Fenyérfutó

madárfaj

A fenyérfutó (Calidris alba) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Fenyérfutó
Calidris alba running 6.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Alrend: Scolapaci
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Alcsalád: Arenariinae
Nem: Partfutó (Calidris)
Merrem, 1804
Faj: C. alba
Tudományos név
Calidris alba
(Pallas, 1764)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fenyérfutó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyérfutó témájú médiaállományokat és Fenyérfutó témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Peter Simon Pallas német zoológus és botanikus írta le 1764-ben, a Tringa nembe Tringa alba néven.[3] Besorolásuk vitatott, egyes rendszertani munkák az Ereunetes nembe sorolják Ereunetes albus néven.

AlfajaiSzerkesztés

  • Calidris alba alba (Pallas, 1764)
  • Calidris alba rubida (Gmelin, 1789)[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Alaszkán, Izlandon, Grönlandon és Oroszország észak részén fészkel. Fészkelőhelyén homokos tengerparton, teléléskor tavak partján él. Hosszútávú vonuló, még Brazíliába is eljut.

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon rendszeres vendég, augusztustól októberig ritkábban, májusban gyakrabban lehet megfigyelni.

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 20-21 centiméter, szárny fesztávolsága 35–39 centiméteres, testtömege 40–110 gramm.[3] Háta hamuszürke, hasa világos. A nászidőszakban háta feketés-barna, rozsdaszínű mintázattal.

 
Nyári tollazata
 
és a téli

ÉletmódjaSzerkesztés

Bogarakat, férgeket, rákokat és növényi anyagokat keresgél a vízparton.

SzaporodásaSzerkesztés

Fészkét közvetlenül a hóolvadás után az első száraz helyre, mélyedésbe rakja. Fészekalja 4-8 tojásból áll, melyen 23-24 napig kotlik. A fiókák néhány hét múlva tudnak repülni és nemsokára el is menekülnek a sarki tél elől.

VédettségeSzerkesztés

A Vörös Listán nem veszélyeztetett státuszban van. Európai állománya stabil. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. március 12.)
  2. a b Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. március 12.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. március 12.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés