Louisiana

Louisiana (IPA: [luˌ.iː.ziˈæ.nə] kiejtése^ⓘ vagy [luː.ziˈænə] kiejtése^ⓘ, angolul State of Louisiana, franciául État de Louisiane) az Amerikai Egyesült Államok egyik déli tagállama. Fővárosa Baton Rouge, legnépesebb városa New Orleans.

Louisiana (État de Louisiane)
Louisiana zászlaja Louisiana pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Pelican State
Mottó: Union, Justice, and Confidence (am. Szövetség, igazság és bizalom)
Névadó	XIV. Lajos francia király
Közigazgatás
Fővárosa	Baton Rouge
Legnagyobb város	New Orleans
Kormányzó	John Bel Edwards (D)
Hivatalos nyelv	nincs; angol (91,2%) és francia (4,8%) de facto
Postai rövidítés	LA
ISO 3166-2	US-LA
Felvétel az Unióba
sorrendben	18.
dátuma	1812. április 30.
Rangsor
terület szerint	31.
népesség szerint	22.
népsűrűség szerint	22.
Népesség
Népesség	4 657 757 fő (2020. ápr. 1.)
Népsűrűség	39,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen	135 658 km²
ebből víz	16 %
Időzóna	CST: UTC-6/-5
Szélesség	é. 29° – é. 33°
Hosszúság	ny. 89° – ny. 94°
Kiterjedés
kelet-nyugati	210 km
észak-déli	610 km
Domborzat
legmagasabb pont	163 m
átlagmagasság	30 m
legalacsonyabb pont	-2,5 m
Térkép
Louisiana weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Louisiana témájú médiaállományokat.

Földrajz

Louisiana domborzati térképe

Louisiana szomszédai nyugatról Texas, északról Arkansas, keletről Mississippi állam, délről pedig a Mexikói-öböl határolja. Területe 135 658 km². Az L alakú állam északkeleti határfolyója a Mississippi.

Az állam felülete két részre osztható: a északnyugati felföldre (uplands) és a keleti hordalékos (alluvial) részre, amely magába foglalja a déli tengerpart mentén lévő mocsaras területeket is. Az alluviális síkság területe hozzávetőleg 52 000 km². Ezek főként a Mississippi folyó mentén fekszenek, amely kb. 1000 km hosszú északról délre.

A Mexikói-öbölbe több folyó ömlik. Ezek a Mississippi, a Vörös-folyó (Red River of the South), a Ouachita és mellékágai, valamint más kisebb folyók. A feltöltött terület szélessége a Mississippi mentén 15-től 100 km-ig változik. A Mississippi folyó hordaléka hosszan, dombszerűen lerakódott, amely a mocsár felé alacsonyabb.

A magasabb földek az állam északi és északnyugati részén mintegy 65 000 km² területet foglalnak el. Ez füves síkságokat és erdős területeket is tartalmaz. A tengerszint feletti magassága 3 méter és 15-18 méter között változik. A mocsaras vidékhez közel alacsonyabb a terület, míg a prérin és a feltöltött földeken magasabb. Az állam legmagasabb pontja a Driskill Mountain (163 m). Az Egyesült Államok államai közül csak Florida és Delaware területe alacsonyabb földrajzilag, míg más államok, mint például Kansas és Nebraska, földrajzilag laposabbak.

A hajózható folyók mellett (néhányukat bayous hívnak), Sabine a nyugati, a Pearl a keleti határokat alkotja, a Calcasieu, Mermentau, a Vermilion, a Teche, az Atchafalaya, a Boeuf (beff), a Lafourche (Luff-OOSH), a Courtableau, a D'Arbonne, a Macon, a Tensas, a Amite, a Tchefuncte, a Tickfaw, a Natalbany és számos más folyó hozzájárul a természetes hajózható vízi utak kialakításához, mely hossza kb. 6400 km. Az állam területén van 2745 km² szárazfölddel elválasztott öble, 4400 km² elfoglaló belföldi tava, s a folyók felszínének területe 1300 km².

Éghajlat

Az összes déli állam közül talán Louisiana éghajlata a legklasszikusabb példa a párás szubtrópusi éghajlatra. A hosszú párás forró nyarat a rövid enyhe tél váltja fel. A jellegzetes szubtrópusi klíma részben a Mexikói-öböl közelségének köszönhető, amely messze északra, kb. 320 km-es távolságban is érezteti hatását. Az esőzések gyakoriak egész évben. Októberben Louisiana déli része bőséges esőzésekben részesül. A nyár Louisianában forró és párás, s az átlagos nyári hőmérséklet június közepétől szeptember közepéig 32 °C, s az éjszakai hőmérséklet 22 °C körül mozog. A nyári szélsőséges hőmérséklet a Mexikói-öböl közelében melegebb, néha eléri a 38 °C-ot. Louisiana északi részén nyáron a hőmérséklet elérheti a 41 °C-ot is.

A téli hónapokban a hőmérséklet mérsékelten meleg, különösen a déli területeken New Orleans és Baton Rouge körül és természetesen a Mexikói-öböl mentén magasabb, kb. 19 °C, míg az északi területeken mérsékelten hűvös, átlagosan 15 °C. Az éjszakai hőmérséklet az állam területén átlagosan 8 °C körül mozog, s a Mexikói-öböl környékén átlagos téli éjszakai hőmérséklet 3 °C. Louisiana sem mentes a hidegfrontoktól, amelyek északról akadálytalanul elérnek a partokig. Ilyenkor előfordul, hogy a hőmérséklet -8 °C alá esik. A hóesés ritka Louisianában.

