Niger (folyó)
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Niger Nyugat-Afrika legfontosabb folyója. Hossza mintegy 4180 kilométer, ezzel a világ 11. leghosszabb folyója. Keresztülfolyik Guinea, Mali, és Niger államokon, Benin határán, majd Nigérián és sokágú deltával ömlik a Guineai-öbölbe. (Deltájának folyóit Olaj-folyókként ismerik). A Niger Afrika harmadik leghosszabb folyója a Nílus és a Kongó után. Legjelentősebb mellékfolyója a Benue. A Niger medencéje 10 országra terjed ki, a kontinens 7,5%-át jelenti, és több mint 20 afrikai nép életének meghatározója.
| Niger | |
.jpg) | |
| Országok | |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 4180 km |
| Vízhozam | 6925 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 2 117 700 km² |
| Forrás | Guinea |
 é. sz. 9° 05′ 50″, ny. h. 10° 40′ 58″ | |
| Torkolat | Guineai-öböl |
| é. sz. 5° 19′ 20″, k. h. 6° 28′ 09″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Niger témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A név eredete szerkesztés
A Niger név eredete ismeretlen. Vannak feltételezések, hogy a latin „niger”, azaz „fekete” szóból származhat. De a terület portugál felfedezői számára természetesebb lett volna, mint más példák is mutatják, ha a saját nyelvükön nevezik meg a folyót, portugálul pedig „Negro” lett volna a név. Ugyanakkor a Niger nem fekete vizű, mint például a Rio Negro. Valószínűbbnek tűnhetne a szó bennszülött eredete, de a Niger folyása mellett beszélt 30 nyelvben nem sikerült megtalálni a név meggyőző megfelelőjét. Van egy olyan elmélet, amely szerint a folyó középső folyásánál, Timbuktu (franciául Tombouctou) környékén használt tuareg kifejezés gher n gheren „folyók folyója” (lerövidítve ngher), lehet a szó eredete. Nigéria és Niger államokat a folyóról nevezték el.
Más nevei szerkesztés
A Niger mentén élő népek több különböző nevet használnak a folyóra, mint Jeliba (Manding nyelven), vagy Isa Ber, „nagy folyó” (szonghaj nyelven). Már az ókori rómaiak is hallottak a folyóról, és ők úgy nevezték: Dasibari. A folyó középső és alsó folyására használták a Quorra nevet is, amelynek szintén ismeretlen az eredete.
Képe Európában szerkesztés
Az ókori rómaiak azt hitték, hogy a Timbuktu közelében haladó folyó a Nílus része. Később Ibn Battuta is osztotta ezt a nézetet, és még a 17. századi európai utazók is azt gondolták, hogy nyugat felé haladva a Szenegál folyóba ömlik. A helyiek közül nyilván sokan tudták a valóságot, az európaiak számára azonban csak a 19. század vége felé vált ismertté a teljes folyás. (Korábban, 1830-ban Richard és John Lander angol kutatók bizonyították be, hogy a folyó a Guineai-öbölbe ömlik.) 1878-ban már négy brit társaság hajózott a Niger folyón, mélyen a szárazföld belsejébe. A folyami közlekedés hatalmas lökést adott a faipar és az ültetvények (olajpálma, gumi) fejlődésének a Niger övezetében. A hajózhatóság további javítására számos terv létezik.
Földrajz szerkesztés
A Niger folyásának különleges, bumeráng alakja más nagy folyókéhoz képest még a földrajztudósok számára is meghökkentő. A folyó forrása mindössze 240 kilométerre van az Atlanti-óceántól, de a folyó a tengerrel ellentétes irányba indul, a Szahara felé, hogy aztán éles jobb kanyar után a Guineai-öböl felé vegye az irányt.
A Niger úgy vehette fel a furcsa alakot, hogy két korábban különálló folyó összeömléséből jött létre. A felső Niger Timbuktun túl, a mai kanyarig egy ma már nem létező tóba ömölhetett, a Guineai-öböl felé tartó alsó Niger pedig a tó közelében húzódó hegyekből eredhetett. Amikor Kr. e. 4000 és Kr. e. 1000 közt a Szahara elsivatagosodott, a két folyó megváltoztatta folyását, és összekapcsolódott. (Ez az elmélet általánosan elfogadott, de vannak tudósok, akik vitatják.)
Mindezek a geográfiai jellegzetességek különleges fontossággal ruházták fel a folyókanyart. Ez a Szaharához legközelebbi nagy vízforrás, és ezért a Nyugat-Szahara övezetének fő kereskedelmi csomópontjává vált. E kereskedelem haszna tette a kanyart a Mali Birodalom és Gao központjává.
Közlekedés szerkesztés
A folyó délről indulva Jebba városáig (Nigéria) nagyobb kereskedelmi hajókkal is hajózható, feljebb csak kisebb hajókkal, az évszakos vízállástól függően.
Mezőgazdaság, ipar szerkesztés
Az esős évszakban Guinea fennsíkjainak bőséges esői duzzasztják fel a folyót. A víz addig dagad, amíg el nem önti Mali alföldjeit, az áradás aztán egybefüggő patakok és lagúnák hálózatába oszlik, amelyek mocsaras vidéket hoznak létre. Ez a Niger „belső deltája”, egy 35 x 425 kilométeres terület Timbuktuig. Rengeteg itt a rizs-, köles- és cirokföld, amelyeket az áradások táplálnak. A mocsárvidéken túl öntözött területek húzódnak. (Még ma is bőrből készült tartályokat használnak az öntözéshez, mert a víz használatához kötődő bonyolult jogviszonyok lehetetlenné tették a csatornák építését – viszont így a vízben tenyésző paraziták is kevésbé terjednek.) Az áradás időszakában a halak, mint a nílusi sügér, tömegével vándorolnak a mocsárvidékre az íváshoz. December és március között a vizek visszahúzódnak, és a sekélyesekben rengeteg könnyen kihalászható hal marad hátra. De a Niger fő folyása is bővelkedik halakban. Nigériában, New Bussa közelében a Kainji gát nagy halászati központtá vált, bár elsődlegesen a Kainji vízierőmű energiaellátására készült.
A Niger egy 70 000 négyzetkilométeren elterülő komplex deltán keresztül ömlik az óceánba. Az Írország nagyságú deltarégióban olyan bőséges kőolajlelőhelyek vannak, melyek 1956 után a világ első tíz olajtermelője és -exportőre közé emelték Nigériát.[1] A régióban nagy mennyiségben nő a rafiapálma is, amely nélkülözhetetlen nyersanyaggal látja el a helyieket a házépítéshez, a söprű- és szőnyegkészítéshez. A fa hajtásaiból készül a helyi gin.
Az 1950-es évektől gyakori aszályok jelentősen csökkentették a Niger szintjét, 1985 és 1990 közt számos szakasz ki is száradt.
Természetvédelem szerkesztés
Hegesztési hibák miatt 2008-ban a Shell egyik kútjából kőolaj jutott a Niger folyóba, amelynek elhárítása Bodó város lakosai szerint elégtelen, ezért pert indítanak a vállalat ellen.[2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Vérolaj. Kitekintő, 2008. augusztus 15. [2010. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
- ↑ Nigériai olajszennyezés Greenfo 2012. május 1.
További információk szerkesztés
- Olajbiznisz és konfliktus a Niger-deltában Kitekintő 2008. augusztus 15.
