Devon (időszak)

A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 419,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 3,2 millió év) és 358,9 ± 0,4 mya ért véget. Nevét az angliai Devon megyéről kapta, ahol először tanulmányoztak a devon korból származó kőzeteket.

Devon
(419,2 – 358,9 millió évvel ezelőtt)
Előző időszak
Következő időszak
Szilur
Karbon
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
O215 %[1] – a mai szint 75 %-a
CO22200 ppm[2] – az iparosodás előtti szint 8-szorosa
Hőmérséklet20 °C[3] – 6 °C-kal tér el a mai szinttől
Tengerszint+180-120 m – a mai szinthez viszonyítva
Idővonal
A devon időszak eseményei
m • v • sz
-420 —
-415 —
-410 —
-405 —
-400 —
-395 —
-390 —
-385 —
-380 —
-375 —
-370 —
-365 —
-360 —
-355 —
372,2 ± 1,6 – 358,9 ± 0,4 Ma
382,7 ± 1,6 – 372,2 ± 1,6 Ma
387,7 ± 0,8 – 382,7 ± 1,6 Ma
393,3 ± 1,2 – 387,7 ± 0,8 Ma
407,6 ± 2,6 – 393,3 ± 1,2 Ma
410,8 ± 2,8 – 407,6 ± 2,6 Ma
419,2 ± 3,2 – 410,8 ± 2,8 Ma
1
2
3
4
5
6
1Rhynie-csert
2Hunsrück-fauna
3Bokrok és fák elterjedése[4]
4Kellwasser-esemény[5]
5Dél-Amerika eljegesedésének kezdete
6Hangenberg-esemény
A devon eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.
Devoni táj.
Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről

A devon a szilur időszakot követte és a karbon időszakot előzte meg.

Élővilága szerkesztés

A devont főleg a fák és halak fénykoraként tartják számon. Ez annak köszönhető, hogy a fák és a ma élő halak (tüdőshalak) ekkor jelentek meg, valamikor mindkettő valamelyest ekkor is élte a fénykorát.

Állatfaunája

A tengerekben és óceánokban még mindig jelentős helye volt a páncélos halaknak, akik a szilur legvégén alakultak ki. Ezek a halak a devon alatt az egyik legjelentősebb parti és nyílt vízi élőlények voltak, míg a kor végén feltehetőleg a felszaporodott tengeri skorpiók fokozott vadászata és a Hannenberg időszak kiölte őket.[6] Megemlítendő viszont még innen a Dunkleosteus, az első köztudatban elismert csúcsragadozó.

A devon elején megjelentek az ősi tüdőshalak, amiből majd kicsit később kialakultak a négylábúak.[7] Viszont az első négy lábbal rendelkező gerinces, az Ichytostega a késő-Devonban jelent meg. Míg az Ichytostega még egy halnak tekintendő, az ő leszármazottai lettek a kétéltűek.[8] Ezek az ivadékok kifejlesztettek vékony, mozgatható nyakakat, amin már nem csontos kopoltyúfedő volt(Tiktaalik), orrlyukakat és sokkal erősebb lábakat. Ez a gyors változás megfigyelhető a nem sokkal később ugyanúgy a devonban élt Tulerpetonon is. Bár nem annyira, de jelentősek voltak még ekkor a húsosúszójú halak. Ekkor jelentek meg még a primitív cápafélék is.

A fent említett Tengeri skorpiók is fénykorukat élték a devonban. Annyira is, hogy a páncélos halakon kívül sok más élőlénycsoportot vadásztak kihalásig vagy közel-kihalásig.

Másik fontos előrelépés az állatvilágban a pókszabásúak nagyfokú diverzifikálódása, valamint ikerszelvényesek és a kezdetleges rovarok megjelenése. A pókszabásúak kibővültek a kaszáspókokkal, atkákkal, álskorpiókkal, Phalangiotarbikkal és Uraraneidákkal. A rovarok még ebben az időszakban ökológiailag kevésbé jelentősek és röpképtelenek voltak. Először az első rovart a "Rhyniella praecusor"-nak nevezték el, míg későbbi kutatások szerint kiderült, hogy az egy másik, Rhyniognatha hirsti nevezetű rovar lárvája volt[9]. Ez a ma elfogadottan a legöregebb rovar[10]. Ezek a rovarok sokágúak lettek hirtelen és onnan már nem is volt mégállás a kismillió féle akár ma is élő rovarig. Sajnos ez egy hatalmas téma, de érdeklődőknek ajánlom a következő cikket:[11]

A passzív tengeri élőlények közül főleg a foraminiferák, a fenéklemezes korallok, az Ammoniteszek és a tüskésbőrűek voltak jellemzőek [12] A korallzátonyok belepték szinte a teljes sekélyvizet. Itt jelentős helyet kaptak még a pörgekarúak és a trilobiták.

A korszak végén egy hatalmas kihalási korszak következett, amit sokszor Hannenberg időszaknak, vagy késő devon kihalási eseménynek neveznek. Ez főképp a sztromatolitépítóket, korallokat, pörgekarúakat, ammoniteszeket, trilobitákat, állkapocstalan és húsosúszójú halakat érintette.

Növényvilága

A devonban jelentek meg az első fás szárú szárazföldi növények, ami lehetővé tette, hogy a növények nagyobb méretet érjenek el.[1] Elterjedtek az első nyitvatermők, hatalmas erdőket alkotva. Az időszak végén élt Archaeopteris őspáfrányok már nagyon sok közös vonást mutattak a modern fákkal.[2] Megjelentek a korpafüvek, zsurlók és páfrányok kezdetleges képviselői. Az ősharasztok az időszak végére kihaltak.[3]

Ősföldrajza szerkesztés

Az időszak paleogeográfiáját délen a Gondwana kontinens, északon Szibéria (Angara pajzs) kontinens uralta, közöttük pedig kialakulóban volt Euramerika szuperkontinense.

Korábbi nevei szerkesztés

Korábban tévesen nevezték melegház kornak is, mivel a kora devon korszakból származó fosszíliák főleg Nyugat-Európából és Észak-Amerikából származtak, e területek pedig ebben az időszakban Euramerika részeként az Egyenlítőnél feküdtek.

A 19. században óvörös kornak is nevezték az Egyesült Királyság területén talált óvörös homokkő rétegek után.

Devon időszaki kőzetek Magyarországon szerkesztés

A devon időszakban a hazánkat alkotó két nagyobb kőzettömeg közül az északnyugati darab Afrika északi selfjének közelében, a délnyugati rész ős-Európa partjainál helyezkedett el. Ennek ellenére éghajlatuk nem sokban tért el egymástól (szemben pl. az ordoviciumi viszonyokkal), feltehetően meleg, trópusi éghajlat alatt képződtek a kőzetek, amit a fellelt korallkövületek tanúsítanak. A meleg tengerben elsősorban mészkő és mészpala rakódott le, ami a későbbi kéregmozgások által (gyakran csak az alpi hegységképződés időszakában), valamint gránitbenyomulások folytán enyhén vagy erősebben metamorfizálódtak, így alkalmanként márvány is képződött. Polgárdi környékén a fehér, enyhén metamorfizálódott kőzetet fejtik, innen csak néhány, gyenge megtartású sztromatolit/stromatoporoidea? maradványai kerültek elő. Az északi-középhegységben az Upponyi-és Szendrői-hegység kőzetei főként Devon időszakiak. A Szendrői-hegységben helyenként ősi korallok, pörgekarúak és tengerililiomok maradványai is megőrződtek a kőzetekben. Valószínűleg az Alföld és a Kisalföld mederaljzatát alkotó kőzetekben is jelen vannak devon időszaki rétegek.

Tagolása szerkesztés

A devont a geokronológiában kora devon, középső devon és késő devon korokra bontják (vagy a rétegtanban alsó, középső, felső devonra). Faunális korszakai:

Jegyzetek szerkesztés

  1. Fájl:Sauerstoffgehalt-1000mj.svg
  2. Fájl:Phanerozoic Carbon Dioxide.png
  3. Fájl:All palaeotemps.png
  4. Algeo, T. J. (1998). „Terrestrial-marine teleconnections in the Devonian: links between the evolution of land plants, weathering processes, and marine anoxic events”. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences 353 (1365), 113–130. o.  
  5. Kaufmann, B., Trapp, E.; Mezger, K. (2004). „The numerical age of the Upper Frasnian (Upper Devonian) Kellwasser horizons: A new U-Pb zircon date from Steinbruch Shmidt (Kellerwald, Germany)”. The Journal of geology 112 (4), 495–501. o. DOI:10.1086/421077.  
  6. Sallan, Lauren Cole, and Michael I Coates. “End-Devonian extinction and a bottleneck in the early evolution of modern jawed vertebrates.” Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America vol. 107,22 (2010): 10131-5. doi:10.1073/pnas.0914000107
  7. Swartz, Brian. “A marine stem-tetrapod from the Devonian of western North America.” PloS one vol. 7,3 (2012): e33683. doi:10.1371/journal.pone.0033683
  8. Clack, Jennifer A. 2006. Ichthyostega. Version 09 February 2006. http://tolweb.org/Ichthyostega/15015/2006.02.09 in The Tree of Life Web Project, http://tolweb.org/
  9. R. J. Tillyard. 1928. Some remarks on the Devonian fossil insects from the Rhynie chert beds, Old Red Sandstone. Transactions of the Entomological Society of London 76:65-71
  10. Engel, M. S.; Grimaldi, D. A. (2004). "New light shed on the oldest insect". Nature. 427 (6975): 627–630. doi:10.1038/nature02291. PMID 14961119. S2CID 4431205.
  11. Nel, P., Bertrand, S. & Nel, A. Diversification of insects since the Devonian: a new approach based on morphological disparity of mouthparts. Sci Rep 8, 3516 (2018). https://doi.org/10.1038/s41598-018-21938-1
  12. http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/biologia5/Evolucio/chunks/ch14s08.html

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Devonian című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Devon (időszak) témájú médiaállományokat.