Niger (ország)

állam Nyugat-Afrikában

Niger ország Nyugat-Afrikában. Legnagyobb része sivatag (homok- és kősivatag).

Nigeri Köztársaság
République du Niger (franciául)
Niger zászlaja
Niger zászlaja
Niger címere
Niger címere
Nemzeti mottó: Fraternité, Travail, Progrès
(Testvériség, Munka, Haladás)
Nemzeti himnusz: La Nigérienne
LocationNiger.svg

Fővárosa Niamey
é. sz. 13° 30′ 39″, k. h. 2° 06′ 28″
Államforma félelnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Mahamadou Issoufou
Miniszerelnök Brigi Rafini
Hivatalos nyelv francia
Beszélt nyelvek hausza, fula, gurma, kanuri, zarma, tamasek
Függetlenség Franciaországtól
Függetlenség kikiáltása 1960. augusztus 3.

Elődállamok Francia Nyugat-Afrika zászlajaFrancia Nyugat-Afrika
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint21 477 348 fő (2017)[1] +/-
GDP2019-es becslés
Összes9,869 milliárd USD (136.)
PPP: 23,475 milliárd USD
Egy főre jutó510 USD (179.)
PPP: 1213 USD
HDI (2018) 0,377[2] (189.) – alacsony
Gini-index (2014) 34,3[3]
Írástudatlanság 69,44%[4]
Földrajzi adatok
Terület1 267 000 km²
Rangsorban 21.
Víz0,02%
IdőzónaWAT (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem nyugat-afrikai CFA frank (XOF)
Nemzetközi gépkocsijel RN
Hívószám 227
Segélyhívó telefonszám
  • 17
  • 18
Internet TLD.ne
Villamos hálózat 220 V/50 Hz
Elektromos csatlakozó C, D, E és F típus
Közlekedés iránya jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Nigeri Köztársaság témájú médiaállományokat.

Niger térképe

TörténelemSzerkesztés

 
Tubu törzsi nők a Dzsádói-fennsíkon egy régi város romjainál

A kezdetekSzerkesztés

Bár a mai Niger területe a legutóbbi kétezer évben a lakhatatlan Szahara része, a régió valamikor fás, 5-6 ezer éve pedig termékeny füves puszta volt.[5] Állattenyésztő lakói sziklarajzokat hagytak hátra, ezek tanúsága szerint változatos állatvilág, háziasított állatok éltek itt; összetett kultúra alakult ki legkésőbb i. e. 10 000 körül.

Feltételezések alapján i. e. 3000 körül néhány száz év alatt száradt ki a Szahara déli területe.[6]

A Szaharán átvezető ősi útvonalakon a római katonai expedíciók is eljutottak a mai Niger középső részéig. A karavánkereskedelem révén a területről sót, aranyat, elefántcsontot és rabszolgákat vittek a Mediterráneumba.[7]

KözépkorSzerkesztés

A 7. századtól az arabok révén terjedt az iszlám szunnita ága. Területét a középkorban is fontos karavánutak szelték át, és több nagy birodalom is kialakult a régióban (Mali, Ghánai).

A Niger folyó mentén a Szongai Birodalom állt fenn a 9. századtól, az Észak-Nigériával határos terület a 11. századtól Zinder és hausza államok része lett. A Csád-tótól északnyugatra fekvő részek Kanem-Bornu államhoz tartoztak.

Újkor, jelenkorSzerkesztés

A 18-19. században a birodalmak felbomlottak, és Niger mai területe a harcos tuaregek birtoka lett.

A 19. században a tuaregek kapcsolatba kerültek a nyugatiakkal, akkor, amikor az első európaiak - nevezetes közülük a brit Mungo Park és a német Heinrich Bart - felderítették a területet, a Niger folyó forrását keresve. Ekkortól története párhuzamos a többi nyugat-afrikai francia gyarmatéval.

