Wikipédia

Észak-Írország

tagország az Egyesült Királyságban

Észak-Írország Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának része az Ír-szigeten. Fővárosa és egyben legnépesebb települése Belfast. Törvényhozása a Stormont.

Észak-Írország
Northern Ireland
Észak-Írország zászlaja
Észak-Írország zászlaja		 Észak-Írország címere
Észak-Írország címere
Nemzeti himnusz: God Save the King
Nemzeti dal: Londonderry Air/Derry Air
Northern Ireland in the UK and Europe.svg
Fővárosa Belfast
é. sz. 54° 41′, ny. h. 6° 45′
Legnagyobb város Belfast
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Uralkodó III. Károly brit király
Miniszterelnök Rishi Sunak
Első miniszter Paul Givan
Hivatalos nyelv angol (de facto), ír, ulster scots
Alapítás 1921. május 3.
Népesség
Népszámlálás szerint1 852 168 fő (2015) +/-
Becsült1 741 600 fő (2006)
Népsűrűség122 fő/km²
GDP
Összes33,2 milliárd font
PPP: 2002
Egy főre jutó19 603 font
Földrajzi adatok
Terület13 843 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
BST (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem északír font (GBP)
Hívószám +353 48 +44 28
Internet TLD[[..ie, .uk]]
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Írország témájú médiaállományokat.
Észak-Írország térképe

FöldrajzSzerkesztés

 Lásd még: Az Ír-sziget földrajza
 
Észak-Írország domborzati térképe

Észak-Írország a nyugati félgömb 5° és 8° hosszúsági körei között és az északi félteke 54° és 55° szélességi körei között, Európa északnyugati részén helyezkedik el, az Ír-sziget északi részét foglalja magába. A Magyarországhoz képest alig hetedakkora, 13 843 km² kiterjedésű terület az Ír-sziget 17%-át teszi ki.[1] Keletről az Ír-tenger, északon az Atlanti-óceán határolja, a két víztömeget az Északi-csatorna választja el egymástól. Délről Írország Louth, Monaghan, Cavan és Leitrim, nyugaton pedig Donegal megyéi határolják, az ír-északír határ hossza 499 km.[2] A legnagyobb sziget az északi partoknál fekvő Rathlin-sziget, a legjelentősebb tengeröböl pedig a keleten található Strangford Lough. Az Egyesült Királyság négy országa közül az egyetlen, amely nem a Brit-szigeten, hanem az Ír-szigeten fekszik.

DomborzatSzerkesztés

 
A Mourne-hegység

A terület két meghatározó felszínformáját az alföldek és a felföldek képezik. A 200 m tengerszint feletti magasság alatt fekvő termékeny alföldek elsősorban az ország középső területein helyezkednek el, és a nyugaton található Ards-félsziget is sík. A dombvidékekből és kisebb kiterjedésű középhegységekből álló felföldek három különböző tömbre tagolódnak. Északon az Antrim-hegység vonulatai húzódnak, nyugaton a Sperrin-hegység magaslatai emelkednek, délkeleten pedig a Mourne-hegység található. Az utóbbi hegységben helyezkedik el Észak-Írország legmagasabb pontja, a 850 m magas Sileve Donard.[3]

Geológia és talajtakaróSzerkesztés

 
Az óriás útja
 
A Larrybane-öböl Észak-Írország északi partján

Észak-Írország kis területe ellenére egyedülállóan sokszínű geológiával rendelkezik. Legősibb kőzetei az Antrim és a Sperinn-hegységben megtalálható metamorf kőzetek, amelyek a Japetus-óceán üledékeként jöttek létre mintegy 600 millió éve. Ez a kőzetanyag a kaledóniai hegységképződés során felgyűrődött és egy, a mai Himalájához hasonló méretű hegységet alkotott, ekkor az üledék a nagy nyomás és hőmérséklet hatására átalakult.[4] Az erózió az évmilliók során lepusztította a hegységet, de az Antrim és és a Sperinn-hegység gránit rögei továbbra is őrzik a nyomát. A devon időszak mérsékelten száraz klímájának hatására a Kaledóniai-hegység kőzete aprózódni kezdett és homokkő jött létre, ezek a kőzetrétegek jelenleg az ország északkeleti síkságain és dombvidékein vannak a felszínen. A karbon csapadékos földtörténeti időszakában Írország az Egyenlítő közelében helyezkedett el és a gyakori tengerszínváltozások következtében hol sekély, melegvizű tenger borította a területet, hol mocsarak jöttek létre. Ebben az időszakban jött létre Észak-Írország kőszénkészlete és ekkor alakultak ki azok a mészkőrétegek is, amelyek a korszat tengeri élővilágának fosszíliáit őrzik. [5] A paleogén és a neogén időszakban az ekkor itt húzódó óceánközepi hátság hatására heves vulkanizmus kezdődött a területen, az óceánba ömlő láva pedig látványos sziklaformációkat hozott létre, ezek közül a legismertebb az Óriás útjának bazaltoszlopai.[6] A negyedidőszakban bekövetkezett jégkorszak során Észak-Írország területét is összefüggő jégtakaró borította, a gleccserek ekkor vájták ki a tájképet napjainkban is meghatározó, U alakú völgyeket és drumlinokat. A jég kipreparálta a mélyebben fekvő, idősebb kőzeteket is. Az alföldeket többnyire humuszban gazdag talaj borítja, amelyet helyenként vörösesre színez a homokkő alapkőzet, a dombvidékeken pedig a barna erdőtalaj és a podzol a jellemző.[7]

VízrajzSzerkesztés

 
A Lough Erne

Észak-Írország földrajzi középpontjában helyzkedik el a Lough Neagh, amely az egész Brit-szigetcsoport legnagyobb állóvize. A 392 km² kiterjedésű tó egy tektonikus árokban jött létre, jelenleg is fontos halászati központ.[8] Turisztikai szempontból jelentősek a felső és az alsó Lough Erne-tavak is.[9] A kis szintkülönbségek miatt a legtöbb folyó lassú folyású és rövid út megtétele után a tengerbe ömlik. A legfontosabb észak-írországi vízfolyások a Lagan, amely Belfastnál ömlik a tengerbe, az északon található Foyle, valamint a Bann, amely a Lough Neaghot köti össze a tengerrel.

ÉghajlatSzerkesztés

 
Árvíz 2009-ben

Az ország éghajlati szempontból a mérsékelt öv óceáni klímájához tartozik, az éves hőingás viszonylag alacsony, azonban az időjárás az Atlanti-óceán felől folyamatosan érkező frontok miatt akár naponta is gyakran változik. A viszonylag száraz tavaszt nedves és hűvös nyár, felhős, szeles ősz, majd hideg, esős tél követi. A legtöbb, mintegy 2000 mm csapadék a nyugati középhegységekben hullik, ez az érték a Lough Neagh partján és a keleti alföldeken csak 825 mm. A növényzet egész évben zöld, az időjárási jelenségek közül gyakoriak az erős szélviharok és a sűrű ködök.[10][11]

Belfast éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)13,014,019,021,026,028,029,028,026,021,016,014,029,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)6,07,09,012,015,018,018,018,016,013,09,07,012,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,02,03,04,06,09,011,011,09,07,04,03,05,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)−13,0−12,0−12,0−4,0−3,0−1,04,01,0−2,0−4,0−6,0−11,0−13,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)805250485268947780837290846
Napi napsütéses órák száma1235664443213
Forrás: [12]


ÉlővilágSzerkesztés

 
Jellegzetes északír táj legelőkkel

A területet borító kiterjedt tölgy, nyír, éger és mogyorófákból álló lombullató erdőségeket az évszázadok során szinte teljesen kiírtották, a helyükön a termékeny alföldeken szántóföldeket alakítottak ki, a magasabb fennsíkokon pedig legelőket nyitottak. Jelenleg (2022) az erdővel borított terület arányát a becslések 5 és 8% közé teszik, de ezeknek is a legnagyobb része nem őshonos fenyvesekből áll. Ez az erdőborítási arány az egyik legkisebb Európában, és bár a klímaváltozás elleni harc részeként a helyi kormányzat készített erdősítési terveket, ilyen például a 2030-ig 18 millió fa ültetését kitűző Forests for Our Future, az utóbbi években ezek a projektek csak lassan haladtak.[13][14]

TörténeteSzerkesztés

 Lásd még: Írország történelme

Írországot 1536-ban csatolta Anglia területéhez VIII. Henrik angol király. Az ország továbbra is megőrizte parlamentjét és külön közigazgatása, valamint bíróságai voltak, mégsem maradt szuverén állam. Csupán törvénykezdeményezési joggal rendelkezett, törvényei csak akkor léptek hatályba, ha azokat az angol és az ír titkos tanács elfogadta, nem módosíthatta vagy utasíthatta el az angol Privy Council által alkotott, az ír ügyekre vonatkozó törvényeket. Az angol parlament is alkotott olyan törvényeket, amelyek Írország gazdaságára hátrányosak voltak. A helyi végrehajtó hatalom szervezetében a tisztségek nagy részét angolok töltötték be (főleg a hasznot hajtó, pénzért megvehető ún. szinekúrahivatalokat). A katolikus ír többségű Írországban mindez igen erős ellenállásba ütközött. 1641 októberében északon, Ulsterben fegyveres felkelés tört ki, amit rövid életű katolikus konföderáció követett Kilkennyben. Oliver Cromwell, Anglia lordprotektora 1652-re minden ellenállást letört.

Az angol győzelem után jelentős bevándorlás indult meg Angliából és még nagyobb mértékű Skóciából. A bevándorlók a protestáns vallást hozták magukkal, míg az őslakos írek katolikusok maradtak. A több évszázados protestáns uralom alatt a protestánsok társadalmi státusa magasabb maradt a katolikusoknál.

Az ír nemzeti mozgalom győzelme után, 1921-ben osztották fel a szigetet.

  • Észak-Írország 1972-ig használt címere

  • Észak-ír postabélyeg, 1958-as sorozat, II. Erzsébet királynő portréjával

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

KözigazgatásaSzerkesztés

Észak-Írország 26 kerületből áll:

  1. Antrim
  2. Ards
  3. Armagh (város)
  4. Ballymena
  5. Ballymoney
  6. Banbridge
  7. Belfast (város)
  8. Carrickfergus
  9. Castlereagh
  10. Coleraine
  11. Cookstown
  12. Craigavon
  13. Londonderry (város)
 
  1. Down
  2. Dungannon és South Tyrone
  3. Fermanagh
  4. Larne
  5. Limavady
  6. Lisburn (város)
  7. Magherafelt
  8. Moyle
  9. Newry and Mourne
  10. Newtownabbey
  11. North Down
  12. Tyrone
  13. Strabane

VárosokSzerkesztés

Észak-Írország 5 000 lakosnál nagyobb városai és települései a népszámlálási eredmények alapján.[15]
Város 1981. április 5. 1991. április 5. 2001. április 29. 2011. március 27. 2020. június 30.[16]
Antrim 22 342 20 878 19 986 23 353 24 660
Armagh 12 700 14 265 14 517 14 749 15 980
Ballycastle 3 284 4 005 5 073 5 238 5 590
Ballyclare 6 159 7 108 8 772 9 919 10 430
Ballymena 28 166 28 112 28 704 29 467 31 270
Ballymoney 5 679 7 818 9 009 10 393 11 130
Ballynahinch 3 721 4 591 5 334 5 715 5 950
Banbridge 9 650 11 448 14 748 16 653 17 510
Bangor 46 585 52 437 58 368 61 401 63 480
Belfast ... ... 323 575 328 937 337 210
Carrickfergus 17 633 22 786 27 192 27 903 27 460
Carryduff 2 666 4 270 6 564 6 947 6 990
Coalisland 3 324 3 802 4 872 5 700 6 070
Coleraine 15 967 20 721 24 042 24 630 25 540
Comber 7 600 8 333 8 952 9 078 9 520
Cookstown 7 649 9 842 10 566 11 620 12 290
Craigavon[17] 53 049 53 434 57 651 64 193 71 560
Crumlin 1 708 1 762 4 248 5 099 5 150
Derriaghy ... ... 4 082 4 820 5 440
Derry (Londonderry) 62 697 72 334 83 652 83 125 85 080
Donaghadee 3 874 4 455 6 474 6 869 6 830
Downpatrick 8 245 10 113 10 320 10 874 11 230
Dromore 3 089 3 434 4 959 6 011 6 110
Dundonald ... ... 15 119 15 365 17 700
Dungannon 8 295 9 190 10 983 14 332 15 860
Enniskillen 10 429 11 436 13 560 13 790 13 800
Greenisland 5 103 4 967 5 067 5 484 6 250
Holywood 9 462 9 252 12 027 11 332 11 080
Kilkeel 6 036 6 024 6 297 6 521 6 600
Larne 18 224 17 575 18 210 18 705 19 020
Limavady 8 015 10 350 12 075 12 047 11 810
Lisburn ... ... 43 755 45 410 49 890
Magherafelt 5 044 6 682 8 289 8 819 9 250
Newcastle 6 246 7 214 7 431 7 743 8 060
Newry 22 182 24 765 27 300 26 893 28 410
Newtownabbey 58 666 58 231 62 022 65 555 67 200
Newtownards 20 531 23 869 27 795 28 039 29 230
Newtownbreda ... ... 14 536 15 005 15 320
Omagh 14 627 17 280 19 836 19 682 20 000
Portrush 5 114 5 598 6 345 6 442 6 130
Portstewart 5 312 6 459 7 803 8 029 8 140
Randalstown 3 591 3 925 4 944 5 099 5 070
Strabane 10 340 11 670 13 380 13 147 13 210
Warrenpoint / Burren 4 798 5 408 6 981 8 721 8 990

Vallási megoszlásSzerkesztés

 
Észak-Írország lakosságának vallási megoszlása (2008)

A katolikus írek és a protestáns angolok közötti vallási ellentét igazából az ír és az angol nacionalizmus közötti ellentétet takarja.

KözlekedésSzerkesztés

VasútSzerkesztés

LégiSzerkesztés

VíziSzerkesztés

TurizmusSzerkesztés

SportSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Northern Ireland Geography and Maps | Goway Travel. www.goway.com. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  2. ↑ THE CREATION AND CONSOLIDATION OF THE IRISH BORDER. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  3. ↑ Measuring the height of Slieve Donard. web.archive.org, 2007. november 19. [2007. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  4. ↑ Caledonian Orogeny - an overview | ScienceDirect Topics. www.sciencedirect.com. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  5. ↑ The geology of Northern Ireland (angol nyelven). The geology of Northern Ireland. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  6. ↑ Geology of Northern Ireland. www.habitas.org.uk. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  7. ↑ The soils of Northern Ireland. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  8. ↑ Lough Neagh | lake, Northern Ireland, United Kingdom | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  9. ↑ The Erne Recreational, Tourism and Commercial Product Identification Study. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  10. ↑ Northern Ireland - Climate | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
  11. ↑ Northern Ireland climate: average weather, temperature, precipitation, when to go. www.climatestotravel.com. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
  12. ↑ Belfast, Northern Ireland – Average Conditions (angol nyelven). BBC Weather Centre. BBC. (Hozzáférés: 2017. július 24.)
  13. ↑ „Climate change: 'Not enough resilient woodland' in NI”, BBC News, 2021. április 14. (Hozzáférés ideje: 2022. április 19.) (brit angol nyelvű) 
  14. ↑ Woodlands | Department of Agriculture, Environment and Rural Affairs (angol nyelven). DAERA, 2015. augusztus 20. (Hozzáférés: 2022. április 19.)
  15. ↑ UNITED KINGDOM: Major Cities in Northern Ireland (angol nyelven). CITY POPULATION. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  16. ↑ előzetes becslés
  17. ↑ Lurgan és Portadown településekkel

További információkSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Írország témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Észak-Írország&oldid=25452728”