. Ilyenkor előfordul, hogy a hőmérséklet -8 °C alá esik. A hóesés ritka Louisianában.[4]

TörténelemSzerkesztés

A spanyol hódítók már a 16. században jártak Louisiana öbleinél, de a buja növényzet miatt nem találták meg a nagy folyó öblét. Hernando de Soto is járt az állam északi részén. Hosszú idő telt el, míg újabb expedíciók megjelentek itt. Először 1682-ben a francia René-Robert Cavelier de La Salle hajózott le északról. La Salle engedélyt kapott a francia királytól egy francia település létrehozására, amelyet a „Napkirály” tiszteletére Louisianának nevezett el, de az öböl felől próbálta megközelíteni a szárazföldet. Elvétette a kikötőt, és Texas területén kötött ki. Itt fellázadt legénysége 1687-ben meggyilkolta.

1718-ban Jean-Baptiste Le Moyne de Bienville a Mississippi deltájában megalapította Nouvelle-Orléans-t (a mai New Orleans-t), amely gyors fejlődésnek indult és a francia gyarmat fővárosa lett. A megérkezett francia katonák után hajóval fiatal lányokat küldtek, hogy családot alapítsanak, s növeljék a gyarmati város nagyságát.

A vidék sajátos körülmények között fejlődött. A kreolok a francia gyarmatosítók, a karib-tengeri szigetlakók és a spanyolok keverékéből alakult ki. Később a francia gyarmatosítók feketéket hoztak. A vegyes házasságot ugyan nem engedték meg, de a vegyes kapcsolatból sok gyermek született. A mulattok hosszú ideig nem kerültek rabszolgasorba. A francia elit kultúrája, életmódja minden rétegre kihatott. Miután kénytelenek voltak elhagyni a területet, s helyüket a spanyolok váltották fel, az új megszállás nem változtatta meg a francia kreolok életét, inkább a spanyolok vették át a helyi lakosság szokásait. Az épületeknek ugyan spanyolosabb megjelenésük volt, egy-két spanyol szokás beépült a franciás-kreolos életbe, de egészében véve háborítatlan maradt. Később a spanyol hatóságok megengedték a britek által elüldözött kanadai acadiai-francia népcsoport letelepedését, így a franciás hatás még erősödött is. Louisiana egyes területein a 18. században kialakult franciasággal beszélnek.

Az 1763-as párizsi béke alapján Louisiana keleti fele brit, nyugat fele spanyol kézre került. A francia és a spanyol örökség hatását tükrözi az állam egyedülálló törvénykezési kódexe, valamint New Orleans építészete és kultúrája. A napóleoni háborúk idején 1803-ban Franciaország eladta a területet a fiatal Egyesült Államoknak a Louisiana Purchase szerződés keretében. Az 1812-es brit–amerikai háborúban a kreolok Andrew Jackson oldalán harcoltak a britek ellen. Az angol–kreol keveredés váratott magára, de a 19. század közepe felé Louisiana egy csapásra jellegzetes déli állammá vált.

A polgárháború után az állam további fejlődése hasonló volt a többi déli államéhoz. Kialakultak a nagy ültetvények, s virágzott a gyapot és a cukornád termesztése.[5]

GazdaságSzerkesztés

Agrárjellegű állam. A Mississippi-delta mocsaras, szubtrópusi klímájú. Fő terményei a gyapot, szójabab és a rizs. A Mississippi közelsége lehetővé teszi az öntözéses kertgazdálkodást, melynek fő funkciója a városellátó gazdálkodás. Állattenyésztése közül a vágómarha-tenyésztés emelkedik ki.

IparSzerkesztés

Hatalmas földgáz és kőolaj készletei vannak. A kőolajtermelésben az Egyesült Államok élmezőnyébe tartozik, csak Texas előzi meg. Erre épül ipara is: kőolajfinomítás, petrolkémia, vegyipar. Élelmiszer-gépgyártás, élelmiszer-élvezeti cikk, gyapotfeldolgozás, bőr- textilipara érdemel még említést.

NépességSzerkesztés

 
Louisiana népsűrűség térképe

Kulturális hátterét tekintve az amerikai államok közt egyedülálló; eredetileg francia gyarmat volt, ma is számos cajun francia és louisianai kreol lakója van.

MegyéiSzerkesztés

VárosaiSzerkesztés

Tíz legnagyobb városa

  • 1/ New Orleans; lakossága: 454 863; 2,5%-os csökkenés; New Orleans metropolita körzet
  • 2/ Baton Rouge; lakossága 222 064; 1,6% csökkenés; Baton Rouge metropolita körzet
  • 3/ Shreveport; lakossága 198 874; 0,7% csökkenés; Shreveport metropolita körzet
  • 4/ Lafayette; lakossága: 112 030; 1,6% növekedés; Lafayette metropolita körzet
  • 5/ Lake Charles; lakossága: 70 555; 1,8% csökkenés; Lake Charles metropolita körzet
  • 6/ Kenner; lakossága: 69 911; 0,4% csökkenés; New Orleans metropolita körzet
  • 7/ Bossier City; lakossága: 60 505; 5,6% növekedés; Shreveport metropolita körzet
  • 8/ Monroe; lakossága: 52 027; 2,8% csökkenés; Monroe metropolita körzet
  • 9/ Alexandria; lakossága: 45 517; 0,8% csökkenés; Alexandria metropolita körzet
  • 10/ New Iberia; lakossága: 32 410; 1,1% csökkenés; Lafayette metropolita körzet
    • A növekedés vagy csökkenés felmérése a 2000-2005. évek alapján történt.[6]

NevezetességekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://web.archive.org/web/20111028064539/http://2010.census.gov/2010census/data/apportionment-pop-text.php
  2. Louisiana Geographic Information Center; http://lagic.lsu.edu/
  3. USGS real-time, geographic, and other scientific resources of Louisiana; http://www.usgs.gov/state/state.asp?State=LA
  4. Louisiana - Climate; http://www.city-data.com/states/Louisiana-Climate.html
  5. Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982. 427 oldal
  6. Estimated as of July 1, 2005 Source: U.S. Census Bureau: 2005 Population Estimates; http://www.census.gov/popest/cities/tables/SUB-EST2005-04-22.xls Archiválva 2006. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Louisiana témájú médiaállományokat.