Számos francia expedíció kereste fel a vidéket, majd 1883 és 1899 között katonai erővel meghódították, de csak 1922-re sikerült a tuaregeket teljesen meghódoltatni. Az 1901-ben létrehozott Niger Katonai Territórium 1904-ben Francia Nyugat-Afrika része lett, 1922-ben a felső-szenegáli és nigeri területekből megszervezték Niger Gyarmatot a mai Niger területén. Átmenetileg Felső-Volta (ma Burkina Faso) is ehhez a gyarmathoz tartozott 1932 és 1947 között.

Az országban első ízben megtartott választások után, 1958. augusztus 3-án a Francia Közösség autonóm köztársasága lett, majd 1960. augusztus 3-án elnyerte teljes függetlenségét.

1968-ban uránt fedeztek fel Arlit közelében. 1974 és 1979 között az urán ára az ötszörösére nőtt, lehetővé téve néhány ambiciózus projektet, ideértve autópálya építését Agadez és Arlit felé.

Hamani Diori elnök hatalmát 1974-ben Seyni Kountché ezredes megdöntötte.

Az 1980-as évek elején az uránból származó állami bevételek zuhanni kezdtek, ami megállította az építési lázat. Tragikus hatással járt az 1983. évi szárazság. A történelemben első ízben a Niger folyó kiszáradt.

Ali Saïbou 1987-ben hatalomra lépett.

Ali Saïbou 1987-es hatalomra jutása után anyagi segítséget ígért a tuaregeknek, akiket az 1970-es és 1980-as évek szárazságai nehéz helyzetbe hoztak, mivel állatállományuk jelentős része elhullott. Az ígért segítség azonban elmaradt, így a tuaregek 1992-ben megtámadtak egy rendőrőrsöt. A tuaregek azt is követelték, hogy gyermekeik a saját tamasek nyelvükön tanulhassanak az iskolákban. Ezt brutális kormányzati megtorlás követte, aminek során több százan meghaltak mindkét részről. A tuaregek követelései között autonóm tuareg tartomány létrehozása is szerepel, amit az északi, sivatagos részen hoznának létre. A kormány ezeket a követeléseket nem támogatja, így ez a politikai feszültségforrás napjainkban is fennáll.

Az ideiglenes kormány 1993-ig, az első többpárti választásokig irányította az országot, amikor Mahamane Ousmane lett az ország első hausza államfője.

A demokratikus irányítás rövid életű volt. Ibrahim Bare Mainassara ezredes vezetésével a katonai hunta sikeres puccsot hajtott végre 1996 januárjában. A júliusban tartott választásokat Mainassara nyerte, mivel előtte feloszlatta a független választási bizottságot és az ellenzék vezetőit házi őrizetben tartotta.

1999-ben, a széles körű sztrájkok és a gazdasági stagnálás során az elnöki gárda parancsnoka meggyilkolta Mainassarát. A puccs vezetője, Daoud Mallam Wanke őrnagy helyreállította a demokráciát, és békés választásokat tartottak 1999 végén. Mamadou Tandja lett megválasztva a szavazatok több mint 59%-ával. A 113 fős ülésen (csak egy női képviselővel) Mamadou koalíciós egyezséget hozott létre Ousmane volt elnök támogatóival.

Az ipar és az infrastruktúra kiépítése külföldi segítséggel zajlik.

Niger küzd a fennmaradásáért. Még a 2005. évi pusztító élelmiszerválság előtt is Niger az utolsó helyen szerepelt az ENSZ humán fejlődésének indexén, amely a várható élettartamon, a csecsemők halálozásán, az egészséggel és az oktatással kapcsolatos statisztikán alapul. Niger az utolsó helyen áll az ENSZ emberi szegénységi mutatójában is.

FöldrajzSzerkesztés

 
Niger műholdas képe. Az ország déli része már a Száhel-övezetben fekszik
 
 
 
 
 
 
 
Domborzati térkép

Szárazföldekkel teljesen körülzárt ország, tengeri kapcsolattal nem rendelkezik. Határainak teljes hossza: 5834 km. Ebből az egyes országokkal az alábbi hosszúságban határos: Algéria 951 km, Benin 277 km, Burkina Faso 622 km, Csád 1196 km, Líbia 342 km, Mali 838 km, Nigéria 1608 km.

DomborzatSzerkesztés

Északkeleten a Dzsádói-fennsík emelkedik, tőle délre-délnyugatra a Tenere található, majd tovább DNy felé az Aïr-masszívum hegyei magasodnak. Az ország területének nagyjából 80%-a homok- és kősivatag, délen azonban a Niger folyó és a Csád-tó mentén termékenyek a talajok.

Az ország legmagasabb pontja a Bagzane (Mont Idoukal-n-Taghès, 2022 m) az Aïr-hegységben.

VízrajzSzerkesztés

Az ország sivatagi területein nincs folyóvíz.

Az ország legfőbb folyója a Niger folyó, amely Sierra Leone és Guinea határán ered, nyugatról keletre áramlik, és Niger előtt áthalad Malin. Az ország délnyugati részén lép be az országba. 4200 km hosszával ez a harmadik leghosszabb folyó a kontinensen, a Nílus és a Kongó után. Fő mellékfolyója a Benue folyó. Az ország átlépése után Nigériába érkezik, ahol az Atlanti-óceán széles deltájába áramlik. A folyó képezi a külvilággal az export fő csatornáját. Kulcsfontosságú a kereskedelem, a mezőgazdaság, a halászat és az idegenforgalom szempontjából.

Az ország délkeleti szélén található a Csád-tó, melyen Niger, Csád, Nigéria és Kamerun osztozik. A Niger folyó mentén a tó biztosítja az ország legtöbb ivóvízét.

ÉghajlatSzerkesztés

Északi, nagyobb részén trópusi sivatagi, déli részén száraz szavanna éghajlat uralkodik. [7]

Dél-Nigerben júniustól októberig tart az esős évszak, az éves csapadék mennyisége csak délen éri el az 500 mm-t, észak felé fokozaton 50 mm alá csökken, sok helyen évente mindössze 20 mm csapadék hullik. Az Aïr évi 50–200 mm csapadékot kap.[7]

Az év nagy részében – a száraz évszakban – a forró, száraz ÉK-i passzát (harmattan) az uralkodó szél. [7]

Az évi középhőmérséklet (25-28 °C) csekély évi és észak felé növekvő napi ingást mutat. A sivatagban télen ritkán hajnali fagy is előfordul. A legmelegebb hónapok az esős évszak előtt és után vannak 37-42 °C közepes napi csúcsértékkel, 20-23 °C körüli hajnali minimummal. [7] Niamey-ben a januári középhőmérséklet 24 °C, a júliusi 34 °C.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Déli részén az eredetileg elterjedt szárazerdők kipusztultak az égetések és a legeltetés miatt. Helyettük füves területek váltakoznak akáciák és majomkenyérfák alkotta facsoportokkal. Az ország területének zöme félsivatag, sivatag. [7]

Állatvilágában a főemlősök közül megtalálható a törpe fülesmaki, a barkós cerkóf és a nyílt szavannákon jellegzetes huszármajom. A ragadozókat a sivatagi és homoki róka, a hiénakutya, a gepárd, a párduc képviseli. A madarakból előfordul a strucc, a rózsaszínhátú gödény, az afrikai fakókeselyű és a szürke vércse. Jellemző növényevői az afrikai elefánt, a zsiráf, az óriás lantszarvú antilop és a sörényes kecske.[7]

Nigerben a természetvédelmi területek bonyolult hálózata alakult ki. A legrégebbieket még a francia gyarmati uralom idején jelölték ki. Mindkét nemzeti parkja egyúttal része a természeti világörökségnek.

Az elsivatagosodás Niger legnagyobb környezeti problémája, ami elsősorban a túllegeltetés és az erdőirtás következménye. A problémákhoz hozzáadódik a kvarcban gazdag homok, amely alkalmatlan a magas hozamú növények termesztésére és ami megakadályozza a talaj felső rétegének rögzítését, ezzel fokozza az eróziót.

Az északi öntözési projektek visszahozták az életet a korábban kopár talajba; Azad falu ma már a gyümölcs szállítmányozók között van, amivel Agadezt látja el.

Természeti világörökségeiSzerkesztés

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

Niger zászlajaSzerkesztés

 
Niger zászlaja

Niger zászlaja három, egyenlő magasságú, narancs, fehér, zöld színű csíkból áll, a fehér csík közepén narancsszínű körrel.

Alkotmány, államformaSzerkesztés

 
Mahamadou Issoufou, az ország elnöke

Az országnak elnöki köztársaság az államformája. Az ország elnökei:

  • 1960. november 10. – 1974. április 15. Hamani Diori
  • 1974. április 17. – 1987. november 10. Seyni Kountché
  • 1987. november 10. – 1999. május 17. Ali Saïbou
  • 1999 - 2011 Mamadou Tandja
  • 2011 óta Mahamadou Issoufou

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

A parlamentben (Assemblée Nationale) a Mouvement National de la Société de Développement (MNSD) párt 38 hellyel, a Convention Démocratique et Sociale (CDS) párt 17 hellyel képviseli magát a 83 fős parlamentben.

Jogrendszer: kevert rendszer, ami a francia polgári jogon alapul; tartalmaz iszlám törvényeket és szokásjogon alapuló törvényeket is.

Politikai pártokSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Niger hét megyére (département) és a fővárosra van felosztva (zárójelben a főbb települések szerepelnek):

  • Agadez (Agadez, Arlit, Bilma)
  • Diffa (Diffa, Maïné-Soroa, N'Guigmi)
  • Dosso (Birni N'Gaouré, Dogon-Doutchi, Dosso, Gaya, Loga)
  • Maradi (Aguié, Dakoro, Guidan-Roumdji, Madarounfa, Mayahi, Tessaoua)
  • Tahoua (Birni N'Konni, Bouza, Illéla, Keita, Madaoua, Tahoua, Tchin-Tabaraden)
  • Tillabéri (Filingué, Ouallam, Say, Téra, Tillabéry)
  • Zinder (Gouré, Magaria, Matamey, Mirria, Tanout)
  • Niamey (főváros)

Védelmi rendszerSzerkesztés

18 év a kötelező vagy önkéntes katonai szolgálat törvényes minimális életkora; a szolgálatra jelentkező férfinak nigériai állampolgárnak kell lennie és nem lehet házas; a szolgálati idő 2 év; nők a hadseregen belül az egészségügyi ellátásban szolgálhatnak. (2017-es adatok)

A nigériai fegyveres erők (FAN) létszámára vonatkozó becslések eltérőek; körülbelül 7000 aktív katona lehet (5500 a hadseregben; 200 a légierőben; és 1500 csendőr); a Nemzeti Gárda létszáma 2500 főre tehető. (2019-es becslés)

TerrorizmusSzerkesztés

  • „Iraki iszlám állam” és ash-sham hálózat, Nagy Szahara: célja a törvényes kormány megdöntése és iszlám állam létrehozása. Tevékenysége a Mali-Niger határszakaszra koncentrálódik. Elsősorban a biztonsági erők a célpontjai.
  • „Iraki iszlám állam” és ash-sham hálózat (ISIS), Nyugat-Afrika: célja az ISIS által jóváhagyott iszlám törvények érvényesítése; a törvényes kormány megdöntése és iszlám állam létrehozása. Délkeleten tevékenykedik, a nigériai határ mentén. Nigéria északkeleti részén van nagyobb létszámban jelen, és a Csád-tó környezetében. Elsősorban katonai létesítmények a célpontjai, különösen a délkeleti Diffa régióban.
  • „al-Mulathamun zászlóalj”: célja több törvényes afrikai kormány megdöntése és iszlám állam létrehozása. Működési területe: nigériai katonai és biztonsági erők elleni támadások; „nyugati” civilek foglyul ejtése váltságdíj megszerzése céljából.
  • Az al-Kaidához közel álló Jama'at Nusrat al-Islam wal-Muslimin (JNIM): célja iszlám állam létrehozása Mali központtal. Működési területe: Mali északi és központi területei. Célpontok: „nyugati” létesítmények elleni támadások Nyugat-Afrikában és a Szahel-övben. „Nyugati” civileket rabolnak el váltságdíj reményében. Maliban biztonsági és békefenntartó erők ellen hajtanak végre támadásokat.
  • Boko Haram: célja egy iszlám kalifátus létrehozása nagyobb afrikai területen. Tevékenységei: emberrablás, robbantás, fegyveres támadás. Több ezer ember erőszakos elköltözéséért felelős; hozzájárul az élelmiszerhiányhoz. Erőszakosan támadja a nyugati társadalmakkal való társadalmi vagy politikai kapcsolatokat; ebbe beletartozik a szavazás, a polgári iskolák és a nyugati öltözékek viselésének ellenzése.