Történelem

Louisiana régiói

A spanyol hódítók már a 16. században jártak Louisiana öbleinél, de a buja növényzet miatt nem találták meg a nagy folyó torkolatát. Hernando de Soto is járt az állam északi részén. Hosszú idő telt el, míg újabb expedíciók megjelentek itt. Először 1682-ben a francia René-Robert Cavelier de La Salle hajózott le északról. La Salle engedélyt kapott a francia királytól egy francia település létrehozására, amelyet a „Napkirály” tiszteletére Louisianának nevezett el, de az öböl felől próbálta megközelíteni a szárazföldet. Elvétette a kikötőt, és Texas területén kötött ki. Itt fellázadt legénysége 1687-ben meggyilkolta.

1718-ban Jean-Baptiste Le Moyne de Bienville a Mississippi deltájában megalapította Nouvelle-Orléans-t (a mai New Orleans-t), amely gyors fejlődésnek indult és a francia gyarmat fővárosa lett. A megérkezett francia katonák után hajóval fiatal lányokat küldtek, hogy családot alapítsanak, s növeljék a gyarmati város nagyságát.

A vidék sajátos körülmények között fejlődött. A kreol népesség a francia gyarmatosítók, a karib-tengeri szigetlakók és a spanyolok keverékéből alakult ki. Később a francia gyarmatosítók feketéket hoztak. A vegyes házasságot ugyan nem engedték meg, de a vegyes kapcsolatból sok gyermek született. A mulattok hosszú ideig nem kerültek rabszolgasorba. A francia elit kultúrája, életmódja minden rétegre kihatott. Miután kénytelenek voltak elhagyni a területet, s helyüket a spanyolok váltották fel, az új megszállás nem változtatta meg a francia kreolok életét, inkább a spanyolok vették át a helyi lakosság szokásait. Az épületeknek ugyan spanyolosabb megjelenésük volt, egy-két spanyol szokás beépült a franciás-kreolos életbe, de egészében véve háborítatlan maradt. Később a spanyol hatóságok megengedték a britek által elüldözött kanadai acadiai-francia népcsoport letelepedését, így a franciás hatás még erősödött is. Louisiana egyes területein a 18. században kialakult franciasággal beszélnek.

Az 1763-as párizsi béke alapján Louisiana keleti fele brit, nyugati fele spanyol kézre került. A francia és a spanyol örökség hatását tükrözi az állam egyedülálló törvénykezési kódexe, valamint New Orleans építészete és kultúrája. A napóleoni háborúk idején 1803-ban Franciaország eladta a területet a fiatal Egyesült Államoknak a Louisiana Purchase szerződés keretében. Az 1812-es brit–amerikai háborúban a kreolok Andrew Jackson oldalán harcoltak a britek ellen. Az angol–kreol keveredés váratott magára, de a 19. század közepe felé Louisiana egy csapásra jellegzetes déli állammá vált.

A polgárháború után az állam további fejlődése hasonló volt a többi déli államéhoz. Kialakultak a nagy ültetvények, s virágzott a gyapot és a cukornád termesztése.

Gazdaság

Agrárjellegű állam. A Mississippi-delta mocsaras, szubtrópusi klímájú. Fő terményei a gyapot, szójabab és a rizs. A Mississippi közelsége lehetővé teszi az öntözéses kertgazdálkodást, melynek fő funkciója a városellátó gazdálkodás. Állattenyésztése közül a vágómarha-tenyésztés emelkedik ki.

Ipar

Hatalmas földgáz- és kőolajkészletei vannak. A kőolajtermelésben az Egyesült Államok élmezőnyébe tartozik, csak Texas előzi meg. Erre épül ipara is: kőolajfinomítás, petrolkémia, vegyipar. Élelmiszer-gépgyártás, élelmiszer-élvezeti cikk, gyapotfeldolgozás, bőr- textilipara érdemel még említést.

Népesség

Louisiana népsűrűség térképe

Kulturális hátterét tekintve az amerikai államok közt egyedülálló; eredetileg francia gyarmat volt, ma is számos cajun francia és louisianai kreol lakója van.

Városai

Tíz legnagyobb városa

1. New Orleans; lakossága: 454 863; 2,5%-os csökkenés; New Orleans metropolisz körzet
2. Baton Rouge; lakossága 222 064; 1,6% csökkenés; Baton Rouge metropolisz körzet
3. Shreveport; lakossága 198 874; 0,7% csökkenés; Shreveport metropolita körzet
4. Lafayette; lakossága: 112 030; 1,6% növekedés; Lafayette metropolita körzet
5. Lake Charles; lakossága: 70 555; 1,8% csökkenés; Lake Charles metropolisz körzet
6. Kenner; lakossága: 69 911; 0,4% csökkenés; New Orleans metropolisz körzet
7. Bossier City; lakossága: 60 505; 5,6% növekedés; Shreveport metropolisz körzet
8. Monroe; lakossága: 52 027; 2,8% csökkenés; Monroe metropolita körzet
9. Alexandria; lakossága: 45 517; 0,8% csökkenés; Alexandria metropolisz körzet
10. New Iberia; lakossága: 32 410; 1,1% csökkenés; Lafayette metropolisz körzet

(A növekedés vagy csökkenés felmérése a 2000-2005 évek alapján történt.)

Nevezetességek

A louisianai New Orleansban forgatták a Vámpírnaplók testvérsorozatát,a Sötétség kora c. cw-s sorozatot,2013 és 2018 között,ezáltal New Orleans francia kerülete sok turistára tett szert az évek során.

További információk

• USA Travel – Louisiana (magyarul)
• New Orleans magyar nyelvű útikalauz