Afrika

kontinens

Afrika a kb. 30 millió négyzetkilométernyi területével a Föld második legnagyobb kontinense a gyakori 7 kontinens szerinti felosztásban, más felosztásban a harmadik.[1] a szárazföldi területek 20%-át fedi le.[5]

Afrika
Népességi adatok
Népesség1 460 481 772 fő[1]
Népsűrűség49[1] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29 648 481 km2[1]
30 300 000 km2[2][3]
30 365 000[4] km²
Országok54 (lásd itt)
Függő területek6
Földtörténeti adatok
Kor140–0 Ma
Időkora krétaholocén

1,46 milliárd fős népességével (2023) a második legnépesebb kontinens, és a világ népességének közel 18%-át adja.[1]

Politikailag ötvennégy szuverén állam, két nem elismert, de facto állam (Szomáliföld, Puntföld) és egy bizonytalan státuszú terület alkotja (Nyugat-Szahara).

Kulturális életével; gazdasági, politikai és társadalmi problémáinak tanulmányozásával az afrikanisztika (wd) foglalkozik.

Elhelyezkedése szerkesztés

Afrikát kelet-nyugati irányban átszeli az Egyenlítő, észak-déli irányban a 0°-os kezdő hosszúságú kör. Az egyetlen kontinens, amely az északi és déli, keleti és nyugati félgömbön egyaránt elhelyezkedik.

A hatalmas földrészt Európától a mindössze 14 km széles Gibraltári-szoros, továbbá a Földközi-tenger, Ázsiától a Szuezi-csatorna, a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl választja el.

A kontinens nyugati határát az Atlanti-óceán, a keletit az Indiai-óceán jelenti.

Etimológia szerkesztés

Afrika a latin terra africa kifejezésből kapta a nevét, az ókori rómaiak hívták így Afrika általuk ismert, északi partvidékét, ahol hasonló nevű provinciát is alapítottak. Feltehetőleg a latin africa („napfényes”) vagy a görög a phriké („nem hideg”) szóból ered. A Szuda-lexikon további lehetséges etimológiát is kínál, itt ugyanis a tengerjáró karthágóiak (aphroi) legendás királya Aphrosz, az egyik halkentaur, Libüa apja. Lehetséges azonban, hogy ez a késői irodalmi mű már visszafelé gondolkodik, és Aphrosz nevével próbálja megindokolni a már létező Afrika nevet.

Régiók szerkesztés

 
Afrika régiói az ENSZ felosztása szerint.[6]

Országok szerkesztés

 
Afrika politikai térképe

Az egyes országok területéről, lakosságáról, fővárosáról és fővárosának lakosságáról lásd az Afrika országai listát!

Független államok
  Algéria
  Angola
  Benin
  Bissau-Guinea
  Botswana
  Burkina Faso
  Burundi
  Comore-szigetek
  Csád
  Dél-afrikai Köztársaság
  Dél-Szudán
  Dzsibuti
  Egyenlítői-Guinea
  Egyiptom
  Elefántcsontpart
  Eritrea
  Etiópia
  Gabon
  Gambia
  Ghána
  Guinea
  Kamerun
  Kenya
  Kongói Köztársaság
  Kongói Demokratikus Köztársaság
  Közép-afrikai Köztársaság
  Lesotho
  Libéria
  Líbia
  Madagaszkár
  Malawi
  Mali
  Marokkó
  Mauritánia
  Mauritius
  Mozambik
  Namíbia
  Niger
  Nigéria
  Ruanda
  São Tomé és Príncipe
  Seychelle-szigetek
  Sierra Leone
  Szenegál
  Szomália
  Szudán
  Szváziföld
  Tanzánia
  Togo
  Tunézia
  Uganda
  Zambia
  Zimbabwe
  Zöld-foki Köztársaság
Afrikai területtel is rendelkező európai és ázsiai államok
  Franciaország[7]
  Jemen[8]
  Portugália[9]
  Spanyolország[10]
Függő területek
  Francia déli és antarktiszi területek[11]
  Mayotte[12]
  Brit Indiai-óceáni terület[13]
  Szent Ilona[14]
Nem elismert, de facto államok
  Szomáliföld[15]
  Puntföld[15]
Bizonytalan státuszú területek
  Nyugat-Szahara[16]

A földrész elhatárolása szerkesztés

 
A térképen vastag szaggatott vonallal az Afrika-lemez és az Eurázsia-lemez határa szerepel

Afrika kontinentális határai általában a self szélével azonosak. Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán aljzata határolja. Csatlakozik még az Antarktiszi-lemezhez délen. A kontinens geológiai értelemben vett északnyugati határa az Atlasz-hegység déli lábainál van. Ez a térség azonban az alpi orogén fázis során teljesen hozzáforrt a lemezhez, ezért a lemezhatár jelenleg a Gibraltári-szoroson halad keresztül. Az Afrika-lemezhez tartozik az Appennini-félsziget, a Kárpát-medence északnyugati része és az Adriai-tengert keletről határoló Dinári-hegység keleti fele. Északkeleten az Arab-félsziget még félig-meddig az Afrika-lemezhez tartozik. Bár már megkezdte a leszakadást, a Vörös-tenger közepén kialakulóban van az óceáni árok és maga az Arábiai-lemez létrejött. Afrikához az összefüggő szárazföldön kívül csak Madagaszkár és a Kanári-szigetek tartozik.

Afrika a geológiailag nem túl távoli időben – nagyjából húszmillió éven belül – két további részre szakad majd a Kelet-afrikai árok mentén. A földrész a Pangea feldarabolódása idején alakult ki a mai formájában, de magába foglalja az őskratonok egyikét is, így a földtörténet folyamán a kontinens tulajdonképpen mindig is létezett.

Keletkezése és felszíne szerkesztés

Keletkezése szerkesztés

A kontinens alapját képező ősföldet a földkéreg megszilárdult darabjai alkotják. Kőzetanyaguk főleg a kristályos gránit. Ez az ősfölddarab feldarabolódott és megsüllyedt. Az óidőben és a középidőben a nagy részét elöntötte a tenger, és belőle 150 millió év alatt vastag, vízszintes üledékrétegek rakódtak le. Pl.: agyag, mészkő, homokkő. A terület (megemelkedése és tenger visszahúzódása után) vízszintes kőzetrétegekből álló táblás vidékké formálódott. Az újidő elején, a harmadidőszakban erőteljes kéregmozgások hatására a kontinens keleti és déli peremvidéke feldarabolódott. A vetődéses árkokban ma mély tavak sorakoznak. A törésvonalak mentén vulkáni tevékenység nyomán megolvadt kőzetanyag ömlött a felszínre, vulkáni hegyeket emelve, takarókat alkotva (pl.: Kilimandzsárócsoport, Teleki-vulkán). Ezek kőzetanyaga a bazalt. A harmadidőszakban emelkedett ki a kontinens egyetlen gyűrthegysége, az Atlasz, az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Ez a hegységrendszer az Afrikából kiinduló, Európán, majd Ázsián át főleg nyugati, keleti irányba húzódó, fiatal hegységekből álló óriási vonulat. A negyedidőszak elejére kialakult a kontinens mai arculata. Ezután csupán keskeny tengerparti síkságok képződtek. A szárazföld felszínét a külső erők munkája tovább alakította. A folyamat napjainkban is tart.

Felszíne szerkesztés

A kontinenst a tengerszint feletti magasság alapján Magas- és Alacsony-Afrikára osztják.

  • Magas-Afrika a földrész keleti és délkeleti részét foglalja magába. Felszíne magasan fekvő medencékből és magasföldekből áll. A magasföldeket árokrendszerek tagolják és vulkáni kúpok teszik változatossá. A mai felszín kialakításában a vetődések (röghegységek, árkok) és az erózió játszott szerepet; a vulkáni tevékenység jelentősége kisebb. Ilyen tájak északkeletről dél felé haladva az Etióp-, a Kelet-afrikai- és a Dél-afrikai-magasföld. Magas táj a kontinens legfiatalabb hegysége, az Atlasz is. Északnyugaton húzódó vonulatai hosszanti völgyeket és fennsíkokat fognak közre.
  • Alacsony-Afrikához változatos formakincsű tájak tartoznak. A Szahara kiterjedt táblás vidék, hatalmas sivatag, aminek területén hazánk kb. 90-szer férne el. A fő felszínformáló erő itt a hőmérséklet-változás és a szél. A nagy hőingás elaprózza a kőzeteket, így alakulnak ki a kősivatagok. A homokká kopott kőzettörmeléket a szél az egykori tavak kiszáradt medreiben dűnékbe rendezi. Csapadékos időszak emlékét őrzik az agyagsivatagok. Szudánban a kristályos gránittömbök többhelyütt szigethegyekként emelkednek ki környezetükből. Vannak még itt vulkáni kúpok, fiatal törmelékekkel fedett felszínek és magasföldek is. A Guineai-öböl partvidéke változó szélességű, termékeny alföld, ami a folyóvölgyekben mélyen benyúlik a magasabb tájak közé. A Kongó-medence központi része megsüllyedt; ezt minden oldalról meredek peremküszöbök határolják. Egyetlen természetes kijárója az Atlanti-óceán felé nyílik. Folyói és mellékfolyói a lépcsős felszín miatt zuhatagok sorozatával érik el a síkságot. Kalahári-medence a déli mérsékelt öv és a forró öv határán fekszik.

Földrajz szerkesztés

Földrajza rendkívül változatos, legmagasabb pontja a Kilimandzsáró, melynek magassága 5895 méter, ugyanakkor a Szahara sivatagos területe 90-szer nagyobb hazánkénál.

  • Legnagyobb területű országa Algéria,
  • legnépesebb országa Nigéria,
  • leghosszabb folyója a Nílus (6695 kilométer, egyben a Föld második leghosszabb folyója),[17]
  • legnagyobb szigete pedig Madagaszkár.

Színes növény- és állatvilágát számos nemzeti parkban védik.

Szigetek szerkesztés

Madagaszkár kivételével Afrika szigetei kis méretűek. Madagaszkár 595 ezer km²-es területével a Föld negyedik legnagyobb szigete, Grönland, Új-Guinea és Borneó után. Az Indiai-óceánban helyezkedik el, a kontinenstől délkeletre, amelytől a 400 km széles Mozambiki-csatorna választja el.[18]

Madagaszkártól keletre található Mauritius és Réunion szigete.

További szigetek: keleten Szokotra, a Guineai-öbölben São Tomé és Príncipe, nyugaton a Kanári-szigetek és a Zöld-foki-szigetek.

Legnagyobb területű és népességű országok szerkesztés

Ország Afrika
%-ban
Területe

km2

1   Algéria 7,9% 2 381 741
2   Kongói Demokratikus Köztársaság 7,7% 2 344 858
3   Szudán 6,2% 1 861 484
4   Líbia 5,8% 1 759 540
5   Csád 4,2% 1 284 000
6   Niger 4,2% 1 267 000
7   Angola 4,1% 1 246 700
8   Mali 4,1% 1 240 192
9   Dél-afrikai Köztársaság 4,0% 1 221 037
10   Etiópia 3,6% 1 104 300
Ország Afrika
%-ban
Népesség
(2022-ben)[19]
%-os
növekedés
1   Nigéria 15,3% 223 804 000 2,4%
2   Etiópia 8,7% 126 527 000 2,6%
3   Egyiptom 7,7% 111 942 000 1,6%
4   Kongói Demokratikus Köztársaság 7,0% 102 263 000 3,3%
5   Tanzánia 4,6% 67 438 000 3,0%
6   Dél-afrikai Köztársaság 4,1% 59 414 000 0,9%
7   Kenya 3,8% 55 100 000 2,0%
8   Uganda 3,3% 48,582,000 2,8%
9   Szudán 3,3% 48,109,000 2,6%
10   Algéria 3,1% 45,606,000 1,6%

Hegységek és hegyek szerkesztés

 
A Kilimandzsáró

Az öt legmagasabb afrikai hegység és legmagasabb csúcsaik:

Hegység Legmagasabb csúcs Magasság Állam
Kilimandzsáró Kibo-hegy 5895 m Tanzánia
Kenya-hegy Batian 5199 m Kenya
Rwenzori-hegység Stanley-hegy 5109 m Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda
Etióp-magasföld Ras Dashan 4620 m Etiópia
Virunga-hegység Karisimbi 4507 m Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda

A fentieken kívül az Atlasz hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.

Medencék és fennsíkok szerkesztés

Medence Állam Medencéket elválasztó fennsík neve Elválasztja
Csád-medence Csád Azande-fennsík Kongó- és a Csád-medencét
Kongó-medence Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Gabon, Egyenlítői-Guinea, Kongói Köztársaság - -
Kalahári-medence Namíbia, Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Angola, Zambia, Zimbabwe Lunda-fennsík Kalahári- és a Kongó-medencét

Vízrajz szerkesztés

 
Afrika hegy- és vízrajza
 
Az esőerdőkkel övezett Gambia folyó, Szenegál
 
A Viktória-vízesés a Zambézi folyón
 
Az Oranje folyó naplementekor

A kontinens 31 %-a[20] lefolyástalan terület, amiről a víz nem jut el az óceánokba.

Folyók szerkesztés

A kontinens legtöbb folyója a sok csapadékú egyenlítői tájakon ered. A folyók, az óriásfolyamok a lépcsőzetes felszín miatt sok helyen zuhatagosak. Nemcsak a kontinens, hanem a Föld leghosszabb folyama is a Nílus. A Guineai-öbölbe ömlő Niger a kontinens második legbővizűbb folyama. A Zambézi hatalmas zuhataga 122 m magasból dübörögve zúdul le, ez a Viktória-vízesés. Fontos és természetileg is érdekes folyó még az Okavango. Az Egyenlítő mentén elterülő hatalmas medencét a Kongó vízrendszere hálózza be. Vízbőségét tekintve a Földünkön a második. Tölcsértorkolatát az apály-dagály mélyítette ki, amit tengerjárásnak nevezünk.

Folyó Hossz Vízgyűjtő terület Országok
Nílus 6685 km 3 400 000 km² Egyiptom, Burundi, Ruanda, Tanzánia, Uganda, Szudán, Dél-Szudán
Kongó 4700 km 3 680 000 km² Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Köztársaság
Niger 4180 km Guinea, Mali, Niger államok, Benin, Nigéria
Zambézi 2 574 km 1 390 000 km² Zambia, Angola, Zimbabwe, Mozambik
Oranje 2100 km 855 000 km² Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia
Limpopo 1 750 km 415 000 km² Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Zimbabwe, Mozambik
Okavango 1600 km 154 000 km² Angola, Namíbia, Botswana

Tavak szerkesztés

Afrika nemcsak folyókban, hanem tavakban is gazdag. A Kelet-Afrikai-árokrendszer keskeny, hosszú tavai közül a legnagyobb a Tanganyika-tó. A kontinens legnagyobb, a Föld (a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után) harmadik legnagyobb tava a 68 870 km² területű Viktória-tó. Ezt követi a Föld második legmélyebb tava, a Tanganyika-tó (32 893 km²) és a Malawi-tó (29 600 km²).

Vízgyűjtő területek szerkesztés

Terület Kapcsolódik
Atlasz vidéke Földközi-tenger
Nílus Földközi-tenger
Nyugati-Atlasz vidék Atlanti-óceán
SzenegálGambia Atlanti-óceán
Észak-Guinea Atlanti-óceán
Dél-Guinea Atlanti-óceán
Niger Atlanti-óceán
Kuanza-Kunene Atlanti-óceán
Zaire Atlanti-óceán
Oranje Atlanti-óceán
Nyugat-Fokföld Atlanti-óceán
Kelet-Afrika Indiai-óceán
Délkelet-Afrika Indiai-óceán
Zambézi Indiai-óceán
Kelet-Fokföld Indiai-óceán
Madagaszkár Indiai-óceán
Lefolyástalan terület
Szahara
A Vörös-tenger melléke
Csád-medence
Kelet-afrikai-árok
Délnyugat-Afrika

Éghajlat szerkesztés

 
A növényzet februárban és augusztusban

Afrika területének legnagyobb része a trópusi övezetben van. Ebből következik, hogy a legforróbb kontinens. Az Egyenlítő mentén egész évben nagy a felmelegedés. Ennek hatására a légtömegek felemelkednek, ezért alacsony légnyomású öv jön létre. A felmelegedő és észak-déli irányban szétáramló légtömegek a 30. szélességi kör mentén leszállnak. Itt magas a légnyomás. A két öv között, az eltérő légnyomás hatására a földszín közeli levegőrétegekben állandó légáramlás jön létre. A trópusi övezet jellemző szélrendszere a passzát. A passzátszél állandó szél, amely az Egyenlítőnél felemelkedő meleg levegő helyébe áramlik a térítők felől. A Föld tengely körüli forgása eredeti irányából kissé eltéríti, ezért az északi félgömb északkeleti, a déli félgömbön délkeleti passzátról beszélünk. A trópusi övezetben háromféle éghajlat alakult ki.

  • Az egyenlítői éghajlaton állandóan magas a levegő hőmérséklete és páratartalma, kicsi a napi és évi hőingás. Egész évben sok a csapadék. Területén nagyon sűrű esőerdő nő. Az esőerdők talaja a gyenge termőképességű, humuszban szegény laterittalaj. Egyenlítői éghajlatú tájak Afrikában a Kongó-medence és a Guineai-öböl partvidéke.
  • Az egyenlítőtől északra és délre távolodva, a szavanna éghajlaton a hőmérséklet még mindig magas. Két évszak váltja egymást, egy esős és egy száraz. A csapadék nyáron hull. A hőingás és szárazság a térítők erdős ligetes, majd füves szavanna. A szavannák talaja hasonló az őserdeihez, laterit talaj, de magasabb humusztartalommal. Ilyen tájak: Szudán, a Kelet-afrikai magasföld, a Kongó-medence északi és déli területei.
  • A térítők környékén az állandó leszálló légmozgás miatt trópusi sivatagi éghajlat alakult ki. Ezeken a tájakon is magas a hőmérséklet. A nagy nappali felmelegedést azonban éjszaka erős kisugárzás, lehűlés követi. Ezért nagy a napi hőingás. A napsütéses órák száma magas, a páratartalom alacsony. A csapadékszegény területen a félsivatagokban csak olyan növények élnek meg, amelyek alkalmazkodtak az erős fényhez, forrásághoz, jól tűrik a szelet, a csapadékhiányt. Állandó növényi élet csak ott alakulhat ki, ahol természetesen vagy mesterségesen vizet tudnak nyerni. Ezek az oázisok. A sivatagos tájakon valódi talaj nem képződik. Ilyen tájak: északon a Szahara, délen a Kalahári.

Afrika Földközi-tengeri partvidéke és a kontinens déli pereme átmenetet képez a forró és a mérsékelt övezet között. Itt az éghajlat mediterrán. Itt közepes tápanyagtartalmú fahéjszínű talaj képződik.

Az éghajlati jellemzők azonban nemcsak az Egyenlítőtől északra és délre váltakoznak, hanem a magashegységekben függőleges irányban is. A Kilimandzsáró-csoport 5000 méter fölé magasodó csúcsait már örök fedi.

Növény- és állatvilág szerkesztés

 
Szavannai táj, előtérben egy baobabfával
 
Egy zsiráf a szavanna és őserdő határán
 
Madagaszkár legnagyobb ragadozója, a fossza

Trópusi esőerdő szerkesztés

Az egyenlítő környékén a Kongó-medence, valamint a Guineai-öböl partvidékén, illetve Madagaszkár keleti tengerpartján található trópusi esőerdő. A Kongó-medence Amazónia után a Föld második legnagyobb esőerdeje. A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdők, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. A legjelentősebb növényei: a rotangpálma, amelyet elődeink nádpálcaként ismertek; a sztrofantusz, ami a bennszülött vadászok nyílmérgét adja. Értékes fafajta még: az ébenfa, a szantálfa és a kólafa. Az erdőben a fényviszonyokhoz igazodva több szint alakult ki: Első lombkoronaszint – magas, 50 m-ig nyúló óriásfák alkotják. Második lombkoronaszint – közepes termetű, 20–25 m-ig nyúló fák jellemzik. Harmadik lombkoronaszint – kis méretű fák bújnak meg. Cserjeszint – növényei a pálmák. Gyepszint – páfrányok élnek itt. Liánok szintje – kúszónövények. Epifiták szintje – fán lakó növények. A trópusi esőerdőt gazdag állatvilág jellemzi.Emlősei: emberszabású majmok (gorilla, csimpánzok), elefánt, orrszarvú, zsiráf, okapi, varacskos disznó, leopárd, bongó, majmok (például mandrill, drill).Madarai: papagájok, kongói páva. Hüllői: krokodil, kígyók, gyíkok. Rovarjai: hangyák, termeszek

Szavanna szerkesztés

A szavannának több fajtája megtalálható Afrikában, a csapadéknak megfelelően: nedves vagy magasfüves szavanna, száraz vagy alacsonyfüves szavanna, tüskés szavanna. A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld és lián nő az erdőben. A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusznád él. A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak. A szavanna jellemző növényei: a majomkenyérfa, az olajpálma és az elefántfű. Ez a terület a nagyvadak és a vadászok paradicsoma.

A szavanna emlősökben igen gazdag terület. Jellemzik az antilopfélék, zsiráfok, zebra félék, kafferbivalyok, orrszarvúk, elefántok, oroszlánok, leopárdok, sakálok, hiénák, vízilók, gepárdok, gnúk, méhészborzok. Madarai: a flamingók, struccok, keselyűk, kígyászkeselyűk.

Sivatag szerkesztés

A sivatag növényvilága igen szegény. Jellemző növényei a pozsgások. A sivatag állatvilága: rágcsálókból, tevékből, sivatagi rókákból, kígyókból, gyíkokból áll.

Mediterrán területek szerkesztés

A mediterrán tájakon jellemző növényzet a keménylombú erdő (örökzöld tölgyek, paratölgyek, olajfák). A különböző mediterrán tájakon élő fák:az Atlasz-vidéken: aleppóifenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, palatölgy, macchia, törpecserje. Fokföldön: babérlombú növényzet. Az állatok területenként változik. Az Atlasz-vidéket szarvas, vaddisznó és berbermakákó jellemzi.

Madagaszkár szerkesztés

A sziget nagyon régen elvált minden más kontinenstől. Indokolható álláspont szerint tulajdonképpen önálló kontinens. A nyugati, szárazabb oldalon trópusi lombhullató erdők honosak, a legszárazabb vidékeken félsivatagi tüskés bozótok. Itt a lakosság ritka, az erdőpusztulás nem olyan nagymérvű, mint keleten, de jelen van. Errefelé ma is honos az égetéses-irtásos földművelés. A lecsupaszított talajt az erózió veszélyezteti. Gyakran előfordul, hogy úgy lepusztul a talaj, hogy ott már semmiféle növényzet nem tud megkapaszkodni. A folyókba mosódott hordalék meg a folyók mentén élőknek okoz sok gondot: árvízveszélyt, a kikötők feltöltődését. Az élővilága egyedi. Nagyjából 10 000 növényfaj él a szigeten, 90% endemikus itt. Számos félmajomfajta honos, például a véznaujjú maki. További helyi állatfajták: tanrek, különböző cibetmacskák (elsősorban a kígyókra vadászó madagaszkári mungó), denevérek, boakígyók, leguánok, kaméleonok. Afrikai nagyvad és mérges kígyó nincs.

Nemzeti parkok szerkesztés

Afrika területén számos nemzeti park létesült az elmúlt évtizedekben. A szakemberek felismerték, hogy a természeti környezet sok helyen veszélyben van, ezért megóvása fontos feladat.

 
Legelő zebrák a Szerengeti Nemzeti Parkban

Történelem szerkesztés

Gazdaság szerkesztés

 
Az éjszakai műholdas kép (1994-1995) mutatja az afrikai vidéki területek fejletlenségét
 
Lagos, Afrika egyik legnagyobb városa
 
Johannesburg üzleti negyede

Annak ellenére, hogy a kontinens bőséges természeti erőforrásokkal rendelkezik, Afrika továbbra is a világ legszegényebb és legkevésbé fejlett országait foglalja magába, amely számos olyan ok következménye, amelyek magukban foglalják a korrupt hivatalnokokat és kormányokat, a sikertelen állami tervezést és vezetést, a nagy arányú írástudatlanságot és szakképzetlenséget, a politikai instabilitást, a gyakori törzsi és katonai konfliktusokat (a polgárháborúktól a gerillaháborúkon át a népirtásig) stb.[22]

Mezőgazdaság szerkesztés

Afrikában a nagy kiterjedésű sivatagok, esőerdők a mezőgazdasági termelést csak kis területen teszik lehetővé. A kontinens kb. 6%-át művelik meg, és ez foglalkoztatja a kereső lakosság több mint felét. A mezőgazdaság nem tud lépést tartani a lakosság számának gyors növekedésével, mert a földművelés és az állattenyésztés módszerei az évszázadok során alig változtak. Az egy lakosra jutó élelmiszer-mennyiség így évről évre állandóan csökken. Ezt jelentős népességnövekedés is okozza. A trópusi övezetben a növénytermesztés nincs évszakhoz kötve, hiszen mindig meleg van. Itt a csapadék évi mennyisége és eloszlása szabja meg, hogy mikor és mit termelnek.

Kétféle gazdálkodási mód jellemzi:

A száraz szavannák és félsivatagok vidékén nomád pásztorkodás terjedt el. Az itt termesztett növények a földimogyoró, cukornád, kukorica, gyapot, cirok. Itt az állatok száma gazdagságot is jelent, az állomány észszerűtlen növelése egy-egy területen túllegeltetéshez vezet. Ennek következménye a gyeptakaró elpusztulása, a talaj kiszáradása, elpusztulása, végső soron az elsivatagosodás. Ez is szerepet játszott a Szahara déli határán húzódó (éhségövezetnek is emlegetett) Száhel-övezet kialakulásában. Erre a folyamatra példa lehet Nigéria. A korábban élelmiszert exportáló ország ma nagyszámú lakosságnak belső igényeit sem tudja kielégíteni.

A kontinens gyéren lakott területein az őserdő vagy szavanna egy részének felégetésével nyernek termőföldet. Ezt kezdetleges eszközökkel (ásóbot, kapa) fellazítják, Ha a talaj elgyomosodik, termőereje csökken, újabb termőterületeket vonnak művelés alá. Az itt termesztett növények a szőlő és a citrusfélék. A sivatagos öntözött területein termesztett növények a datolyapálma, gabona- és zöldségfélék és gyümölcsök.

Ipar szerkesztés

Az afrikai országok bányászata a fejlett világ megnövekedett szükségletei miatt felgyorsult. Az ásványkincsek felkutatása, kitermelése jórészt külföldi vállalatok irányításával történik. A bányák legnagyobb része kivitelre termel. A feldolgozóipar viszont a kontinensek közül itt a legfejletlenebb, és a lakosságnak csak kis részét foglalkoztatja. Afrika területe ásványkincsekben gazdag. A lelőhelyek feltárása és kiaknázása már a gyarmati időszakban megkezdődött. Egyes bányakincsek előfordulása világviszonyban is számottevő (pl.: kőolaj, földgáz, gyémánt, rézérc, bauxit, uránérc, arany, platina, és foszfát) Afrikában van a Föld vízenergia-készletének 25%-a, de a vízerőművek megépítése, működtetése még a jövő feladata közé tartozik. Ezek nagyon költséges beruházások, amelyek lassan térülnek meg. A kontinens országai függetlenné válásuk után sem tudtak megfelelően iparosodni. Fejletlen vagy teljesen hiányzik az ásványkincseket feldolgozó nehézipar, a korszerű ipari ágazatok kialakulásához pedig külföldi tőkére és piacokra (felvásárló partnerekre) lenne szükség. A lakosság alapvető közszükségletei cikkekkel való ellátásában a hagyományos kézműiparnak van fontos szerepe (közszükségleti cikk pl. a ruha, a cipő).

Afrika országainak többsége fejlődő ország csoportjába tartozik. A legfejlettebb gazdaságú ország Dél-afrikai Köztársaság.

Ásványkincs Bányásszák
gyémánt Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság
arany Dél-afrikai Köztársaság
platina Dél-afrikai Köztársaság
réz Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia
kobalt Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia
mangán Dél-afrikai Köztársaság, Gabon
urán Namíbia, Niger, Dél-afrikai Köztársaság, Gabon
bauxit Guineai Köztársaság
króm Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe
foszfát Dél-afrikai Köztársaság, Marokkó, Tunézia

Országonként szerkesztés

Gazdasági adatok országonként, rendezhető táblázatban:

 
Afrika országai GDP (PPP) per fő alapján (2017)
 
Afrika országai az emberi fejlettségi index alapján (2019)
(a zöld a legmagasabb,
vörös a legalacsonyabb
)
Megjegyzések
  1. 2018
  2. nominális, 2018
  3. nominális

Közlekedés szerkesztés

Vasút szerkesztés

Afrika vasúti közlekedése fejletlen. A vasútvonalakat még a gyarmati időkben a megszálló országok építették ki. Egyes helyeken a mai napig is gőzmozdonyok közlekednek, bár ez egyre kevésbé jellemző.

Légi szerkesztés

A legforgalmasabb repülőterek 2020-ban:[29][30][31]

ország repülőtér IATA ICAO város 2020
1   Egyiptom Kairói nemzetközi repülőtér CAI HECA Kairó 7,145,562
2   Dél-afrikai Köztársaság O. R. Tambo nemzetközi repülőtér JNB FAOR Johannesburg 6,839,670
3   Etiópia Bole nemzetközi repülőtér ADD HAAB Addisz-Abeba 6,000,000
4   Dél-afrikai Köztársaság Cape Town International Airport CPT FACT Fokváros 4,012,204
5   Nigéria Murtala Muhammed International Airport LOS DNMM Lagos 3,483,331

Vízi szerkesztés

2020-ban a kontinens legforgalmasabb konténerkikötői a marokkói Tanger-Med és az egyiptomi Port Szaíd voltak.[32]

Demográfia szerkesztés

 
Népsűrűségi térkép
 
Nyomornegyed Dél-Afrikában (Soweto)

Afrika becsült lélekszáma 2023-ban 1 460 481 772 fő volt.[1] A lakosság 45%-a 15 éven aluli, a népszaporulat folyamatosan növekszik. Igen magas a gyermekhalandóság, ezer megszületett gyerekből 162 nem éri meg az ötödik életévét (Magyarországon 11 fő). Afrika népességének jóval több mint 30%-a lakik városban, és ez az arány évente 3-4%-kal nő. A szegényebb részeken az emberek kevesebb mint napi 1 dollárból élnek. A világ fejlett részéhez képest magas az analfabéták száma - főleg az idősebb lakosság körében.[forrás?]

Népességének változása szerkesztés

A kontinens népessége 1950-től 2017-re mintegy 5,5-szörösére nőtt (Európáé csupán 1,4-szeresére). Afrika lélekszáma a 20. század közepén még kevesebb mint fele (kb. 42%-a) volt Európa lélekszámának; 2017-ben már több mint másfélszer nagyobb volt, mint Európáé.[33]

Népességének növekedése (millió fő)[34][35]

Legnépesebb országok szerkesztés

2020-ban Nigéria népessége meghaladja a 200 millió főt, és további három afrikai ország népessége meghaladja a 100 millió főt.

No. Ország Népesség Dátum Forrás
1   Nigéria 206 000 000 2020 Worldometers
2   Kongói Demokratikus Köztársaság 102 000 000 2020 National annual projection
3   Egyiptom 101 000 000 2020 National population clock
4   Etiópia 101 000 000 2020 National annual projection
5   Tanzánia 60 000 000 2020 Worldometers
6   Dél-afrikai Köztársaság 59 000 000 2020 Official estimate
7   Kenya 54 000 000 2020 Worldometers

Legnépesebb agglomerációk szerkesztés

 
 
 
 
 
 
 
Legnagyobb agglomerációk

A legnépesebb agglomerációk: Kairó (Egyiptom), Johannesburg (Dél-afrikai Közt.), Lagos (Nigéria), Kinshasa (Kongó D.R.).

No. Város Ország Népesség
elővárosokkal [36]
Év Felmérés
1 Kairó   Egyiptom 22 600 000 2023 becslés
2 Johannesburg Dél-afrikai Közt. 15 000 000 2023 becslés
3 Lagos   Nigéria 14 500 000 2023 becslés
4 Kinshasa Kongói D.K. 13 500 000 2023 becslés
5 Luanda   Angola 10 900 000 2023 becslés
6 Dar es-Salaam   Tanzánia 7 900 000 2023 becslés
7 Addisz-Abeba   Etiópia 7 100 000 2023 becslés
8 Nairobi   Kenya 6 900 000 2023 becslés

Jellemzők szerkesztés

 
A nyomornegyedben élők aránya a városi lakossághoz viszonyítva (forrás: ENSZ–Habitat, 2014)
  0–10%
  10–20%
  20–30%
  30–40%
  40–50%
  50–60%
  60–70%
  70–80%
  80–90%
  90–100%
  nincs adat

A Szaharától délre Afrika zömének az őslakói a fekete bőrűek (→ négerek). Jellemző külső tulajdonságaik: előreugró állcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajak, széles váll, sötét bőr, sötét, göndör haj. Egyik fő csoportjuk, a szudániak az Egyenlítőtől északra, míg a másik, a bantuk e sávtól délre élnek.

Kisebb népcsoportokat képeznek az apró termetű, őserdei élethez alkalmazkodott közép-afrikai vadászó-gyűjtögető pigmeusok és Kalahári-vidékén élő busmanok.

Az Észak-Afrikában élő arabok a fehér bőrű embercsoport tagjai. A kontinens mediterrán éghajlatú (északi és déli) tájaira európai bevándorlók telepedtek le. Ők kapcsolták be a kontinenst a világgazdaságba. A legtöbb fekete-afrikai országban ma is az egykori gyarmatosítók nyelve a hivatalos nyelv.

Afrikában a területéhez képest még viszonylag kevés ember él. A lakosság csaknem fele 15 éven aluli. Az átlagos népsűrűség alacsony, de vidékenként nagy eltérést mutat. A legsűrűbben lakott tája a Nílus völgye Egyiptomban (több mint 2000 fő/km²).[37][38] A tengerparti nagyvárosokban szintén sok ember él. Ugyanakkor a sivatagok, esőerdők, magashegységek szinte lakatlanok.

Az északi mediterrán partvidéket elhagyva, a pusztákban még lehet látni szétszórtan álló, lapos sátrakat. Ezekben élnek (éltek) a beduinok. A „bed” szó nomád pásztort jelent. Kb. 3000 évvel ezelőtt még tevéket tenyésztettek Arábiában. Itt Afrikában egy-egy oázis közelében verték fel sátraikat. A sivatagi kereskedelem fellendülése után karavánutakat kezdtek „ellenőrizni”. Portyázó csapataik rajtaütöttek a karavánokon (ezt a hadműveletet nevezték „ghaz” vának, és ebből származik a razzia fogalma). Sokan közülük még ma is pásztorkodással foglalkoznak, tevét kecskét juhokat tenyésztenek. Amikor a sztyepp kizöldül, délebbre húzódnak a sivatagba. A nyári szárazság idején visszatérnek a kultúrterületek közelébe. Országhatárokat nem ismernek, szabadon vándorolnak családjaikkal, állataikkal.

 
Beduin férfiak őrzik a nyájat

A Szahara belsejében élnek a tuaregek. Sokáig a sivatag kalózaiként tartották számon őket. Ma tevéikkel sót és élelmet szállítanak a délebbi tájak nomád néger törzseinek. kék embereknek nevezik őket. A férfiak kék színű, tógaszerű vászonöltözéket viselnek.Fejüket fekete vászonkendővel tekerik körül, csak a szem vonala marad szabad. A férfiúság jele is a kendő, a fiúk 15–20 éves koruktól viselhetik.

Tanzániában és Kenyában élnek a maszájok. Valamikor ők voltak a kontinens egyik legharciasabb népe, rettegésben tartották a szomszédos törzseket. Ma ők a legjobb vadnyomozók. A férfiak magasak, vállasak. Hajukat apró fonatokba fonják, gyöngyökkel díszítik. Öltözetük egyszerű színes lepel, a vállukon összefogva. Sarujuk állatbőrből készül. Fegyverzetük a hosszú, lapos lándzsa, övükön bőrtokban nyilakat, tőrt viselnek. A maszáj nők kopaszok. Fülcimpájuk megnyúlt, mert fülüket különböző nagyságú és súlyú karikákkal aggatják tele. Nyakukon gyöngyfüzér gallért viselnek. Karjukat drótspirál díszíti.

A kontinens településformái a gazdálkodási típushoz, az éghajlati adottságokhoz igazodtak. A félsivatagok, száraz puszták nomád népei mozgékony hajlékokat, változtatható szállásokat készítenek. Ezek a sátrak védenek napközben az erős napsütéstől, a porfelhőktől, gyorsan felállíthatók, szétszedhetők és szállíthatók. Afrika lakosságának jelentős része falvakban él. A falvak gyakran sövénnyel körülkerített csoportos települések, melynek építőanyaga a természeti környezetből származik, és a gazdálkodási módot tükrözi: pl.: a berberek barlanglakásai, a szavannavidékeken élők pálmakunyhói vagy favázas, agyaggal tapasztott állandó épületei, az arabok lapos tetős, fehér kőházai.

A városok a tengerpartokon, bányavidékeken, a magasföldeken jöttek létre. Növekedésüket az utóbbi évtizedekben felgyorsította a falvak túlnépesedése és az elvándorlás. Az óriásivá duzzadt nagyvárosokban a bevándorolt népesség törzsek szerint elkülönülve, sok esetben az alapvető szolgáltatásokat is nélkülöző nyomornegyedekben él.

A kontinens országai szegénységük ellenére az utóbbi évtizedekben sokat fejlődtek. Nőtt az átlagos életkor, csökkent a csecsemőhalandóság. Ugyanakkor a törzsi és családi kötelékek szétszakadtak. A vidékek elszegényedtek. A munkanélküli fiatalok nagy része a városokban keres munkát.

Fekete-Afrikában a gondokat fokozza az AIDS rohamos terjedése is. Egyes területeken ez a lakosság 20%-át érinti, beleszámítva a gyerekeket is. Fekete-Afrika országai gazdagsági nehézségekkel is küzdenek, eladósodtak. Külföldön értékesített termékeik bevételéből jelentős részt kell adósságaik törlesztéseik fordítani.

Vallás szerkesztés

Táncos ünneplés Basankusu katedrálisában (Kongói Dem. Közt.) - videó

A vallás fontos szerepet játszik az afrikaiak életében. A lakosság legnagyobb része vallásilag az ábrahámi vallások híve, illetve egyes országokban még mindig jelentős a bennszülött törzsi vallások követője. Észak-Afrikában az iszlám az uralkodó vallás, míg a Száhil övezettől délre, Fekete-Afrika nagyobb részén a kereszténység. Sok csoport mutat szinkretizmust, így jöttek létre a történelmi keresztény egyházaktól elszakadó Afrikai Intézményesült Egyházak.

Kultúra szerkesztés

Afrika társadalmai változatosak, megtalálható itt az ősközösség, de a rabszolgaság, a feudalizmus, a kapitalizmus, a szocializmus, és a posztmodern társadalom csírája is. Ez mind tükröződik a kultúrában. A fejlődést hátráltatják egyes elmaradott hiedelmek.[39]

Tánc Mali Nafadié falujában - videó

Fekete-Afrika nem a filharmonikusairól és a színházairól híres. Az igazi szórakozást itt az utca jelenti. Az utca az a képzeletbeli színpad, amelyen minden járókelő szereplő is egyben. Az állandóan változásban levő élet színdarabja van műsoron. Állandó a jövés-menés, és az utca történéseiről sem akar lemaradni senki. Ez a hatalmas szappanopera. Az asszonyok az utcán főznek, festik a kelmét, az autentikus afrikai szövetet, melyből hagyományos viseletük készül. Sok asszony a fején hordja az eladásra szánt portékáját, miközben folyamatosan az utcát járja. Az egész utca egy nagy, színes forgatag.

A családok kiterjedtek, nem három-négy személyből, hanem akár harminc-negyven-ötven főből állnak. Az afrikai ember szemében az életnek a közösség ad értelmet. Az afrikai kultúra a „mi” kultúrája, szemben az európai „én” kultúrájával. Az emberek élete a nagycsaládban válik teljessé, ahol mindent megosztanak. Ami az enyém, az a tied is, ami a tied, az az enyém is, ha egy nagycsaládhoz tartozunk.

A nagycsalád ugyanakkor nemcsak a vér szerinti rokonokat foglalja magában, hanem a közeli barátokat és a munkatársakat is. Így például a külföldiek is belekerülhetnek ebbe a családba, ha felvállalják a nagycsaládhoz való tartozásból eredő kötelezettségeket.[40]

Errefelé nem divat megsérteni a másikat vagy dehonesztáló kijelentést tenni valakire. Itt elég, ha huzamosabb ideig nem tesznek pozitív gesztust egymás felé és ebből tudják, hogy valami baj történt, rendezni kell a nézeteltérést. Ugyanakkor a társadalmat átszövi a korrupció, a lopás és nyerészkedés.[41]

A kultúrát bővebben lásd az egyes országoknál.

Művészet szerkesztés

Turizmus szerkesztés

Az idegenforgalom fontos gazdasági ágazat számos afrikai ország számára. A kontinensre irányuló turizmus is növekszik, de ennek ellenére világviszonylatban még igen csekély értéket mutat: 2013-ban az afrikai turizmus a világturizmus csak 4% -át tette ki.[42]

A kontinens legfőbb turisztikai célpontjai a 2010-es években: Marokkó, Egyiptom, Dél-Afrika, Tunézia és Zimbabwe.[43]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e f 7 Continents of the World - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info, 2023. (Hozzáférés: 2024. március 11.)
  2. https://asztivaniskola.lapunk.hu/dokumentumok/afrika.pdf Afrika földrajza (Fatimai Boldogasszony Általános Iskola és Óvoda)
  3. Afrika felfedezése és tájai]. Sulinet – Tudásbázis. (Hozzáférés: 2024. március 13.)
  4. Africa continent | History, People, Countries, Regions, Map, & Facts (angol nyelven). britannica.com. Britannica enciklopédia. (Hozzáférés: 2024. március 13.)
  5. April Pulley Sayre: Africa, Twenty-First Century Books, 1999, ISBN 0-7613-1367-2.
  6. M49 Standard/Geographic Regions (United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Statistics Division)
  7. Európai állam, a területének afrikai része:   Réunion.
  8. Ázsiai állam, a területének afrikai része: Socotra-szigetek.
  9. Európai állam, a területének afrikai része:   Madeira-szigetek.
  10. Európai állam, a területének afrikai része:   Ceuta,   |- | Kanári-szigetek és   Melilla.
  11. Bassas da India, Europa-sziget, Glorioso-szigetek, Juan de Nova-sziget, Tromelin-sziget
  12. Franciaország társult tengerentúli területe.
  13. Brit külbirtok.
  14. Brit külbirtok, hozzá tartozik még Ascension és Tristan da Cunha.
  15. a b Nemzetközi jogilag nem elismert, de facto létező állam.
  16. Bizonytalan státuszú terület, 43 ország független államnak ismeri el.
  17. http://hvg.hu/tudomany/20070706_amazonas_nilus_leghosszabb_folyo
  18. Afrika földrajzi térképe
  19. World Population Prospects. UNdata , 2022. július 11. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  20. Navigátor Világatlasz – (3) Afrika I. (9. o.), Kossuth Kiadó, Budapest, 2011. ISBN 978-963-09-6630-6
  21. Dél-Afrika szafari - Kruger Nemzeti Park | OTP TRAVEL Utazási Iroda (magyar nyelven). www.otptravel.hu. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  22. Sandbrook, Richard (1985) The Politics of Africa's Economic Stagnation, Cambridge University Press.
  23. World Economic Outlook Database, Octobre 2020. Nemzetközi Valutaalap. (Hozzáférés: 2020. november 2.)
  24. Source Archiválva 2011. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben., 2005
  25. Eurostat: Gross domestic product (GDP) at current market prices by NUTS 2 regions. (Hozzáférés: 2020. november 2.)
  26. CEROM: Comptes économiques rapides de La Réunion en 2019 (francia nyelven). (Hozzáférés: 2020. november 2.)
  27. INSEE: Figure 1 – Le PIB progresse de 2,2 % en volume en 2019 (francia nyelven). (Hozzáférés: 2020. november 2.)
  28. ... dévoile ses propositions locales. "Enfin !", 2006. december 1.
  29. https://www.airports.co.za/Documents/JNB_passenger_movements_April2021.pdf
  30. https://businessday.ng/aviation/article/nigerian-airports-record-46-passenger-decline-in-2020/
  31. Archivált másolat. [2021. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
  32. https://www.worldshipping.org/top-50-ports
  33. Élet-halál verseny: népességrobbanás Afrikában, leépülés Európában Archiválva 2018. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hvg.hu, 2018-07-14. Hozzáférés: 2018-07-14.)
  34. World Population Prospects: The 2012 Revision (angol nyelven). United Nations, Department of Economic and Social Affairs, 2012. [2014. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
  35. Population of Africa (1955-2023) (angol nyelven). worldometers.info. (Hozzáférés: 2024. március 11.)
  36. Where are the largest cities in Africa?. www.citymonitor. (Hozzáférés: 2024)
  37. https://www.britannica.com/place/Egypt/Demographic-trends
  38. Országismertető - Egyiptom
  39. Veszélyeztetett albínók Afrikában
  40. Szilvási József: Üzenet Ruandából, 2003.
  41. Mihálffy Balázs: Mosoly a pokolból (Bosznia frontjaitól az afrikai bányákig), 2014.
  42. Bazzara, Aurélie: Tourisme : les pays africains les plus visités (francia nyelven). Le Point, 2016. április 3. (Hozzáférés: 2020. december 10.)
  43. All News (francia nyelven). Banque africaine de développement - Bâtir aujourd'hui, une meilleure Afrique demain. (Hozzáférés: 2020. december 10.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Afrika témájú médiaállományokat.