NépességSzerkesztés

Képek
Niger népességének növekedése[8]
év népesség növekedés
1960 3 240 000
1970 4 210 000 29,9%
1980 5 578 000 32,5%
1990 7 754 610 39,0%
2000 10 492 569 35,3%
2010 15 203 822 44,9%

Várható élettartam: (2020-as becslés)

  • teljes lakosság: 59,3 év
  • férfiak: 57,8 év
  • nők: 60,8 év

Írástudás:

15 év fölöttiek tudnak írni és olvasni: (2015-ös becslés)

  • teljes lakosság: 19,1%
  • férfiak: 27,3%
  • nők: 11%

Legnépesebb településekSzerkesztés

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlásSzerkesztés

 
Népsűrűségi térkép (1969) és a fő etnikumok

Etnikailag a népesség:[9][10]

  • 55-56% hausza
  • 22% dzserma / szongaj (főleg a Niger folyó környezetében)
  • 8% tuareg (északi, sivatagos területek)
  • 8% fulbe (fuláni) (északi, sivatagos területek)
  • 4% beri beri (kanuri) (Zinder és Csád között)
  • 1% gourmantché, északon a toubou és arabok

A hauszák délen, délnyugaton élnek. A dzserma nép délnyugaton él, míg a fulbék az egész országban megtalálhatók. A tuaregek az ország 2/3-át kitevő Szaharában élnek. A beri beri (kanuri) nép délkeleten él.[11]

A lakosság 80-94%-a muzulmán, a maradék zöme keresztény és törzsi vallású.[12]

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

Képek

Általános adatokSzerkesztés

Niger a világ egyik legkevésbé fejlett országa.[13] Gazdasága főként a mezőgazdaságra épül, amelyen belül kiemelkedő jelentőséggel az önellátást szolgáló gazdálkodás és az állattenyésztés bír. Területe gazdag nyersanyagokban, az ország 2011-ben a világ negyedik legnagyobb uránérc-kitermelője volt.[14] Gyakori problémákat okoznak a természeti csapások (szárazság és árvizek), az elsivatagosodás és a túllegeltetésből származó talajerózió.[15][16]

Tagja a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Uniónak, pénzneme hét további országgal egyetemben a nyugat-afrikai valutaközösségi frank.

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

A mezőgazdaság adja az ország bruttó hazai termékének 39,6%-át, a munkaerő-állomány 80-90%-át foglalkoztatja. Földterületének kis része művelhető: a 2000-es évek elején összterületének 12,3%-a volt szántó (22,7%-a legelő), ennek a zöme az ország déli határvidéke közelében található.[16] A legfontosabb termesztett növények az indiai köles, a cirok, a manióka, a földimogyoró, illetve a Niger folyó völgyében a rizs. A francia gyarmatosítók hagyatéka a gyapottermesztés. A legfontosabb tenyésztett állatok a juh, a kecske és a szarvasmarha. Az öntözött terület 1000 km². Az ország mezőgazdasági területét gyakran sújtja aszály. A csapadék mennyisége nem elégséges és elosztása sem egyenletes, így az ország élelmiszer behozatalra és segélyekre is szorul.

IparSzerkesztés

Arlitban nagy uránbányák vannak. Világviszonylatban jelentős az uránbányászata. Az uránércet helyben dúsítják, majd Franciaországba exportálják. Vannak foszfát és külszíni szénbányák is.

Fő ágazatok: cement-, tégla- és szappangyártás, textilipar, élelmiszeripar, vegyipar, vágóhidak.[17] A főváros kisüzemei textíliákat, bútort, vegyszereket és feldolgozott élelmiszert állítanak elő. Sok más városban is vannak malmok, bőrcserző-műhelyek.

KülkereskedelemSzerkesztés

Főbb árucikkek [17]:

  • Import: élelmiszerek, gépek, járművek és alkatrészek, üzemanyag, gabonafélék
  • Export: uránérc, állatállomány, bab, hagyma

Főbb partnerek 2016-ban [17]:

  • Import: Franciaország 28,3%, Kína 16,1%, USA 7,8%, Nigéria 5,8%, Thaiföld 5,8%
  • Export: Franciaország 31,3%, Thaiföld 11,6% , Malajzia 11,1%, Nigéria 9,5%, Mali 5,6%, Kína 5,3%

KultúraSzerkesztés

A Centre Culturel Franco-Nigérien (Rue du Musée) francia, amerikai és afrikai filmeket mutat be. Az American Cultural Center főleg hollywoodi filmeket játszik.

Képek a kultúráról

Kulturális világörökségSzerkesztés

  • Agadez történelmi központja

Oktatási rendszerSzerkesztés

Kulturális intézményekSzerkesztés

TudománySzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

Elismert művészeti ág a tuareg ezüstművelés. Nyakláncokat, négyzet alakú amuletteket és díszes ezüst tőröket állítanak elő, továbbá bőr kardmarkolatokat.

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

Egy muszlim országban a legszokatlanabb tárgyak a stilizált ezüst keresztek, mindegyik bonyolult filigrán mintázattal, amelyek olyan városokat és régiókat jelképeznek, amelyek jelentős tuareg népességgel rendelkeznek. A leghíresebb kereszt a Croix d’Agadez. A tuaregek számára a keresztek erős talizmánok, amelyek védenek a szerencsétlenség és a gonosz szem ellen.

A kézművesek Zinderben található bőrművei szintén különös figyelmet érdemelnek. Hagyományos tárgyakat állítanak elő, például nyergeket, párnákat és rojtos tasakokat (amelyek a férfiak nyakán lógnak, dohányt vagy pénzt hordnak), valamint modern tárgyakat is, például szandált, hátizsákot és táskát vagy pénztárcát.

Nigerben is egyedinek számítanak a gyönyörű dzserma takarók (a kountasok), amin a mintákat élénk, világos pamut csíkok alkotják.

GasztronómiaSzerkesztés

Niger hagyományos ételei nem nagyon izgalmasak. A datolya, a joghurt, a rizs és a birka a szokásos északi ételek a tuaregek körében, míg a rizs mártással a leggyakoribb déli étel. Az éttermek standard fogása a grillezett hal vagy csirke hasábburgonyával, marhahúsleves és rizs. A kuszkusz és a ragu szintén népszerű. Niamey Niger legjobb éttermeivel büszkélkedhet kínai, francia, olasz és japán ételekkel.

KözlekedésSzerkesztés

 
Út az ország DNy-i részén
 
Főút Niameyben, Blvd. Mali Bero

VasútiSzerkesztés

Rendszeres vasúti közlekedés nincs az országban. Egyetlen vasúti vonala Niamey és Dosso között létesült, ami egy 143 km hosszúságú szakasz.

KözútiSzerkesztés

A közúthálózat hossza 18 949 km, ebből 3912 km szilárd burkolatú. Az ország lakott részei felé rendszeres buszközlekedés van. Az egyetlen autópálya Niamey-től keleti irányban halad.

LégiSzerkesztés

Fő repülőtere a Diori Hamani. A repülőterek száma 9.

VíziSzerkesztés

A Niger folyó 300 km-nyi szakasza (azaz az országon átfolyó része) szeptember és március között hajózható.

TurizmusSzerkesztés

Az országba való beutazáshoz külföldieknek vízum szükséges (kivételnek számítanak Nyugat-Afrika lakosai).

Decembertől februárig van egy hűvösebb és szárazabb időszak, ekkor érdemes az országba látogatni. Hátrány az ugyanekkor jelentkező sivatagi szél, a harmattan, ami csökkenti a látótávolságot. Márciustól júniusig az északi területeken akár 45°C is lehet a hőmérséklet, ami lehetetlenné teszi a sivatagi kirándulásokat.

A csapvíz teljesen biztonságosan fogyasztható, hasonlóképpen az általában gyerekek által árusított hűtött, palackos víz is.

Mint a legtöbb nagyvárosban, itt is kerülendő az esti, magányos séta az elhagyatott, sötét utcákon, illetve az értékes tárgyak nyilvános viselése.

Mivel muszlim országról van szó, női turisták számára nem tanácsos rövid nadrág és trikó viselése, mert ez érzéketlenséget fejez ki.

Főbb látnivalókSzerkesztés

  • W Nemzeti Park
  • Niamey: a Grand Marché
  • Zinder piacnapokon
  • Agadez agyagmecsete, kilátással a Szahara felé és a Vieux Quartier
  • A Gerewol ceremónia Agadez régiójában
  • Aïr-hegység
  • Ayorou: piac és hajókirándulás
  • Kouré: zsiráfpopuláció
  • Plateau du Djado: citadella

SportSzerkesztés

A birkózás amolyan nemzeti sport, ami több nigériai kulturális elemet magában foglal. Viszonylag ritkán látható. Helyszínek: Stade de la Lutte Traditionelle (Blvd de Mali Bero), és a Centre Culturel Oumara Ganda (Ave de l’Islam).

A teveverseny egy kedvelt tuareg sportág. A szokásos gyakorlat szerint a bajnok egy nő indigó színű sáljával a sivatagba indul. A versenyzők őt üldözik, és aki sikeresen elragadja a sálat, az nyer. A verseny alatt a nők a legjobb ezüst ékszereiket viselik, és üdvözlik a célba érkező tevegelőket, közben énekelnek és tapsolnak a dobolás ütemére.

OlimpiaSzerkesztés

MédiaSzerkesztés

Az állami rádió-televízió:

  • Télé Sahel
  • Radio Sahel

Ezenkívül, van a TAL TV és a Radio télévision Ténéré.

ÜnnepekSzerkesztés

Dátum Ünnep
Január 1. Újév
Január 10. Tabaske (Mártírok napja)
Április 11. Mouloud (Maulid) (Mohamed próféta születésnapja)
Április 17. Húsvéthétfő
Április 24. Concord-nap
Május 1. A munka ünnepe
Augusztus 3. A függetlenség napja
Október 22–24. Eid al-Fitr (a ramadán vége)
December 18. A köztársaság napja
December 25. Karácsony

JegyzetekSzerkesztés

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. http://hdr.undp.org/en/content/2019-human-development-index-ranking
  3. https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?locations=NE
  4. http://uis.unesco.org/en/country/ne
  5. https://www.livescience.com/4180-sahara-desert-lush-populated.html
  6. http://www.origo.hu/tudomany/20150702-csad-to-afrika-szahara-edesvizu-to-vizkeszlet.html
  7. a b c d e f g Országok lexikona A-Z, 2007
  8. Institut National de la Statistique - Niger Annuaire Statistique - Démographie Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  9. UN Demographics, 2001.
  10. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ng.html CIA World Factbook
  11. http://www.ethnologue.com/country/NE/maps
  12. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ng.html
  13. Niger. UN-OHRLLS, 2008. 06. [2013. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 20.)
  14. World Uranium Mining 2011. World Nuclear Association, 2012. 08. (Hozzáférés: 2013. május 20.)
  15. Niger. CIA World Factbook, 2013. (Hozzáférés: 2013. május 20.)
  16. a b Világatlasz országlexikonnal, 3., javított és bővített kiadás, Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. (2005) 
  17. a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ng.html

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés