Arkansas

tagállam az Amerikai Egyesült Államokban

Arkansas (IPA: [ˈɑrkənˌsɔ], kb. /arkönszó/) az Amerikai Egyesült Államok 25. tagállama. Az USA déli államainak egyike. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Little Rock.

Arkansas
Arkansas zászlaja
Arkansas zászlaja
Arkansas címere
Arkansas címere
Közkedvelt elnevezés: The Natural State
Mottó: Regnat populus (latin) – A nép uralkodik
Map of USA AR.svg
Közigazgatás
Fővárosa Little Rock
Legnagyobb város Little Rock
Kormányzó Asa Hutchinson
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés AR
ISO 3166-2 US-AR
Felvétel az Unióba
sorrendben 25.
dátuma 1836. június 15.
Rangsor
terület szerint 29.
népesség szerint 33.
népsűrűség szerint 34.
Népesség
Népesség2 978 204 fő (2015)[1] +/-
Népsűrűség19,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen137 732 km²
ebből víz2,09 %
Időzóna Central: UTC-6/DST-5
Szélesség é. 33° – é. 36°30'
Hosszúság ny. 89°41' – ny. 94°42'
Kiterjedés
kelet-nyugati385 km
észak-déli420 km
Domborzat
legmagasabb pont839 m
átlagmagasság198 m
legalacsonyabb pont17 m
Térkép
Map of Arkansas NA.png
Arkansas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arkansas témájú médiaállományokat.

NeveSzerkesztés

Az állam neve, az Arkansas a „folyó alsó folyásánál élő emberek földje” jelentésű indián szó franciás ejtése. Az „arkanszó” (  hallgat) kiejtést 1881-ben törvénnyel tették hivatalossá.

FöldrajzSzerkesztés

 
Arkansas határa

Arkansas hat másik állammal határos: északon Missourival, keleten Tennessee-vel és Mississippivel, délen Louisianával, nyugaton Texasszal és Oklahomával. Keleti határát nagyban meghatározza a Mississippi folyása.

Földrajzilag sokszínű állam, hegyvidékek éppúgy megtalálhatóak itt, mint a Mississippi folyó síksága. Északnyugati részén az Ozark-hegység húzódik. Az Ozark-hegységet az állam közép-nyugati részén az Arkansas folyó választja el a Ouachita-hegységtől. A déli része erdővel borított dimbes-dombos táj, keleten a Mississippi völgye síkság.

A Mississippi folyó az állam keleti határán folyik. Az Arkansas és Mississippi deltája gazdag termőföldet biztosít a rizs, a gyapot, a szójabab és a búza számára.

Ozark természetes szépsége évente sok turistát vonz. A Hot Spring Nemzeti Park termálforrását sok gyógyulni vágyó látogatja. Az Euréka forrásnak 63 kútja van. A Hot Springs Mountain (Ouachitas) 47 forró gyógyvizű forrása van.[2]

Arkansas tavainak együttes területe 2 428,11 km², folyóinak hossza 15 610,6 km és 9 712,46 km² erdőség.

TavakSzerkesztés

FolyókSzerkesztés

Nemzeti parkokSzerkesztés

  • Arkansas Post National Memorial at Gillett
  • Buffalo National River
  • Fort Smith National Historic Site
  • Hot Springs Nemzeti Park
  • Little Rock Central High School National Historic Site
  • Pea Ridge Nemzeti Katonai Park

ÉghajlatSzerkesztés

Arkansas párás szubtrópusi éghajlata van, kivéve az északi felföldeken, ahol nedves szárazföldi éghajlat uralkodik. Arkansas közvetlenül nem határos a Mexikói-öböllel, mégis nagy mennyiségű forró, párás légtömegek jutnak el idáig. A nyár párás és forró és mérsékelt kevésbé párás a tél. A nappali hőmérséklet Little Rock környékén 32 °C nyáron, és 10 °C télen. Az évi átlagos csapadék mennyisége 1 000 és 1 500 mm között mozog. A levegő páratartalma északon valamivel alacsonyabb mint délen.[3] A hóesés nem jellemző, de előfordulhat. Mennyisége nem haladja meg az átlagos évi 13 cm-t.[4]

TörténetSzerkesztés

 
Arkansas állam Capitoliuma Little Rockban

Mielőtt a megkezdődött a fehérek nyugati irányú terjeszkedése, ezen a területen a kvapa, a kadó és az oszidzs törzsek éltek.

Az első európaiak a spanyol felfedező, Hernando de Soto expedíciójával érkeztek. A 16. század végén érték el ezt a területet, s itt töltöttek egy telet. A francia felfedezők, Marquette és Joliot több mint egy évszázaddal később érkeztek ide. Az első francia települést 1686-ban alapították a Mississippi és az Arkansas folyók egybeömlésénél. Arkansas a Louisiana Purchase szerződés keretén belül került az Egyesült Államok tulajdonába. Nevét – amely valószínűleg az illinois indián nyelvből ered, s jelentése az emberek, akik a folyó mentén éltek – a spanyol, vagy francia felfedezők adták.[5]

1819. július 4-én alapították az Arkansas Territóriumot (Territory of Arkansaw),[6] és 1836. június 15-én az Egyesült Államok 25. tagállama lett.

A gyapotültetvények – amelyeket fekete rabszolgákkal műveltettek – a delta vidékén alakultak ki, más területeken pedig kisebb farmok.

Arkansas aktív szerepet játszott Texasnak a Mexikótól való elszakadási harcában. A texasi forradalom (18351836) kirobbantásában valószínű, hogy Sam Houston és patriótái tervezték a felkelést 1834-ben Washington (Arkansas) pincéiben.[7] Amikor a harcok megkezdődtek, Arkansasból önkéntesek mentek a texasi csatamezőkre.

1846-ban, amikor a mexikói–amerikai háború megkezdődött, Thomas S. Drew arkansas-i kormányzó önkéntes csapatokat küldött az Egyesült Államok hadseregébe.

A polgárháború előtt az állam teljes lakosságának 25%-a, vagyis 111 115 ember fekete rabszolga volt.[8] Arkansas nem akart belépni a Konföderációba egészen addig, amíg az Egyesült Államok elnöke, Abraham Lincoln nem küldött csapatokat Dél-Karolinába válaszul a Konföderációs erők támadására Fort Sumternél. 1861. május 6-án Arkansas kivált az Unióból. Az állam a polgárháború során – melyben olyan kiváló emberek harcoltak a Konföderáció oldalán, mint Patrick R. Cleburne generális és Thomas C. Hindman tábornok – kisebb csaták színhelye volt.

A rekonstrukciós években a kongresszus 1868 júniusában Arkansas-t ismét felvette az Egyesült Államok államai közé. Később a konzervatív demokrata erők visszanyerték hatalmukat, s 1874-ben új alkotmányt hoztak létre.

Az 1874-es év a kormányzóságért küzdő felek közötti frakciós harcok ideje volt. A kedélyek addig nem csitultak, amíg Ulysses S. Grant, az Egyesült Államok elnöke nem utasította Joseph Brooksot katonai támogatóinak feloszlatására.[9]

1881-ben törvénybe foglalták az állam hivatalos nevének helyesírását és kiejtését.

A rekonstrukciós idők után egyre több emigráns kezdett szivárogni az állam területére, köztük kínai, olasz és szíriai munkások. Ugyanebben az időben feketék is a delta vidékére költöztek, mivel lehetőségük nyílt saját földtulajdonjog megszerzésére. A kínai és az olasz munkások hamarosan feladták a földművelést, a kereskedelem területén találtak megélhetést, s gyermekeiket taníttatták.[10]

A vasútvonalak építése egyre több embernek adott munkát. A vasutak hozzásegítettek a fejlődéshez olyan területeken is mint Ozark, ahol a kisgazdák nagy erőfeszítéssel tudták csak megművelni földjeiket.

