Burgonya

növényfaj

A burgonya (Solanum tuberosum), ismertebb nevén a krumpli a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény, amelyet keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.

Burgonya
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Burgonyafélék (Solanaceae)
Nemzetség: Csucsor (Solanum)
Faj: S. tuberosum
Tudományos név
Solanum tuberosum
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Burgonya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Burgonya témájú médiaállományokat és Burgonya témájú kategóriát.

Peru és Chile hegyvidékén őshonos, az ott élők körülbelül 7000 éve fogyasztják. Európába a 16. században Pizarro révén került. Magyarországra 1650 körül jöhetett be bajor-osztrák közvetítéssel, de igazi elterjedése II. József magyar király adókedvezményeinek volt köszönhető.

A krumpli szó bajor-osztrák nyelvterületről érkezett a magyar nyelvbe, míg a burgonya szó etimológiai eredete eddig tisztázatlan.

Névváltozatok szerkesztés

Tájnyelvi nevei: krumpedli, krumpli, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, gruja, földialma, svábtök, földitök vagy pityóka (Erdélyben).

Egyik tájnyelvi elnevezése, a „svábtök” is a német eredetre utal.

Etimológia szerkesztés

Burgonya szerkesztés

A növény hivatalos elnevezése a burgonya, mely eredetileg tájszóként Baranya vármegye egyes területein jelent meg a magyar nyelvben. A burgonya szó etimológiai eredete eddig tisztázatlan.[1] Van olyan vélekedés, mely szerint Burgundia (olaszul: Borgogna, aminek kiejtése kb. „borgonya”) lehetett a névadó.[2][3]

Krumpli szerkesztés

A Magyarországra került növény nem Burgundiából származott, hanem német közvetítéssel érkezett, és a bajor-osztrák nyelvjárásokban használt krumpel alapján kapta a krumpli elnevezést. A német szó egyébként – hasonlóan más európai nyelvekhez – a „földi alma” vagy „körte” fordításából keletkezett (grundbirne=földkörte).[4]

Származása, élőhelye szerkesztés

 
A burgonya eredeti elterjedése Dél-Amerikában

Peru és Chile hegyvidékén őshonos, ott az őslakosok már körülbelül 5000 éve termesztik, de fogyasztása már több mint hétezer évvel ezelőttre tehető. Európába először Pizarro expedíciója hozta el az 1540-es években. A 16-17. században spanyol, portugál kereskedők elterjesztették Ázsiában és Afrikában is. 1588-ban Charles de L’Écluse (Carolus Clusius) híres holland botanikushoz került a burgonya. A magyarországi botanika első mecénása Batthyány Boldizsár, a tudományszeretete miatt a németújvári és szalónaki uradalmain látta vendégül Carolus Clusiust, ekkor került először a krumpli Magyarországra.[5] Azonban még hosszú ideig tartott mire elterjedt az országban. Az 1800-as évektől kezdtek el komolyabban foglalkozni vele, mivel ingyen osztottak szét vetőgumót és II. József magyar király adókedvezménnyel támogatta a termelőket.[6][7]

Ausztráliába az angolok vitték a 18. században. Ez a legfontosabb termesztett, nem gabonanövény, így több ezer fajtája ismert. Becslések szerint ma világszerte 192 000 km²-en termesztenek burgonyát.[8]

Megjelenése, felépítése szerkesztés

 
Egy krumplinövény
 
A krumpli virága

(50–90 cm) magasra növő, lágy szárú növény. A föld feletti rész szárcsomóiból nőnek a hajtások és levelek, a föld alattiból a gyökerek és a tarackok. A tarack (sztóló) csúcsának megvastagodásából alakul ki a gumó (ággumó). A gumóról, vegetatívan szaporított krumplinak csak a szár és a tarack föld alatti csomóiból előtörő, járulékos gyökerei vannak. Ezek a sűrűn elágazó gyökerek 50–60 cm mélyre hatolnak le. Páratlanul szárnyalt, összetett leveleinek széle ép. A párta és a csésze összeforrása miatt öttagú, fehér, lila, olykor vöröses virágai bogernyőbe tömörülnek. Termése kétrekeszes, sokmagvú bogyó.


Burgonya (nyers, héjas)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 77 kcal   321 kJ
Szénhidrátok19 g
- Keményítő  15 g
- Étkezési rostok  2.2 g
Zsír0.1 g
Fehérje 2 g
Víz75 g
Tiamin (B1-vitamin)  0.08 mg7%
Riboflavin (B2-vitamin)  0.03 mg3%
Niacin (B3-vitamin)  1.1 mg7%
B6-vitamin  0.25 mg19%
C-vitamin  20 mg24%
Kalcium  12 mg1%
Vas  1.8 mg14%
Magnézium  23 mg6% 
Foszfor  57 mg8%
Kálium  421 mg9%
Nátrium  6 mg0%

Életmódja szerkesztés

Termesztésben egyéves, de természetes élőhelyén évelő, gumójával áttelelő növény. Tavasszal a gumó rügyeivel újrafejlődik a bokor. Amíg meg nem gyökerezik, a rügykezdeményt és a belőle fejlődő 6–12 hajtást a gumóból látja el tápanyaggal. A legszebb gumókat hűvös, csapadékos vidéken, laza szerkezetű, humuszban gazdag talajon fejleszti.

Általában idegenmegporzó növény.

Felhasználása szerkesztés

 
A burgonya összegyűjtött gumói

Fogyasztani kizárólag a gumóját szabad: a virágából keletkező bogyókban, a növény felszíni zöld részeiben, valamint a burgonyagumó „szemeiben” (rügyeiben) és a napon (fényben) tartott gumó megzöldülő héjában méreganyagot (szolanint) fejleszt.

Mindennapos, alapvető élelmiszernövény, energiatartalma harmada a kenyérének. Egy kifejlett gumó normális tömege 40–200 g, és többnyire mintegy:

  • 18% keményítőt,
  • 1–2% fehérjét,
  • 110–180 mg/kg B-vitamint,
  • 700–1000 mg/kg C-vitamint,
  • valamint kevés A- és K-vitamint tartalmaz. A tárolt burgonya C-vitamin-tartalma mintegy 600 mg/kg-ra csökken. Könnyen emészthető; hűvösben tárolva, más zöldségekkel ellentétben jól eltartható.

Nagyon sokféleképpen használhatjuk: leves, főzelék, olajban, vagy zsírban sütve, húsételekhez köretként, kenyér és egyéb kelt-, sült- és főtt tészták készítéséhez. Az érett gumó fogyasztható nyersen is, de az éretlen és az öreg, kicsírázott gumók már nagy mennyiségben tartalmaznak mérgező szolanint, ezért a csírákat fogyasztás előtt el kell távolítani. Hámozás után gumója bármilyen formában (főzve, sütve) elkészíthető.

A mezőgazdaságban, a háztájiban (főleg régebben) az apró burgonyagumókat megfőzték és a disznókkal etették föl.

Magas keményítőtartalma lehetővé teszi, hogy annak lebontásával úgynevezett krumplicukrot állítsanak elő belőle. A cukor a következő lépésben alkohollá alakítható.

Magyarországon egy ember évente átlagosan mintegy 50 kg burgonyát fogyaszt el, Portugáliában kb. 150-et.

2005-ös adatok szerint a világon az egy főre jutó burgonyafogyasztás Fehéroroszországban a legnagyobb, 181 kg/fő/év.[9]

Csoportosítás szerkesztés

Az egyes burgonyafajták konyhai hasznosítás szempontjából az alábbiak szerint csoportosíthatók
Főzési típus Felhasználási javaslat Alkalmasak Főbb fajták
Salátának való nem szétfövő burgonya „A” saláták, hidegkonyhai készítmények, tepsis és rakott burgonya készítéséhez Glorietta, Monique, Anuschka, Somogyi sárga kifli, Cherie, Agata
Főznivaló Főznivaló, nem szétfövő burgonya „B” főzéshez, saláták, raguk készítéséhez Bellarosa, Marabel, Desirée, Hópehely, Laura, Red Fantasy, Red Scarlet, Red Sonia, White Lady, Balatoni rózsa, Sanibel, Karelia
Sütnivaló Sütnivaló, enyhén szétfövő burgonya „C” sütéshez, burgonyás tésztákhoz, chips- és hasábburgonya-készítéshez, püré/pehely alapanyagnak Priska (chips), Madison (chips), Donata (hasáb), Kuroda, Lady Rosetta (chips), Lady Claire (chips), Solara, Euroflora (keményítő)

Termesztése szerkesztés

Legnagyobb burgonyatermelők
2021
(Számok millió tonnában)
1.   Kína 94,3
2.   India 54,2
3.   Ukrajna 21,3
4.   USA 18,5
5.   Oroszország 18,2
6.   Németország 11,3
7.   Banglades 9,8
8.   Franciaország 8,9
9.   Lengyelország 7
10.   Egyiptom 6,9
89.   Magyarország 0,2
..
Föld összesen 380
Forrás: FAO[10]
 
A világ burgonyatermelésének 80 %-át húsz ország adja (2018)

A burgonya az egyik legfontosabb élelmiszer növény a világon, és a világ egyik legelterjedtebb növényi kultúrája. 2021-ben a burgonyát több mint 150 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 380 millió tonnát.

A világ legnagyobb burgonyatermelői közé tartozik Kína, India, Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína az éves világ burgonyatermelésének a 24%-át adta.

A burgonya termesztése a világban változó, mivel sok tényező befolyásolja a termelést, mint például az éghajlat, a talajminőség, a termelési költségek és a fogyasztói kereslet. A burgonya termelése azonban továbbra is fontos gazdasági tevékenység marad sok országban, és kulcsszerepet játszik az élelmiszer-biztonságban és az egészséges táplálkozás előmozdításában.

Statisztikák szerkesztés

 
Burgonyaültetvény Spanyolországban

Burgonya és klímaváltozás szerkesztés

A hőmérséklet emelkedés a burgonya termésmennyiségét csökkenti. Bizonyos hőmérséklet felett növekszik a betegségek kialakulásának veszélye. A klímaváltozás miatt legveszélyeztetettebb Észak-India környéke. A jelenleg túl hideg területek egy része a klímaváltozás következtében alkalmassá válhat a burgonya termelésére.[11]

A feldolgozás módja és a tápanyagtartalom szerkesztés

 
Kék burgonya

A burgonya azért is fontos eledelünk, mert a növény 85%-a hasznosítható emberi táplálékként, szemben a gabonafélék 50%-os hasznosíthatóságával.[12]

A burgonyagumó egészséges élelmiszer, mert sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Figyelni kell azonban a megfelelő elkészítésére: fölkockázása lerövidítheti a főzési időt, de akár 75%-kal is csökkentheti az ásványi anyag tartalmát – állapította meg Shelley Jansky genetikus és Paul Bethke növényfiziológus, az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (Agricultural Research Service, ARS) madisoni székhelyű (Wisconsin állam) zöldségkutató részlegének két tudósa 2008-ban.

A kutatók a kálium és tízféle más ásványi anyag mennyiségét vizsgálták. A kálium-tartalom csökkenése a cukorbetegeknek ugyan hasznos lehet, de az egészségesek jobban teszik, ha egészben készítik el.

Ha egész éjszaka áztatták, az nem csökkentette a káliumtartalmat.[13]

Kártevői szerkesztés

 
A burgonya legismertebb kártevője a burgonyabogár

A burgonya legnagyobb ellensége a krumplibogár. A bogár és lárvái a növény leveleivel táplálkoznak, ezáltal ők is mérgezővé válnak. A gumókat a földben megtámadhatja a lótücsök, a cserebogár és a pattanóbogarak lárvája is. Talajlakó fonálférgek is károsíthatják, amik elsősorban az intenzív termelés miatt szaporodhatnak fel.[forrás?]

Kórokozói szerkesztés

A burgonyát mintegy 40 vírusos betegség károsíthatja. Közülük jelentősebbek a burgonyamozaik-vírus, a burgonya Y vírus, a burgonya levélsodródás vírus és a vírusos gumófoltosság. Jellemzően a vírusok felelősek a vegetatív úton, gumóval szaporított burgonya lassú, de biztos leromlásáért.

Baktériumos betegségei között több zárlati kórokozó is van, például a burgonya barna rothadását okozó Ralstonia solanacearum vagy a baktériumos hervadás tünetegyüttest előidéző Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus. Ezen kívül még az Erwinia fajok okozhatják a burgonya fekete lábúságát.

Fontos további parazitája az Oomycetes közé tartozó, burgonyavészt okozó Phytophtora infestans. Ez a betegség, nevének megfelelően, képes rövid időn belül megsemmisíteni az állomány föld feletti részeit.

Gyógyhatásai szerkesztés

 
Sült krumpli

A nyers burgonyaszeletek nedve lágyítja, tisztítja a bőrt. Reszeléke enyhíti a szem körüli duzzanatokat, hűsíti a nap égette bőrt. Pépjével pattanásokat, aranyeres csomót kezelnek. Nedvével keléseket vagy forrázott sebeket gyógyítanak.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Burgonya. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
  2. Magyar etimológiai nagyszótár. [2016. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 8.)
  3. Honnan ered a burgonya szó? (magyar nyelven). nyest.hu, 2011. július 26. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  4. Honnan ered a krumpli szó? (magyar nyelven). nyest.hu, 2011. július 27. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  5. http://www.fokusz.info/index.php?cid=1285654298&aid=1771930763
  6. A burgonya titkos története (magyar nyelven). mult-kor.hu, 2007. május 23. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  7. Honnan származik a burgonya? (magyar nyelven). mimicsoda.hu. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  8. International Year of the Potato 2008 Potato world (angol nyelven). fao.org. [2014. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  9. a b International Year of the Potato 2008 (angol nyelven). [2008. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)
  10. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
  11. Milyen növények halnak ki a meleg miatt? Origo 2012.11.19.
  12. International Year of the Potato 2008 Why potato? (angol nyelven). fao.org. [2014. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  13. A krumpli felkockázásával elvesznek az értékes anyagokOrigo, 2008. július 7.

További információk szerkesztés

Nézd meg a burgonya címszót a Wikiszótárban!

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés