A kunguri a kora perm földtörténeti kor négy korszaka közül az utolsó, amely 283,5 ± 0,6 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az artyinszki korszak után, és 272,95 ± 0,11 mya ért véget a középső perm kor roadi korszakának kezdetén.[1]

Kunguri
(283,5 – 272,95 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak
Következő korszak
Artyinszki
Roadi
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A perm időszak eseményei
m • v • sz
-300 —
-295 —
-290 —
-285 —
-280 —
-275 —
-270 —
-265 —
-260 —
-255 —
-250 —
254,14 ± 0,07 – 251,902 ± 0,024 Ma
259,1 ± 0,5 – 254,14 ± 0,07 Ma
265,1 ± 0,4 – 259,1 ± 0,5 Ma
268,8 ± 0,5 –
265,1 ± 0,4 Ma
272,95 ± 0,11 –
268,8 ± 0,5 Ma
283,5 ± 0,6 – 272,95 ± 0,11 Ma
290,1 ± 0,26 – 283,5 ± 0,6 Ma
293,52 ± 0,17 – 290,1 ± 0,26 Ma
298,9 ± 0,15 – 293,52 ± 0,17 Ma
1
A perm eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

Nevét az urál-hegységi Kungurka folyóról, illetve Kungur városáról kapta. Az elnevezést Alekszandr Antonovics Stukenburg orosz geológus vezette be a szakirodalomba 1890-ben.

MaghatározásaSzerkesztés

A Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a kunguri emelet alapja (a korszak kezdete) a Neostreptognathus pnevi és a Neostreptognathus exculptus konodontafajok megjelenésével kezdődik. Az emelet tetejét (a korszak végét) a Jinogondolella nanginkensis konodontafaj megjelenése jelzi.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2020. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
  2. Kungurian in GeoWhen database. International Commission on Stratigraphy