Az 1880-as években a mezőgazdaság súlyos válságba került, ami kiélezte a politikai küzdelmeket, melyek végül egyfajta koalíciós megoldáshoz vezettek. Az 1890-es években Arkansas követte a többi déli államot, amelyek alkotmányilag megfosztották a feketéket és a szegény fehéreket jogaiktól. Ebben az időben a feketék száma a teljes lakosságnak 25%-át tette ki. Az 1900-as évek elején a demokrata párt kiterjesztette a jogokat minden fehérre, s az állam évtizedekre egypárt-rendszerűvé vált.[11]

A 20. század elején a kőolajlelőhelyek felfedezése és a bauxitbányák feltárása lendületet adott a gazdaságnak, de nem tudtak mindenben lépést tartani.[12]

1905 és 1911 között több német, szlovák és ír emigráns érkezett. A németek és a szlovákok az állam keleti részén, a Prairie néven ismert területen telepedtek le, míg az írek délkeleten alkottak közösségeket. A németek katolikusok, a szlovákok lutheránusok voltak, az írek pedig többnyire protestánsok az észak-írországi Ulster környékéről.

 
Tüntetések Little Rock városában

1954-ben Little Rock magára vonta az egész nemzet figyelmét. A központi kormánynak kellett védelmet nyújtania a középiskolába járó afroamerikai diákok számára, hogy megmentsék őket a lincseléstől. Orval Faubus kormányzó az arkansas-i Nemzeti Gárdát vezényelte ki a fekete diákok védelmére. Miután háromszor is próbált kapcsolatot teremteni Dwight D. Eisenhower elnökkel, 1957. szeptember 25-én 1000 ejtőernyőst küldött az iskola bejáratához, hogy védelmezze.

A központi bíróság elrendelte a középiskola bezárását, amíg az integráció megoldatlan marad. 1959-ben a Little Rock integrált középiskola ismét megnyílt.[13]

Bill Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke az arkansas-i Hope városában született. Elnöksége előtt Arkansas kormányzójaként szolgált.

NépességSzerkesztés

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
18101 062
182014 2731244%
183030 388112,9%
184097 574221,1%
1850209 897115,1%
1860435 450107,5%
1870484 47111,3%
1880802 52565,6%
18901 128 21140,6%
19001 311 56416,3%
19101 574 44920%
19201 752 20411,3%
19301 854 4825,8%
19401 949 3875,1%
19501 909 511−2%
19601 786 272−6,5%
19701 923 2957,7%
19802 286 43518,9%
19902 350 7252,8%
20002 673 40013,7%
20102 915 9189,1%
 
Arkansas népsűrűségi térképe

A 2006. évi becslések szerint Arkansas lakosainak száma 2 810 872,[14] amely az előző évhez viszonyítva 1,1%-os 105 756 fő), a 2000. évi adatokhoz képes pedig 4% (105 756 fő) növekedést mutatott. Ez magában foglalja a természetes növekedést is (52 214 fő), ahol a születések száma 198 800 s a halálozások száma 146 586 volt. Az emigránsok száma az egész állam területén 57 611 fő volt, ebből 21 947 más országból, 35 664 az ország határain belülről telepedett le.

A teljes lakosság 48,8%-a férfi és 51,2%-a nő.[15]

Arkansas lakossága az északkeleti sarokban Perry és Arkansas megyékben koncentrálódott.[16]

A rassz szerinti megoszlás a következő:

  • fehér, európai származású 81,1%
  • afroamerikai 15,7%
  • kevert 1,3%
  • ázsiai származású 1,0%
  • őslakosság, indián leszármazott 0,8%
  • Csendes-óceáni szigetvilágból származók 0,1%.

Arkansas lakosainak többsége származásukat tekintve német, angol származású.[17] Az Ozark északnyugati részén és az állam középső részein többnyire európai származásúak élnek, addig keleten és délen afroamerikai közösségek vannak.

VallásSzerkesztés

  • Keresztény: 86%
    • Protestáns: 78%
    • Baptista: 39%
    • Methodista: 9%
    • Pünkösdi: 6%
    • Church of Christ: 6%
    • Assemblies of God: 3%
    • Más protestás: 15%
    • Római katolikus: 7%
    • Orthodox keresztény: <1%
    • Mormon: <0,5%
    • Más keresztény: <1%
  • Más vallás: <1%
  • Nem vallásos: 14%[18]

Legnagyobb városokSzerkesztés

KözigazgatásSzerkesztés

 
Arkansas megyéi

Az állam 75 megyéből áll.

GazdaságSzerkesztés

Az állam össz népi termése 2005. évben 87 billió dollár volt. Az egy háztartásra jutó kereset 2004. évben 35 295 dollár volt a U.S. Census Bureau adatai szerint.[19] Az állam agrikulturális termékei a csirke, a tojás, a tej és tejtermékek, a szójabab-, cirokárpa-, gyapot-, rizs-, termesztés, marha és disznó tenyésztés. Ipari termékei az élelmiszer feldolgozás, elektromos berendezések gyártása, különböző fém termékek, gépek előállítása, papír gyártás, papír termékek, bróm és vanádium előállítás. Arkansas északnyugati sarkában van a Wal-Mart főhadiszállása, amely a világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozása.[20]),

A legutóbbi években az állam keleti részén autó alkatrészeket előállító cégek létesültek. Conway városában van az iskolabuszok gyára.

A turisztika is nagyon fontos bevételt biztosít. Az állam egyik beceneve a "Természetes állam".

NevezetességekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Population Estimates Program
  2. Arkansas State Geography
  3. Average Annual Precipitation - Arkansas Archiválva 2008. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. Spatial Climate Analysis Service, Oregon State University. Published 2000. Last Hozzáférés ideje: 2008-09-04.
  4. [1] Archiválva 2008. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben NCDC at NOAA.
  5. Linguist list 14.4. [2008. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  6. Arkansas history - Arkansas heritage. [2008. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  7. Taylor, Jim: Old Washington State Park Conserves Town's Heyday. [2007. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 13.)
  8. Historical Census Browser, 1860 US Census, University of Virginia Archiválva 2007. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hozzáférés 2008. szeptember 4.
  9. Brooks-Baxter War - Encyclopedia of Arkansas. (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
  10. William D. Baker, Minority Settlement in the Mississippi River Counties of the Arkansas Delta, 1870–1930, Arkansas Preservation Commission [2] Archiválva 2008. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, (Hozzáférés 2008. szeptember 4.)
  11. http://www.oldstatehouse.com/educational_programs/classroom/arkansas_news/detail.asp?id=800&issue_id=36&page=3 Archiválva 2009. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben "White Primary" System Bars Blacks from Politics - 1900, Spring 1987, p.3, The Arkansas News, (Hozzáférés 2008. szeptember 4.
  12. Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás. Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 612. oldal.
  13. Little Rock Nine - Encyclopedia of Arkansas. (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
  14. Annual Estimates of the Population for the United States and States, and for Puerto Rico: April 1, 2000 to July 1, 2005 (CSV). 2005 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division. [2008. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 15.)
  15. Arkansas QuickFacts from the US Census Bureau. [2011. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  16. http://www.census.gov/geo/www/cenpop/statecenters.txt
  17. Archivált másolat. [2011. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  18. American Religious Identification Survey, 2001. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  19. Arkansas QuickFacts Archiválva 2011. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben from the US Census Bureau
  20. Staff Writer. "Fortune Global 500." CNN/Fortune. 2007. Hozzáférés 2007. november 8.

További információkSzerkesztés