Közönséges törpedenevér

emlősfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 9.

A közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Közönséges törpedenevér
Közönséges törpedenevér repülés közben
Közönséges törpedenevér repülés közben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Vespertilioninae
Nemzetség: Pipistrellini
Nem: Pipistrellus
Faj: P. pipistrellus
Tudományos név
Pipistrellus pipistrellus
(Schreber, 1774)
Szinonimák
  • Pipistrellus (Pipistrellus) lacteus Temminck, 1840
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges törpedenevér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges törpedenevér témájú médiaállományokat és Közönséges törpedenevér témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

A törpedenevér megtalálható egész Európában a legészakibb területek kivételével. Állománya keleti irányban Nyugat-Ázsián keresztül a Bajkál-tóig, délre pedig Kasmírig és az Altáj-hegységig terjed. Elterjedési területén a törpedenevér az egyik leggyakoribb denevérfaj.

  • Pipistrellus (Pipistrellus) pipistrellus aladdin
  • Pipistrellus (Pipistrellus) pipistrellus pipistrellus

Megjelenése

szerkesztés
 
Közönséges törpedenevér kézben tartva

Az állat hossza 3,5–5 centiméter, vitorlafesztávolsága 19–25 centiméter, testtömege pedig 3–9 gramm. Az állat teste kicsi és hasonlít az egéréhez. Teljes egészében szőr fedi, tömegét a hatalmas szárnyak hordozzák. A szárny hordozó felülete rugalmas bőrhártya, amely a denevér négy ujja, hátsó lábai, valamint farka között feszül ki. A szárny repülésre specializálódott mellső láb. A fül közepén elhelyezkedő húsos bőrfüggelék a fülfedő. Bundája sötétbarna.

Fogazata fontos a meghatározásánál. Az első, felső metszőfog hosszú kétcsúcsú, a második csúcs a korona felét foglalja el. A második metszőfog koronájának a keresztmetszete kisebb, vagy egyenlő az első foggal, annak fele magasságánál tovább ér, de a mellékcsúcsot nem éri el.[2]

Életmódja

szerkesztés

Sötétedéskor és éjszaka aktív, késő ősszel nappal is repül. Szívesen él a települések közelében is. Nyáron faodvakban és sziklahasadékokban tanyázik, utóbbiakban, illetve épületekben, repedésekbe bújva telel. Táplálékát kis repülő rovarok alkotják, legnagyobb részt lepkék, kétszárnyúak, levéltetvek, hártyásszárnyúak, kisebb részt legyek, szúnyogok, lószúnyogok.[3] Rendkívül alkalmazkodó, a hideget a többi denevérfaj közül a legjobban tűri, mesterséges odúkkal könnyen megtelepíthető. Téli és nyári szálláshelye között nagy utat tesz meg. Gyűrűzéssel bizonyított legnagyobb megtett távolsága 1160 km volt, Ukrajnából Bulgária déli részéig repült.[4]

A törpedenevér 4-5 évig él.

Szaporodása

szerkesztés

A nőstény egyévesen, a hím kétévesen éri el az ivarérettséget. A párzási időszak ősszel van. A vemhesség 44-50 napig tart, ennek végén többnyire 2 kölyök születik. Az elválasztás 30-40 nap után történik meg. A hímek körülbelül 10 nőstényből álló háremet tartanak.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

szerkesztés

Romániában 1962-ben 80 000-100 000 törpedenevért találtak egy barlangban. Magyarország egész területén elterjedt, gyakori faj.

  1. A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
  2. Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 111. oldal. ISBN 963-9079-58-8
  3. Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 36. oldal. ISBN 963-04-6335-0
  4. a b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 112. oldal. ISBN 963-9079-58-8

További információk

szerkesztés